Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Hegedűs Krisztián: Méhészélet Kunszentmártonban. Az okszerű méhészet pionírjaitól a szervezett egyesületekig
HEGEDŰS KRISZTIÁN: MÉHÉSZÉLET KUNSZENTMÁRTONBAN - AZ OKSZERŰ MÉHÉSZET PIONÍRJAITÓL A SZERVEZETT EGYESÜLETEKIG megyei szaktanácsadónak. Általános tendencia, hogy a tagság 1/3-a csak azért tagja az egyesületnek, hogy a különböző kedvezményekben részesülhessen. Ők évente legfeljebb egy alkalommal jelennek meg az összejöveteleken, jobbára azért, hogy a tagdijat befizessék.89 A támogatások feltétele a tagság, de a támogatás lehívása már egyénileg megoldható, így az egyesületi életben ők egyáltalán nem vesznek részt. Napjainkban már levelező tanfolyamokon is lehet mestervizsgát tenni, de a méhészkedéshez és a tagsághoz nem kötelező. Az idősebb tagok szívesen adják át elméleti és gyakorlati tudásukat, amiért cserébe a fiatalok besegítenek a kaptárok körüli munkában.90 A tagság egy részének még mindig fontos a tapasztalatcsere, a személyes beszélgetések, amit az egyesület összejövetelei biztosítanak. A szervezet felépítése, tisztségviselők és tisztújítás A szervezet jogilag nem önálló személy, tagja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME).91 A vezetőségben az elnök, a titkár, a gazdasági felelős, valamint két vezetőségi tag foglal helyet. A vezetőséget négy évre választják. Külön ellenőrző bizottságot választanak a pénzügyek ellenőrzésére. 2014 februárjában a vezetőség tagjai: Jauernik István elnök, Smuta Kálmán titkár, Kovács Antal gazdasági felelős, Báthory Gábor és Budai Róbert vezetőségi tagok. Az országos egyesület felé negyedévente pénzügyi jelentést kell készíteni, a számlákkal, bizonylatokkal elszámolni. Az OMME és a helyi szervezet között mintegy összekötőként hozták létre a szaktanácsadói hálózatot. Megyénként egy szaktanácsadó van kinevezve, aki koordinálja a pályázatok és támogatások rendszerét. Az elnök tagja az OMME országos vezetőségének, amely évente két alkalommal ülésezik. Ezeken az üléseken az elnök és a tagság által választott küldött vesz részt. E fórumokon javaslattételi joggal élhetnek, például a kitüntetettek személyére vonatkozóan. A kitüntetések, oklevelek adományozása a rendszerváltás után vált gyakorlattá. A legkiemelkedőbb, sok évtizede méhészkedő személyek Aranyokleveles méhész elismerésben részesülhetnek.92 Az egyesület tagsága 2014 februárjában az adatgyűjtés idején az egyesület tagsága 54 fő volt. Ez a szám évről évre változik, hiszen mindig akadnak új belépők, főleg a fiatalság köréből, míg mások különböző okokból93 felhagynak a méhészkedéssel. A belépés feltételeinek tekintetében az OMME alapszabálya az irányadó. Taggá az válhat, aki elfogadja az 89 Smuta Kálmán a távol maradókat „levelező tagozatnak” nevezi. 90 Kovács Antal közlése 91 Az OMME tagja lehet természetes személy vagy egyesület is. Jelenleg az OMME célkitűzése, hogy inkább egyesületekbe tömörítsék a méhészeket, és úgy legyenek tagjai az országos egyesületnek. 92 Oklevelek vagy bármilyen méhészeti munkát elismerő díj adományozására a korábbi érákban nem találtam utalást. A második világháború előtt is voltak kiemelkedő méhész egyéniségek, de elismerésük csak erkölcsi volt, amit a közösség tisztelete és megbecsülése jelentett. A kommunista rendszer amúgy kitüntetések osztásában bőkezű korszaka a méhészet területén nem osztott elismeréseket. 93 Az egyik leggyakoribb okként az említhető, hogy a méhészetből várt jövedelem nem felel meg az elvárásaiknak. Mások idős korukra a fizikai munka nehézségei miatt csökkentik a családszámot. alapszabályt, külön tagfelvételi eljárás nincs. A tagok az OMME felé évi 5000 forint tagdíjat kötelesek fizetni, amiben a havonta megjelenő Magyar Méhészújság című szaklap előfizetése is benne van. Ezenkívül méhcsaládonként 65 forintot fizetnek. Az 1500 Ft helyi tagdíjat saját célra fordíthatják, melynek kezelése szintén az OMME-n keresztül történik, mivel a helyi szervezet önálló bankszámlával nem rendelkezik.94 A tagság jelenleg is a környező tiszazugi települések lakosságából áll össze. Jauernik István elnök elmondása szerint jelenleg a Kunszentmártonban méhészkedéssel foglalkozók kb. 90%-a tagja a szervezetnek. Érdekes tendencia, hogy egyre több nő jelenik meg az önállóan gazdálkodó méhészek között. Az asszonyok, feleségek eddig is bekapcsolódtak a munkába, de általában a háttérben tevékenykedtek. Az önállóan dolgozó méhészhölgyek munkáját megkönnyíti, hogy a támogatások segítségével korszerű eszközök vásárolhatók, amelyek segítségével akár két emberrel, kevés fizikai erővel is megoldható a kaptárok mozgatása, a vándoroltatás és a méz pergetése.95 Méhészgyűlések, egyesületi élet, székház Az összejövetelek intenzitása az év folyamán három nagyobb periódusra különíthető el. A méhészeti holt idénynek számító téli időszak a legintenzívebb, januártól akár kéthetente szerveznek előadásokat, továbbképzéseket. Tavasztól a kaptárok körüli munkák megindulása miatt már ritkábban és főleg az esti órákban tartják az összejöveteleket. Nyári időszakban a találkozások egy-egy közös kirándulásra korlátozódnak. A vezetőség rendszeresen szervez szakmai kirándulásokat távolabbi települések méhészeteibe, mézfeldolgozó üzemekbe. Ezek célja a korszerű technológiák és új méhészeti módszerek megismerése. A helyi méhészek rendszeresen megjelennek a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő kunszentmártoni városnapon, ahol külön sátorban népszerűsítik a méhészkedést és termékeiket. A régi egyesületi gyűlések hangulatát idézi az évente megrendezésre kerülő méhészvacsora, ahová a családtagok is hivatalosak.96 A háziasszonyok mézes süteményeket készítenek, a férfiak házi pálinkáikat versenyen mérik össze, a vacsorára igyekeznek mindig valami különlegességet feltálalni.97 A vállalkozó kedvűek tréfás és szakmai kérdésekkel tűzdelt tesztlápon mérhetik össze tudásukat. A programot szakmai vagy kulturális előadások is színesítik. Az egyesület állandó székházzal nem rendelkezik, a gyűlések a vezetőség által meghirdetett helyszínen kerülnek megrendezésre. A megalakulás után leggyakrabban a Művelődési Házban vagy a vadászházban ültek össze. Napjainkban főleg a Művelődési Ház és a könyvtár közösségi tereit használják.98 94 Kovács Antal közlése 95 Kovács Antal közlése 96 Az első méhészvacsorát 2001. december 7-én rendezték meg. 97 Jauernik István közlése 98 2013-ban merült fel lehetőségként, hogy a Gazdakör által felújított és használatba vett egykori Mátyás király úti iskola termeibe helyezhetnék a székhelyüket. Jelenleg állandó székhely híján a vezetőség saját otthonában tárolja a szervezet dokumentumait, könyveit. 227
