Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (Szolnok, 2014)
Régészet - Kovács Katalin: Kísérlet új építéstechnikai megoldás azonosítására egy késő neolitikus házomladék alapján
TISICUM XXIII. - REGESZET fakeretre vagy emelvényre erősített, talpas vázszerkezet volt.28 Azonban ez a rekonstrukciós elképzelés nem csak a Cucuteni-kultúra területére szorítkozik, luliu Paul hasonló épületszerkezeti megoldást tételez fel a Petre§ti-kultúra esetében: itt az épületek egy részénél a földre fektetett gerendákba állított cölöpszerkezet alkotta a falak és a tető tartószerkezetét, és a fekvő gerendákra erősített, agyaggal letapasztott deszkapallók emelvényként szolgáltak.29 Deszka használatára, deszka falazatra utaló párhuzamok A tiszapüspöki épület egy másik jellegzetességére, a hasított deszka használatára szintén több adat áll rendelkezésre a késő neolitikum folyamán. Az Alföld északi feléről, Polgár-Bosnyákdomb lelőhelyéről ismert ilyen adat, ahol a feltárt épület falazatát vékony deszkák alkották.30 A délalföldi tellek közül Vésztő-Mágor korai tiszai időszakából említenek függőleges, belülről agyaggal betapasztott deszkafalazatot,31 míg Hódme- zővásárhely-Kökénydomb harmadik, 1941. évi ásatási idényéből Banner János ír le hasított léc formájú lenyomatos paticstöredékeket, melyek ott nem a falazatot, hanem a padlót alkották.32 Szegvár-Tűzkövesen a részletesen közölt „E” ház omladékában 6 cm vastag, háromszög alakúra hasított deszkákból álló falazatnak a paticslenyomatai maradtak fenn, melyet kétujjnyi vastagon betapasztottak. Az omladék alapján Csalog József függőlegesen összeillesztett deszkafalazatot rekonstruált.33 Be- rettyóújfalu-Herpály teli településről gazdag forrásanyaggal rendelkezünk hasított deszkák épületelemként történő alkalmazására. A 11. ház egy részén a kiégett padlótapasztás alatt 15-20 cm széles hasított deszkaalapozás szénné égett maradványait bontották ki, míg a 9. házban mind a mennyezet, mind a padló alapozásához deszkákat használtak a kiégett paticstöredékek tanúsága szerint.34 Az Alföldön kívüli területekről szintén több adatot találunk a hasított deszkák alkalmazására, hasonlóan a tartószerkezeti elem nélküli épületmaradványokhoz. A tiszapüspökivel megegyezően hasított deszkák agyaglenyomatait közük Uivarról, bár itt az agyagbevonatos pallók az emeleti padlót vagy az emelvényt alkották, nem a falazatot.35 A korábban már említett Chynorany épületnél szintén jelentős mennyiségben kerültek elő deszkalenyomatos töredékek, melyeket az emeleti padló, és nem a falazat tapasztásaként interpretáltak.36 Opovoból, Vinca C időszakból közölnek egy, a tiszapüspökihez teljesen hasonló paticsomladékkal jelentkező épületet. Az ásatási megfigyelések alapján a 3. ház falát horizontálisan egymáshoz rögzített hasított deszkák alkották, melyeket kívülről agyaggal tapasztottak be, és a ház leégése közben ez a fal befelé dőlt, így az omladékban a deszkalenyomat a paticsok alsó, föld felöli oldalára került.37 Összegzés A tiszapüspöki határában feltárt késő neolitikus paticsomladékos épület épületszerkezeti rekonstrukciója két meghatározó elemre támaszkodik: az egyik a földbe mélyedő tartószerkezeti elemek (cölöplyukak, alapozási árkok) hiánya, a másik a deszka és gerenda lenyomatos paticsok kizárólagossága. Ezen két megfigyelésre alapozva olyan szerkezeti megoldást kellett keresni, amelyet a kor technikai ismeretei mellett meg tudtak építeni. A megoldást a népi építészetből ismert talpas vázszerkezetű épület jelentheti betapasztott deszkafalazattal. Ez a háztípus nem ismeretlen a neolitikus-rézkori szakirodalomból, Románia területén a kutatók már régóta feltételezik a talpas-vázas épületszerkezeti megoldásnak a használatát a Precucuteni-Cucuteni- és a Petre§ti-kultúrák területén. Az ottani épületek rekonstruálásához nagy segítséget nyújtott, hogy több esetben a gerenda/deszka alapozású, agyaggal letapasztott padló kiégett, megőrizve az épületszerkezeti elemek lenyomatát. Sajnos a tiszapüspöki omladék esetében ilyen adattal nem rendelkezünk, azonban ennek ellenére a földbe mélyedő tartószerkezeti elemek hiánya, valamint az oszloplenyomatos patics töredékek alapján megalapozottnak tartjuk hasonló szerkezeti megoldás használatát a Tiszapüspöki határában lévő tiszai kultúra lelőhelyén. Az épületrekonstrukció másik elemére, a betapasztott deszkafalazatra is számos feltárási adatot találunk. A hasított deszkák építőelemként történő alkalmazása nem ritka a késő neolitikum időszakában, több épületet is ismerünk, melyeknél a padló vagy az emelet készült deszkákból. Ezek között az épületek között, bár nem tarthatjuk gyakorinak, a többi faltípus mellett fel-felbukkan a tapasztott deszkafalazat Is, mely alátámasztja a tiszapüspöki épületfalazatra vonatkozó elképzelést. A fent összegyűjtött adatok alapján a Tiszapüspöki határában feltárt paticsomladékos épületet rekonstruálhatjuk oly módon, mint egy a föld felszínére épített talpas vázszerkezettel rendelkező és ehhez rögzített, kívül vastagon agyaggal betapasztott deszkafalazatú épületet. Véleményem szerint az Alföldről és a környező területekről ismert, hasonló jellegeket mutató épületomladékok bizonyítják, hogy ez a háztípus nagyobb területen, több lelőhelyen is előfordulhatott, így például a Szolnok-Tűzkövesen előkerült házmaradvány szintén talpas-vázas épületként rekonstruálható, mely nem letapasztott nyeregtetővel, hanem betapasztott sövényfalazattal rendelkezhetett. A tanulmányban nem vizsgáltuk az épületszerkezeti megoldás eredetét, kialakulását, azonban a Precucuteni-Cucuteni-, valamint Petre§ti-kultúrák területén megfigyelhető gyakorisága alapján keleti irányú származást tételezhetünk fel, mely a Kárpát-medence késő neolitikus és kora rézkori időszakának erősödő keleti irányú kapcsolatrendszerét bizonyítaná. 28 LAZAROVICI, Cornelia-Magda et al. 2009. 29-44. 29 PAUL, luliu 1992.166-168, Pl. XII. 30 RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2009.11. 31 HEGEDŰS Katalin 1982.184.; MAKKAY János 2004.64. 32 BANNER János 1951.28. 33 CSALOG József 1959.98-99. 34 KALICZ Nándor et al. 2010.28., 38-39. 35 SCHIER, Wolfram 2006.326. Figure 2.; SCHIER, Wolfram 2014.33-34. 36 DURIS, Jozef 2011. Obre 16-19., Tab. HX. 37 TRINGHAM, Ruthetal. 1992.357. 12
