Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
ÖRSI JULIANNA: EGY KUNSÁGI TUDÓS, GYÁRFÁS ISTVÁN KUTATÓI ÉLETPÁLYÁJA hajlandó fizetni. 1862-ben Nagy Ivánnak panaszkodik, hogy a közelben található Érseki Könyvtárban elzárkóznak a kérése elől.56 A szakirodalommal igyekszik lépést tartani. A könyveket megvásárolja, a folyóiratok közül előfizetője a Pesti Napiénak, a Honnak.57 Olvassa az Új Magyar Múzeumot, a Századokat és mindazokat a szaklapokat, amelyek számára írásait is elküldi (Jogtudományi Közlemények, Themis, Kerti Gazda, Falusi Gazda stb.). Kiskunhalason is számon tartják, hogy kinek melyik újság jár, és azt kölcsönkérik egymástól. 1869-ban pedig egyik alapítója lesz a Jászberényben kiadott Jászkunságnak, amely a megye megalapításáig az egyik legfontosabb közéleti fórum. Itt gyakran közöl cikkeket a történeti kutatásaiból, de véleményét is kifejti az új közigazgatási reform egyes kérdéseivel kapcsolatban. Olvasás közben feljegyzéseket készít. Általában a szerző nevét, a könyv címére utaló szót, majd azokat a lapszámokat írja fel, ahol a kunokra vonatkozó adatot talált. Az adatot egy-egy szóval jelzi. Ilyen feljegyzései maradtak meg a következő szerzők könyveiről: Bonfini, Hunfal- vy, Szalay, Bíborbanszületett Konstantin, a Névtelen Jegyző, Forres, Szabó Károly, Kállay Sabir, Hazai Oklevéltár, Fejér, Otrokocsi. Olvasta a Tudományos Gyűjtemény, a Hazai Oklevéltár köteteit, Horváth István, Podaczky, Mogyoróssy, Bárány, Fejér György, Kovacsics Ferenc könyveit is. Eljutott hozzá a francia Gerando Essainak a magyarok eredetéről szóló történeti írása is.58 Nagy szakirodalmi tájékozottságáról leginkább A jászkunok története című négykötetes munkájából győződhetünk meg, amelyhez már az 1860-as évek elejétől fogva gyűjti az anyagot. A könyvekbe is bejegyzi a saját kutatási adatait. Erre utal egyik Szilády Áronhoz írt levele, mely szerint kölcsönadta Fekete Lajosnak 1861-ben a jászkunokról írt könyvét, de éppen a bejegyzései miatt sajnálná, ha elveszne.59 Sajnos feljegyzéseinek csak töredéke maradt meg a Ráday Levéltárban és az Akadémia Kézirattárában. A több ezer kötetes könyvtára sem hozzáférhető még napjainkban.60 1873-ban Gyárfás István a kiskunhalasi Református Főgimnáziumnak adományozott „410 kötet könyvet, 116 darab tárgyat a természettárba, 6 darab tárgyat a régiségtárba, 7 darab egyes tárgyat.”m Könyvtára értékesítésével idős korában Szilády Áront bízza meg, mivel Kiskunhalason nem lát kellő vásárlóerőt. Családja megélhetésének biztosítására szerette volna fordítani a könyvek árát. Úgy tűnik azonban, hogy nem került Pestre az anyag. Végül örökösei a Kis-Kun-Halasi Főgimnáziumnak adományozzák az értékes könyvtárat (2.016 kötet), amint erről hírt ad egy iskolai értesítő 1893/94- ből.62 Mindenesetre nemes feladat lenne ennek a könyvtárnak a feldolgozása, amely bizonyára sok értékes hungaricumot őriz. Ugyanakkor 56 Gyárfás István levele Nagy Ivánhoz (Halas, 1862. május 16.) Levelestár, OSZK Kézirattár 57 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz. 1866. december 9. Ms. 4433/26. MTA Kézirattár 58 Gyárfás István vegyes jegyzetei. Ms. 10.139 MTA kézirattár 59 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz. 1863.(?) Ms. 4433/ 309 MTA kézirattár 60 A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárosa szerint az iskola 10-20 ezret számláló régi könyvei ma dobozokban várják a feldolgozást. Mások szerint a második világháború ebben az anyagban is nagy károkat okozott. 61 A kiskunhalasi ref. Főgimnáziumnak. In: Kis-Kun Halasi... 1873.13. Közli: FEKETE Dezső 1983.59. 62 Halasi Lyceum Értesítője 1893-95. évről. 50. Közli: FEKETE Dezső 1983.63- 64. A halasi iskolai értesítőkben megjelent cikkekért Keresztesi Attilának, a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárosának mondok köszönetét. többet tudnánk meg Gyárfás műveltségének összetevőiről, és bejegyzései, gondolatai tovább gazdagítanák Gyárfás kutatói munkájának a bemutatását. Gyárfás István eredeti forrásokat is tanulmányozott. Tudta, hogy az eredeti okiratokat csak helyben lehet olvasni. Bejáratos Pesten az Akadémiához, elmegy Budára a Kamarai Levéltárba. Ez utóbbi helyen 1870-ben két hétig másolt okleveleket, de nem talált rá mindre.63 Kutatott Egerben, amelynek eredményét főleg az akadémiai székfoglalójául is választott Dobó Istvánról szóló írás mutatja.64 65 1880-ban a Heves Megyei Levéltárból - Szvorényi József közreműködésével - kikölcsönözte a XVII-XVIII. századi megyei jegyzőkönyveket, amelyet Parasztvármegye c. könyvében hasznosíthatott elsősorban.66 Hivatali útjait is igyekszik összekötni levéltári kutatással. Az anyagba való betekintésre a szolgabírói, táblabírói kinevezése után hivatalos formában is joga van. Ezt ki is használja. 1861-ben az egyik hivatalos jászberényi útja során nagy mennyiségű jászkun levéltári anyagot (a József nádorféle másolatokat 3 kötetben) visz magával feldolgozásra. A kéthüvelyknyi vastag kötetbe foglalt oklevelek nagy része ismeretlen. Horváth Péter a De initiis munkájában is csak a tartalmát közli. Fejér Codexében is csak néhány található belőlük. Az Akadémiának javasolja egy jászkun Oklevéltár külön kötetben való megjelentetését.66 Az iratokat gondosan lemásolta, tanulmányozta és felhasználta. Sokat köszönhetünk Gyárfás Istvánnak, hogy a mára már elkallódott, nagy mennyiségű jászkun forrásanyag megőrződött.67 A tudósok a XIX. században számos oklevelet lemásoltak, és egymástól kölcsönkérték, egymásnak kölcsönadták ezeket. Gyárfás István is élt ezzel a módszerrel. így kért anyagot Pesty Frigyestől is Zethele kun székre vonatkozólag.68 Érdeklődik kutatótársaitól az újabb eredményeikről, máskor biztatja, megbízza őket „cunicum” feltárására. Pesty Frigyest arra kéri 1876-ban, hogy bécsi útján próbálja megkeresni a Császári Titkos Levéltárban Kun László eredeti oklevelét, és vesse össze a Fejér által közzétettel. Különösen a hely- és személynevekre ügyeljen. Tudakozza meg, hogy Pesten miképpen lehetne az eredetihez hozzájutni. Azt szeretné lefotóztatni.69 Sziládyt többször biztatja a kun anyag gyűjtésére itthon és külföldi útján egyaránt.70 Amikor Szilády akadémiai taggá való megválasztásához gratulál, egyúttal székfoglaló témául ajánlja a kiskun és egyéb dialektusok bemutatását. Ő maga 200 családnevet írt ki a török defterekből, amelyek régi kun neveknek látszanak.71 * 63 Erről ír Pesty Frigyesnek 1874-ben. Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. április 18.) Levelestár, OSZK Kézirattár 64 Gyárfás István 1879. 65 Gyárfás István levele Szvorényi Józsefnek. Levelestár - OSZK Kézirattár; Gyárfás István 1882. 66 Gyárfás István levele Szilády Áronnak. 1861. október 11. Ms. 4433/3. MTA Kézirattár 67 Ezeket főleg A jászkunok története című munkájában olvashatjuk. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a napjainkban Szolnokon őrzött Jászkun Levéltár anyagában korabeli őrjegyek bizonyítják Gyárfás István kölcsönzését, de több irat hiányzik. Ma még nem tudjuk, hogy ezek hová lettek. 68 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. március 5.) 69 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Budapest, 1876. szeptember 25.) Levelestár - OSZK Kézirattár 70 Gyárfás István levele Szilárdy Áronnak. MTA kézirattár: Ms 4433/3,4. levél 71 Gyárfás István levele Szilády Áronnak. 1862. február 9. MTA Kézirattár: Ms. 4433/5. levél 527
