Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Kovács Katalin: Kísérlet új építéstechnikai megoldás azonosítására egy késő neolitikus házomladék alapján
KOVÁCS KATALIN: KÍSÉRLET ÚJ ÉPÍTÉSTECHNIKAI MEGOLDÁS AZONOSÍTÁSÁRA EGY KÉSŐ NEOLITIKUS HÁZOMLADÉK ALAPJÁN Hasonló épületszerkezetre utaló párhuzamok A tiszapüspöki épület egyik legkérdésesebb eleme a cölöplyukak és más földbe mélyedő elemek hiánya. Amennyiben párhuzamot keresve végignézzük a késő neolitikus időszak épületmaradványait, úgy azt látjuk, hogy az Alföldön több ehhez hasonló megfigyelés is történt. Tiszapüspökihez igen közel, Szolnok-Tűzkövesen tártak fel egy cölöpszerkezet nélküli épületrészletet, melynek csak az egyik oldala esett a szelvényekbe, a másik három azon kívül helyezkedett el, így pontos méretét nem lehetett megállapítani, a feltárt felületekbe eső része 12x7,5 m-es volt. A ház padlóját 10-38 cm vastagságú, egyszer megújított, sárga döngölt agyagréteg alkotta, melyen egy 60x80 cm nagyságú, felépítmény nélküli és egy roncsolt, nagyméretű, vastag cserépdarabokkal borított tűzhely helyezkedett el. A ház egy részét vastag áglenyomatos paticsdarabok fedték, azonban cölöpszerkezetre utaló cölöplyukakat nem találtak. Két nagyméretű gödröt ástak a padlóba, melyeket Sz. Máté Márta szelementartó cölöplyukaknak tartott, azonban a falat alkotó cölöpök hiánya miatt a falazatot vertfalként határozta meg, és az áglenyomatos paticstöredékeket inkább a tető és nem a fal leomlott részeként értelmezte.15 Az Alföld déli feléről, köszönhetően a teli települések gazdag feltárási adatainak, több adattal is rendelkezünk cölöplyuk nélküli épületekről. Hódmezővásárhely környékéről két lelőhelyet kell megemlíteni: a kopán- csi Kiss-tanyát16 és Hódmezővásárhely-Kökénydombot.17 Az itt feltárt épületomladékok alatt nem mutatkoztak cölöplyukak, sőt Kökénydombon az omladékok alatt vízszintesen fekvő, elszenesedett fadarabok feküdtek.18 Egy másik lelőhelyen, Tápé-Lebő teli településén ismerünk az 1950-es feltárási évadból származó olyan házmaradványokat, amelyeket vastag, kiégett vesszőlenyomatos paticsréteg fedett, alatta pedig felhordott, sárga agyagpadló helyezkedett el, azonban az épületeknél földbe mélyedő cölöpszerkezetet nem dokumentáltak.19 Mind Hódmezővásárhely, mind Tápé-Lebő esetében az ásatók a cölöplyukak hiánya miatt a maradványokat felmenő fal nélküli, földre támasztott, tapasztott sátortetős épületként rekonstruálták.20 Csalog József hasonló következtetésre jut a Szegvár-Tűzkövesen feltárt épületmaradványok kapcsán, mivel sem a részletesen közölt E ház, sem a többi épületomladék alatt nem sikerült cölöplyukakat találnia, annak ellenére, hogy a feltárás más területein több cölöplyuk is kibontásra került, azaz a talajviszonyok megfelelőek voltak a cölöplyukak fennmaradásához.21 Földbe mélyedő, tartó szerkezeti elem nélküli épületmaradványok az Alföldön kívüli területekről is ismertek. Vinca területéről említésre érdemes az Opovo késő neolitikus lelőhelyen feltárt 3. ház, mely nem csak falazatában, hanem szerkezetében is több hasonlóságot mutat a tiszapüspöki épülettel. Sem az opovoi, sem a tiszapüspöki házban nem sikerült az omladékréteg eltávolítása után tapasztott vagy döngölt padlót megfigyelni, illetve mindkét épületnél hiányoznak a késő neolitikumban 15 SZ.MÁTHÉ Márta 1970.26-56. 16 BANNER János 1933.34.31-33. 17 BANNER János 1929. 115-122.; BANNER János 1930. 60-84.; BANNER János-KOREK József 1949.9-17. 18 BANNER János 1929.119. 19 KOREK József 1958.134-145. 20 BANNER János 1929.; KOREK József 1958.145. 21 CSALOG József 1959.95-99. általánosan jelentkező függőleges, földbe mélyített tartócölöpgödrök.22 Nyugat-Szlovákia területéről szintén részletes közlését adják egy Lengyel lll-Lengyel IV korú leégett épületnek Chynorany lelőhelyről. A 2. ház vastag omladékréteggel jelentkezett, mely alatt döngölt, sárga agyagpadló helyezkedett el. A feltárás során altalajba mélyedő cölöplyuk nem került elő, azonban ennek ellenére a házat a kiégett tapasztástöredékek elemzése alapján cölöpszerkezetes, egyemeletes épületként rekonstruálták.23 További adatokat találunk a Kárpát-medencétől keletre, a Precucuteni- és Cucuteni-kultúrák elterjedési területén, ahol több lelőhelyről közölnek olyan épületomladékokat, melyek alatt szintén hiányoznak a földbe mélyedő cölöpnyomok vagy alapozási árkok.24 A Hábá§e§ti lelőhelyen feltárt 44 ilyen házomladékot Hubert Schmidt már 1932-ben talpas váz- szerkezetként rekonstruálja,25 mely elképzelést a későbbiekben Vladimir Dumitrescu is elfogadja.26 Hasonló elképzelést közöl Silvia Marinescu- Bílcu a Tírpe§ti lelőhelyen megfigyelt omladékok kapcsán, ő szintén talpas-vázas épületszerkezetként rekonstruálta az ott feltárt épületomladékokat. Az ő elképzelése szerint gerendákat helyeznek vagy süllyesztenek a földbe, és ezekbe 1-1,2 m távolságonként 10-15 cm átmérőjű karókat illesztenek, melyeket betapasztanak. A falazatot felülről egy szilárd faszerkezet zárta, amely a tetőt tartotta.27 Az elmúlt évtizedekben feltárt jelentős mennyiségű paticsomladékos épületmaradványoknak köszönhetően mára már elfogadottá vált, hogy a Precucuteni-Cucuteni-kultúra területén két, egymástól különböző, azonban egymással párhuzamosan létező, föld felszínére épített építészeti megoldást alkalmaztak: az egyik a földbemélyedő cölöpvázas szerkezet, míg a másik a földfelszínre épített, 7. kép - A Tirpe?ti lelőhelyen feltárt házomladékok alapján készített rekonstrukció (MARINESCU-BÍLCU, Silvia 1981. nyomán) 22 TRINGHAM, Ruth et al. 1992.357. 23 DURIS, Jozef 2011. 24 LAZAROVICI, Cornelia-Magda LAZAROVICI, Gheorghe-Corneliu 2006.552.; LAZAROVICI, Cornelia-Magda LAZAROVICI, Gheorghe-Corneliu 2007.187- 192.; LAZAROVICI, Cornelia-Magda et al. 2009.41-44. 25 SCHMIDT, Hubert 1932.6-7. 26 DUMITRESCU, Vladimir et al. 1954. 187.; DUMITRESCU Vladimir 1959. 168-169. 27 MARINESCU-BÍLCU, Silvia 1981.25-26. 11
