Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Történettudomány - Bagi Gábor: Legendák, tévelygések Szolnok város ezeréves történetében
TISICUM XXIII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY 5. Fellendülést jelentett-e Szolnok életében a török uralom? Megyei kereskedők királyi Magyarországból behozott árui 1563/64-ben53 Három éve egy internetes portál a szolnoki dzsámi kapcsán az alábbiakról tudósított: „...Kertész Róbert - vázolva a dzsámihoz köthető történelmi hátteret - kiemelte: az oszmán uralommal a 16. században egy virágzó korszak kezdődött Szolnok életében, ugyanis a törökök kereskedelmi és logisztikai központtá fejlesztették a várost. ”48 E sorok (egyelőre?) nem a török megszállás teljes szolnoki rehabilitálását célozták meg, de még így is eléggé mellbevágóak. Egy hanyatló időszakban (XVI-XVII. század) egyes településeknél lehettek ugyan új, előremutató jegyek, a török hódítás azonban egyértelműen végzetes, a későbbiekben nem korrigálható törést jelentett hazánk történetében. A Magyar Tudomány Napja 2012-es konferenciájára aztán a szerző némileg finomította gondolatait: „A fentebb tárgyalt ... továbbá a magyarországi hódoltságban feltártak alapján jó okunk van feltételezni, hogy Szolnokon a polgári elemek legnagyobb tömegét a Balkánfélsziget északi területein élt délszlávok: főként muszlim bosnyákok és hercegovácok, továbbá pravoszláv szerbek alkották. A szandzsákszékhely 1562-től különösen vonzónak bizonyult. A kikötő mellett a Tiszán történő biztonságos átkelést garantáló cölöphíd miatt ugyanis mind a folyami, mind pedig a szárazföldi közlekedés előtt egészen új perspektívák nyíltak. Ennek következtében a Tisza menti település gazdasági, kereskedelmi tekintetben egyaránt felértékelődött, ami tovább emelhette az ide látogatók és az itt letelepedők lélekszámát. ”49 Az előzőekben már láthattuk, hogy a Szolnokon feltételezett török és magyar tőzsér réteg egyszerűen nem létezett, és a hagyományos keleti termékekkel érkező török kereskedők teljesen rá voltak utalva a hódoltsági magyar kereskedőkre, mivel a Magyar Királyságba, az osztrák tartományokba be sem mehettek. Erre Szakály Ferenc is utalt: „...a török árusnép nem lehetett el magyar „kollégái” segítsége nélkül, hiszen míg az utóbbiak szabadon mozoghattak mind a hódoltságban, mind pedig azon kívül, a törökök, sőt a törökkel cimborálónak minősített dalmaták sem léphettek ki kereskedés céljából a királyi Magyarország területére. Köztük, illetve a kinti magyar és külföldi kereskedők között a hódoltsági magyaroknak kellett tartani a kapcsolatot, ami odavezetett, hogy ők a török kereskedők pénzét is forgatták. ”50 Aligha meglepő, hogy pl. 1584-ben a miskolci vásáron is hódoltsági magyar kereskedők jelentek meg török árukkal, bagázsiával, vászonnal és janicsár bocskorral Kecskemétről, Gyöngyösről, valamint Varsányról (Tiszavarsány), Tenyőről (Tiszatenyő) és Hevesről.51 A török kereskedők önmaguk legfeljebb a Hódoltságra betelepülő oszmán népesség igényeit tudták kielégíteni. Felvetődik azonban a kérdés: létezett-e ekkoriban Szolnokon bármilyen számottevő magyar kereskedő réteg? Sajnos a török defterek és egyéb források alapján egyértelműen úgy tűnik - nem! Bár az 1542-es nyugat-magyarországi harmincadnaplók néha említik Szolnokot, az itt felsorolt németek mind a Moson megyei Mosonyszolnokra valók voltak.52 Mint az alábbi táblázatokból látható, a szolnokiak kereskedésében később sem következett be javulás. 48 http://www.havasok.hu/cikk/meghataroztak-szulejman-szultan-egykori- szolnoki-dzsamijanak-pontos-helyet 49 KERTÉSZ Róbert 2012.398. 50 SZAKÁLY Ferenc 1993.230. 51 GECSÉNYI Lajos 1998.190. 52 EMBER Győző 1988.348. Név Lakóhely Áruk Jász Pál Jászberény 50 vég boroszlói posztó, 155 vég kisnicér posztó, 2000 süveg, 32 arany ára bunda, 1 hordó bor, 3400 marhabőr, 1200 birkabőr, 10 arany értékű timsó Poroszló Pál Jászberény 45 vég karazia posztó, 110 vég igler és más posztó, 100 arany ára lenvászon, 4000 süveg, 12.000 kés, 20 arany árú ón, 40 arany ára ásó lapát, 60 arany ára ón Miskó Pál Mezőtúr 2000 kés, 6 arany ára balta, 15 arany ára szatócs áru A nagyszombati harmincad megyénkből vámolt árui 1567/74-ból54 Év Név Lakóhely Áruk 1567 Mantler János Jászberény 250 bárány + ökrök 1567 Pesthy Balthazár Jászberény 60 vágójuh, 100 vágóürü, 80 vágómarha 1574 Nagy Máté Jászberény 5 ökör 1574 Mikola Bálint Jászágó 132 ökör 1574 Tóth István Tiszakürt 90 ökör, 10 növendékállat 53 KOCSIS Gyula 1986.40. 54 KOCSIS Gyula 1986.40.; SZAKÁLY Ferenc 1990.139. 174
