Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY Tn 3. Gyárfás István levele Szilády Áronhoz, 1862. február 9. Míg napi munkája a Jászkun Kerületekhez köti, addig elsősorban az ott hozzáférhető történeti anyagot tanulmányozza. Mikor már Pesten dolgozik, rendszeresen bejár a Magyar Tudományos Akadémiára, felkeresi a kiadókat. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja, majd az Akadémia tagjaként eljár a felolvasóülésekre. 1883-ban éppen őt éri a megtiszteltetés, hogy az MTA felolvasóülésén Jerney Jánosra mint kun történetíróra emlékezzék.72 Ezek a fórumok fontos alkalmak voltak szakmai véleménycserére. Kutatói kapcsolatrendszere: levelezések (Szilády Áron, Pesty Frigyes, Szvorényi József, Nagy Iván, Pulszky Ferenc) Már az előzőekben is többször utaltunk arra, hogy az anyaggyűjtése közben többekhez írt levelet. Valószínűleg a legrendszeresebb levelezőpartnere az ugyancsak kiskunhalasi születésű Szilády Áron volt. A török nyelvésznek indult, majd irodalomtörténésszé vált tudós az 1860-as években a Kiskunság követeként állandóan Pesten tartózkodott. így válhatott Gyárfás István könyvbeszerzőjévé. Mindkettőjük édesapja református pap volt, tehát hasonló műveltségű családi háttérrel, iskolázottsággal indulhatott a tudósi pályán. Generációs korkülönbség ugyan volt közöttük, de jó barátság, szakmai érdeklődés kötötte össze őket. Időnként ugyan figyelmeztette Gyárfás a fiatal Sziládyt, hogy többet tartózkodjon a választói körében, Halason. A gazdasági nehézségek megoldását rajta keresztül is szorgalmazta az országgyűléstől. A török oklevelek feltárását fontosnak tartotta, és valószínűleg ezen anyagokat fel is használta a XVI-XVII. századról írt tanulmányában.73 Később is érdeklődik Sziládytól, hogyan halad a török oklevelek fordításával, de mindig új, a kunsági területre való adatot remél tőle. Még az olaszországi tanulmányúton is cunicum-ok után érdeklődik. Lehetséges, hogy szerepe volt abban, hogy Szilády áttért a magyar irodalmi emlékek tanulmányozására. Mikor már Szilády a lelkészi hivatást választva Halason működött, Gyárfás István 72 GYÁRFÁS István 1883. 73 GYÁRFÁS István 1865.6-33., 125-155., 224-276. pedig huzamosabb ideig Pesten tartózkodott, akkor az idősebb tudóstárs juttatta a fiatalabbat a magyar irodalomtörténeti kiadványokhoz. A levélváltás közöttük az 1860-as években szinte hetenkénti rendszerességgel folyt. Valahányszor mindkettőjük Halason tartózkodott, meglátogatták egymást. Ha Gyárfás Pestre utazott, a szálláskeresésben is segítette Szilády. Az utókor kutatója örül, hogy a Szilády hagyatékban Gyárfás Istvánnak annyi levele fennmaradt, és Szilády válaszai is megőrződtek.74 Igaz, Szilády ritkábban is írt, amiért gyakran korholta is a pályatársa. Mindesetre ez a kapcsolattartás mindkettőjük számára hasznos volt. A Sziládyhoz írt levelek alapján pontos képet kaphatunk a XIX. század végi vidéki tudós életéről, munkásságáról és kapcsolatrendszerérői. Gyárfás István Sziládyn kívül másokkal is levelezett, bár valószínűleg nem ilyen intenzíven. Nagy Ivánt a genealógiai könyve alapján kereste fel, és kérte, hogy a léczfalvy Gyárfás család történetét az ő kutatásai alapján a pótkötetbe tegye bele, amint erre már hivatkoztunk.75 Nagy Iván eleget is tett a kérésnek. Az anyagot közölte a pótkötetben.76 Családtörténeti kutatásai révén elsősorban az Erdélyben maradt rokonokkal levelezett. A Székelyföldről érkezett rokonok leveleit most a Ráday Levéltár őrzi.77 Történetírói pályájának kezdetén levélben felkereste Pompéry Jánost, a kor ismert szerkesztőjét, de a Magyarország nem közölte írását. Még választ sem kapott - panaszolja Nagy Ivánnak 1862-ben. Elküldi cikkét az ekkorra már híressé vált családtörténészhez, jelezve azt, hogy később is küld régészeti és történeti írásokat.78 Nagy Ivánnal bizonyára tartós maradt a kapcsolata, mert 1870-ben küldi neki a jászkunokról frissen megjelent első kötetét, sőt megkéri, hogy a mellékelt két kötetet Csengerynek és Vámbérynak is juttassa el.79 1864-ben Ráth Károllyal veszi fel a kapcsolatot, amit bizonyít az Akadémia Kézirattárában megőrzött 1864-1868-ban írott hat Gyárfás-levél is.80 Pesty Frigyeshez írott leveleiből négy maradt az utókorra. Ezeket 1874- 1876 között írta. Gyárfás küldött A jászkunok története második kötetéből a „tekintetes úrnak”.81 Korábban már az első kötetből is küldött neki. Abból kapott Horváth Mihály, Hunfalvy Pál, Rómer Flóris is. Pesty küldött Gyárfásnak oklevélmásolatokat, amelyet megköszön, és továbbiakat kér.82 83 Hamarosan közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással. 1876-ban már tegeződve írnak egymásnak.83 * 74 Jelen írásban csak a Gyárfás István leveleiből szemezgetünk. A két tudós levelezését még további kutatásunk során tárjuk fel és hozzuk nyilvánosságra. 75 NAGY Iván Magyarország családai c. munkájának 1. kötete 1857-ben jelent meg. Gyárfás István Nagy Ivánhoz írt, fennmaradt levelének dátuma: 1859. szeptember 19. Levelestár OSZK 76 NAGY Iván 1868.261-262. 77 Családi levelezések. Gyárfás doboz C/33. Ráday Levéltár 78 Gyárfás István levele Nagy Ivánhoz (Halas, 1862. május 16.) Levelestár - OSZK Kézirattár 79 Gyárfás István levele Nagy Ivánhoz (Halas, 1870. március 18.) Levelestár - OSZK Kézirattár 80 Gyárfás István levele Ráth Károlyhoz. M. írod. Levelezés (régi katalógus) 4-r- 163. sz. 1. k. 81 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874. március 5.) Levelestár - OSZK Kézirattár 82 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Szabadka, 1874.március 5.); illetve: uő (Budapest, 1876. szeptember 25.) Levelestár - OSZK Kézirattár 83 Gyárfás István levele Pesty Frigyeshez (Budapest, 1876. szeptember 25.) Levelestár - OSZK Kézirattár 528
