Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Hegedűs Krisztián: Méhészélet Kunszentmártonban. Az okszerű méhészet pionírjaitól a szervezett egyesületekig
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY lett volna a színtere. A kezdeményezés megfelelő helyiség hiányában nem valósult meg.78 Állandó székházzal nem rendelkeztek, megalakulásuk után a ’Vakegér’ elnevezésű kocsma volt kijelölve számukra, amit többször is sérelmeztek a nem megfelelő körülmények miatt. Előfordult, hogy az épp aktuális elnök lakásán tartották a gyűléseiket, de a Mátyás király úti és a Deák Ferenc úti iskola tantermeiben is előfordultak. A helyiségproblémát az 1970-es évek elején az ÁFÉSZ által felajánlott fűtött iroda orvosolta. Az 1970-es évek végén a Körös Étteremben, a József Attila Gimnázium, valamint a Művelődési Ház helyiségeiben is tartottak összejöveteleket. Méhek vándoroltatása, mézkereskedelem Mint azt a korábban említettem, a szakcsoport életében nagyon fontos szerepet töltött be a méhek vándoroltatása. Ez a folyamat szervezett rendben, vándoroltatási terv alapján történt. A terület felmérését és a helykeresést tapasztaltabb méhészek végezték,79 a szállítás vasúti vagonokon, majd teherautóval történt, amihez a VOLÁN szállítási kedvezményt biztosított. Egy évben az akácvirágzásra akár három alkalommal is vándorolhattak, ami jelentős mézhozamot eredményezett. A termelt méz egy részét az év elején megkötött szerződések alapján az ÁFÉSZ-on keresztül a HUNGARONEKTÁR vásárolta fel.80 A fennmaradó mézmennyiséget a termelők egyénileg értékesítették. A rendszerváltás küszöbén, méhészeti élet az 1980-as években Már az 1980-as évek elején látszottak az apró hajszálrepedések a kommunista rezsim még stabilnak tűnő építményén. Ebben a helyzetben már lehetőség nyílt a korábbi egyesületek újjáélesztésére. 1984-ben megalakult a Magyar Méhészeti Egyesület (MME),81 amit számos vidéki egyesület alapítása követett, megtörve a HUNGARONEKTÁR felvásárlási monopóliumát. A változások a szakcsoport életében is jelentkeztek. A korábban aktív szakmai életet jellemző előadások, szakmai továbbképzések elmaradtak, az ÁFÉSZ-szel egyre gyakoribbá váltak a korábbi időkben is előforduló, felvásárlással és működési körülményekkel kapcsolatos konfliktusok. Ennek eredményeként a szakcsoportot az ÁFÉSZ vezetőségi döntés alapján 1989 áprilisában feloszlatta. A szövetkezet részéről javaslatot tettek, hogy a csoport alakuljon át méhészkörré. A hányatott módon, 1989 év végén létrejött méhészkor nem volt hosszú életű, 1992-ben megszűnt.82 78 IMRE Márton 1999. 79 Az 1960-as évek végén Dutkai György elnök és Smuta Kálmán gazdasági felelős utazott el a vándoroltatás helyszíneire. Smuta Kálmán közlése 80 Smuta Kálmán közlése 81 1999-ben ebből az egyesületből alakul meg a ma is működő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (továbbiakban OMME). 82 IMRE Márton 1999. OMME Kunszentmárton és Vidéke Helyi Szervezete A szervezet alapítása Az egyesületi élet helyben 1992 után nem létezett, néhány méhész a közeli nagyobb települések egyesületébe lépett be.83 A méhészek az átmeneti időszakban is dolgoztak, megjelentek a mézfelvásárlók, akik a kereskedelmi mennyiségű terméket felvásárolták. Hat év átmeneti időszak után Jauernik István és Paulovics Illés méhészek kezdeményezésének köszönhetően 1998. április 15-én megalakult a helyi szervezet.84 A névválasztásnál Imre Márton javaslatára az első egyesületre utaló Kunszentmárton és Vidéke megnevezésben állapodtak meg.85 Ezzel kifejezésre juttatták, hogy a korábbi hagyományt követve tevékenységüket nem csupán Kunszentmárton területén fejtik ki, hanem a környező Tiszazug településein is. A helyi szervezet céljai, feladatai A helyi szervezet legfontosabb céljainak és feladatainak meghatározásában az OMME alapszabályába foglaltak az irányadók. Ezek között szerepel a méhészek érdekvédelme, valamint az, hogy az állami és uniós támogatásokat elérhetővé tegye tagjai számára. A belépést sok esetben anyagi érdekek motiválják, hisz a gyógyszer, cukor és méhanya vásárlási kedvezmények, pályázati lehetőségek csak a tagság révén válnak elérhetővé.86 A tagok elmondása szerint a szervezetnek fontos szerepe van az információáramlásban, így a méhészettel kapcsolatos dezinformációk kiküszöbölésében87 (pl.: helyes gyógyszerek, vegyszerek alkalmazása betegségek estén). Napjaink részletesen szabályozott világában egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a jogi keretek változásának, a jogszabályváltozásoknak. A szervezet erre is fórumot biztosít. Még mindig fontos szerepet tölt be a méhészek életében az oktatás, az elméleti tudás bővítése. Nemzeti Program88 * nyújtotta uniós támogatással, előadásokat szerveznek, ahol komoly szakmai előadók a legfrissebb tudományos ismerteket első kézből közvetítik a méhészek számára. Az előadások három fő témakör köré csoportosulnak. Egyre nagyobb szerep jut a méhegészségügyi kérdéseknek, amelyekről szakemberek, méhegészségügyi felelősök referálnak. Teret nyernek a jogi szabályozással, jogszabályváltozásokkal foglalkozó prezentációk. Végül, de nem utolsó sorban a méhészet hatékonyságát bemutató előadások is szép számmal kerülnek megrendezésre. Ez utóbbi témában nagy tekintéllyel és gyakorlattal rendelkező helyi méhészek is tartanak előadásokat. Magyarország Európai Uniós csatlakozásakor indított Nemzeti Program támogatásaiból csak az OMME tagok részesülhetnek. A pályázatok, támogatási rendszerek megismerésében, a jogszabályi változások követésében és ismertetésében fontos szerepe van a 83 Az első méhészegyesületek Szolnokon, Szentesen, Kecskeméten alakultak. 84 Imre Márton közlése 85 Jauernik István közlése 86 Jauernik István közlése 87 Kovács Antal közlése 88 A Magyar Méhészeti Nemzeti program 2013-2016. célja a méztermelésí és értékesítési feltételek javítása. 226
