Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Kasza Csaba: Pestisről – másképpen
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY alkalmazása, és az ennek következtében kialakuló mind jelentősebb rezisztencia a különböző baktériumtörzsekben. Az élő példa erre a Yersinia pestis 17/95 jelű baktériumtörzs, ami biovariánsa az „eredeti” pestisbaktériumnak, és a mai megbetegedésekért felelős. Sok antibiotikummal szemben ellenálló, például a streptomycinnel szemben is. A orvosok számtalan cikkben hívják föl a figyelmet nap mint nap a gyógyszerszedés rossz gyakorlatára, eddig kevés eredménnyel. Nem csak az baj, hogy a fejlett országok lakossága sokszor indokolatlanul és értelmetlenül, még vírusos betegségekre is szedi a vírusra hatástalan antibiotikumokat, hanem haszonállatainkat is rendszeresen etetjük velük merő gazdasági érdekből (főleg sertést, szarvasmarhát, szárnyasokat a jobb tömegnövekedés miatt). És itt össze is kapcsolódik a kettő. A pestist nehéz felismerni kezdeti stádiumban. A betegről gyakran azt hiszi az orvos, hogy influenzája vagy más hasonló betegsége van, és hatástalan gyógyszereket felírva hazaküldi. Mire újra orvos elé kerül, az állapota már válságos lehet. Továbbá a gyógyszervegyészeti kutatás-fejlesztés sem az új antibiotikumok kifejlesztésének irányába mozdult el napjainkban. A bolha A pestist említve rögtön a patkány mint gazdatest, és a bolha mint terjesztő ágens - tudományos kifejezéssel vektor - kerül szóba. A bolha kiemelten fontos szerepet tölt be az emberi fertőződés szempontjából, mivel alaphelyzetben a bolhák fertőzik meg az embert. Ők a pestis legfontosabb bűntársai mint magasan specializálódott, vérszívó paraziták, akik legkevesebb hatvan millió éve fejlődtek ki, valószínűleg az akkori emlősökön élősködve. Az őseiknek szárnyaik is lehettek, de ezek a gazdaállat szőrébe gabalyodhattak. Erre nyújtott alternatívát az ugrás, hogy elérjék a gazdaállatot, vagy ügyesen kitérjenek az ellenség elől. Az izmok és inak fokozatosan módosultak, így erősítve a bolha félelmetes hátsó lábait, ami igazi „ugrósztárrá” avatja őket a rovarok között. Egyébként is félelmetes képességekkel rendelkeznek a különböző fajtájú bolhák: • Saját testhosszuk 150-szeresét képesek megugrani, mind vízszintes, mind függőleges irányban - ez megfelelne az ember által ugrott 300 méteres távnak; • Képesek hónapokat túlélni élelem nélkül; • Jobban gyorsulnak, mint egy űrrepülő. A bolhák felszállási sebessége 1,35 m/s, ami 150 g-nek felel meg a gyorsulást tekintve (g = gravitációs állandó a Földön, g=9.81 m/s2);3 • Óriási nyomást is túlélnek - ez a titka, hogy túlélik a vakarózást és a harapásokat; • Egy év után fagyott állapotból újra életre kelhetnek. A fentieken kívül is több érdekességgel szolgálnak ezek a kis rovarok, amikre Dame4 Miriam Rothschild brit természettudós (1908-2005) kutatásai derítettek fényt.5 Érdemes megemlíteni, hogy Miriam az angol Rothschild bankár család tagja volt. Édesanyja, Edle Rózsika magyar sportolónő volt, 3 SUTTON, Gregory-BURROWS, Malcolm 2011. 4 A „Dame” lovagi rang Angliában, amit adományozás útján kaphatnak a nők. 5 http://en.wikipedia.org/wiki/Miriam_Rothschild. 2015. aki annak az első zsidó családnak volt a tagja, aki nemességet kapott Magyarországon - és lett von Wertheimstein. Édesapja Nathaniel Charles Rothschild bankár volt, aki a kikapcsolódás óráit bolhák gyűjtésével és katalogizálásával töltötte. Tőle „kapta” Miriam az első bolhákat, ez indította el a tudományos pályán, és lett belőle a világ egyik leghíresebb bolhaszakértője. Nemcsak az édesanyja volt magyar, hanem a férje is Lányi György kapitány személyében, aki a második világháború alatt ismerkedett meg Miriammal. Házasságuk 1943-tól 1957-ig tartott, egy fiú és három lány született a kapcsolatból.6 Rothschild asszony sok érdekes megfigyelést tett. Többek között, hogy mi a titka lenyűgöző ugrásaiknak, hogyan működik különleges „meghajtó rendszerük”. Az ugráshoz előkészülve a bolha lekuporodik, mint a startjelre váró futó. A láb és tor izmai összenyomnak egy vékony, szuperhajlékony protein lemezkét, a resilint, ami a torban van. Ez a komplex mechanizmus robbanásszerűen kioldja a resilin energiáját, és katapultszerűen kilövi a bolhát. A bolha a „térdeivel” lövi ki magát, mivel a lábai túl vékonyak, hogy elviseljenek ilyen sokkot. Felfelé haladva szaltózhat is a bolha, látszólag irányíthatatlanul. Ez sem probléma: a hat kiterjesztett, szőrös, kampós végű láb horgonyként akad bele szőrbe, tollba. A resilintől hajtva a bolha képes több ezerszer ugrani megállás nélkül!7 A denevér bolhájából, amelynek együtt kell maradnia a gazdaállattal, összességében hiányzik a resilin. A resilint egyébként Henry Bennet Clark fedezte fel 1967-ben. A bolhák mozgásuk szerint három alapvető kategóriába tartoznak: ülő, tapadó és mozgóbolhák. Ez utóbbit ismerjük legjobban. A mozgóbolhának elég csak az evés idejére a gazdaállatra ráugrani, ezért élete nagyobb részét fészkek sötét zugaiban, gödrökben, kutyaházakban, szőnyegekben stb. tölti. Az ülőbolha a gazdaállaton lovagol, bárhova is megy, és ha éhes, a vérét szívja. A tapadó bolha hosszú időre a gazdájához tapad. Kutatásai során Miriam Rothschild azt is felfedezte, hogy a nyulakban lévő bolhák a gazdaállattól teszik függővé a párzásukat. A bolhák ugyanis nem szaporodnak, ha a nyúl nem vemhes. Ha azonban a nyúl vemhes, a vérében lévő hormon beindítja a bolhák reprodukciós ciklusának minden szakaszát, így biztosítva, hogy az új bolhageneráció az új nyúlgenerációval együtt szülessen.8 A bolhák számtalan módon azonosítják kedvenc élelemforrásaikat. A gazdaállat testhőmérséklete, szaga, a fény és árnyék szövevényes változásai, a kilélegzett szén-dioxid, mind-mind jelként szolgálhat a bolha finomra hangolt érzékszerveire. A sors iróniája, hogy az ember „csemege” a bolha kedvencei között. (Szerencsére, a kb. 2.400 bolhafajból „csupán” 120 terjeszti a pestisbaktériumot, és „csupán” 20 szereti az embert. Mai ismereteink szerint az ember bolhája (Pullex irritants) ritkán vesz részt a pestis terjesztésében.) Valószínűleg azért szeret minket, mert csupaszak vagyunk, ruhát viselünk - ami rejtek a bolhának, házban élünk - ami egyfajta hatalmas, meleg és nyugodt zug a számukra. Érdekes megfigyelés az is, hogy a nőket jobban „szeretik” a bolhák, mint a férfiakat. Talán az ember bolhája hasonlóan reagál a női hormonokra, mint a nyúl bolhája.9 Az idők folyamán két módon viszonyultunk a bolhákhoz: vakaródzva megadtuk magunkat, vagy harcoltunk ellenük. A megadás és vakaródzás 6 TUCKER, Anthony-GRYN, Naomi 2005. 7 ROTHSCHILD, Miriam-SCHLEIN, Joseph 1972. és 1975. 8 ROTHSCHILD, Miriam-FORD, Bob 1964. 9 ROTHSCHILD, Miriam-FORD, Bob 1973. 184
