Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése

F. KOVÁCS PÉTER: EGY KÉSŐ VASKORI TELEPRÉSZLET A JÁSZSÁGBÓL - JÁSZBERÉNY-ALMÁSI-TANYA 5. LELŐHELY A KÉSŐVASKORI TELEPEK KUTATÁSÁNAK HELYZETE ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE jelenség. Az objektum nem teljesen feltárt, kibontott állapotában 2,2x1,7 m nagyságú, relatív mélysége 80 cm, az objektumon belül sem cölöphely, sem tüzelőhelyre utaló nyom nem volt, tájolása délkelet-északnyugat.49 Viszonylag lazábban sűrűsödő csoportban helyezkedett el három épület - 26/35,16/19,38/47. A feltárás határai miatt egyik sem teljesen kibon­tott. A 26/35 számú padlója keményre taposott volt, relatív mélysége 24 cm, a járószintben több nagyméretű cölöplyuk is volt, a hosszanti oldal 5,5 m-es hosszából és a cölöplyukak ugyan sekély, de nagy átmérőjéből Szöllősi Szilvia egy igen kiterjedt építményt valószínűsít.50 Az 5/8-as ob­jektum szabályos, alig lekerekített sarkú téglalap alakú, kelet-nyugat tá­jolású, méretei 120x60 cm, relatív mélysége 25 cm, járószintje letaposott. Az épülethez nem sikerült kötni sem cölöplyukat, sem tűzhelyet.51 Egy 3,4x3,4 m-es területen részlegesen lett feltárva a 16/19 számú objektum, mely valószínűleg egy lekerekített sarkú téglalap alakú építmény lehet, amelynek padlójában több oszlophely és kisebb gödör is volt.52 A szin­tén részlegesen feltárt 38/47-es számú jelenség északnyugat-délkeleti tájolású, valószínűleg négyszögletes alaprajzú. A feltárásba eső területe 380x320 cm, mélysége 15-17 cm, a padlószint keményre letaposott, az épülethez köthető cölöplyukat és tüzelőhelyet nem sikerült megfigyelni.53 Az utolsóként leírt 91/120-as számú épület reprezentálja a késő vaskori épületek általános formáját. Félig földbemélyített épület, tájolása kelet­nyugati, 440x330 cm nagyságú, relatív mélysége 40-42 cm, járószintje keményre ledöngölt. Az épület tetőszerkezetére a hosszanti és rövidebb oldalakon kissé aszimmetrikusan elhelyezkedő oszlophelyekből lehet következtetni. A ház délnyugati negyedében helyezkedett el a tüzelő, melynek kiégett platniját is sikerült feltárni.54 A település élettartamát LT B2-C1 periódusra datálja a szerző.55 Budapest-Tabán késő vaskori fazekas telepe a Dunántúl további meg­határozó késő vaskori lelőhelye. Az említett településről - fontosságából adódóan - számos tanulmány és egy összefoglaló munka is született.56 Maráz Borbála 2005-2008 között tárt fel itt két késő kelta, sekély föld­bemélyített házrészt, melyek tapasztott padlóval rendelkeztek. Tájolásuk kelet-nyugat és észak-dél irány volt, alakjuk lekerekített sarkú téglalap, tetőszerkezetüket oszlopok tartották.57 A két épület padlóját egy-egy al­kalommal megújították, valamint az 1. számú házhoz tűzhely is tartozott.58 Az Észak-magyarországi-középhegység La Téne kori településtörténeté­ről keveset tudunk, ez fokozottan igaz az erődítetlen telepekre. A hegy­ségből összesen két teleprészlet ismert. Az egyik a már korábban tárgyalt acsai, a másik pedig Mátraszőlős-Királydomb lelőhely, ahol két földbe­mélyített épület részlete került feltárásra.59 A késő vaskori településkutatás szempontjából számos fontos lelőhely az Alföldön található. Némelyek közös vonása, hogy egy speciális térség­ben, a nagytájak határán, a síkvidék és a hegyvidéki területek csatlako­zó zónájában találhatók. Ezek a hazánk keleti részén feltárt legnagyobb 49 SZÖLLŐSI Szilvia Szilvia 2009.124. 50 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.126. 51 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.126. 52 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.126-127. 53 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.127. 54 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.128. 55 SZÖLLŐSI Szilvia 2009.144. 56 MARÁZ Borbála 2009.101-118.; BÓNIS Éva 1969. 57 MARÁZ Borbála 2009.105. 58 MARÁZ Borbála 2009.106. 59 TANKÓ Károly-VADAY Andrea 2010.134-136. késő vaskori települések: Sajópetri-Hosszúdűlő,60 Ludas-Varjú-dűlő61 és Polgár-Király-érpart62 63 lelőhelyek. A Sajópetrinél feltárt falusias szerkezetű település Kelet-Magyarország legnagyobb késő vaskori települése, mintegy 50 épülettel és több mint 530 egyéb jelenséggel.“ Az épített struktúrák szempontjából számos for­mai variáció megfigyelhető.64 A telep érdekességét adja, hogy a falusias jelleg ellenére intenzív vaskohósítás is folyt a területen, sőt bizonyos mű­helykörzetek elkülönítésére is lehetőség nyílik.65 Polgáron összesen hét épület került feltárásra.66 A település nagyon ha­sonló mind szerkezetében, mind leletanyagában a Sajópetri melletti la­kóhelyhez. Mindkét település erősen falusias jellegű, nyílt, nem veszik körbe védművek vagy egyéb erődítések. Gazdasági szempontból egy­szerű kézműves és/vagy mezőgazdasági agrártermelést végző egységek lehettek. A településeken található épületek szerkezete is tökéletesen be­leillik az eddig ismert lelőhelyek alapján kialakított képbe, tehát egyszerű, mondhatni standard épülettípusokról van szó: földbemélyített, megköze­lítőleg téglalap alakú és sátortetős födémszerkezettel rendelkező konst­rukciók.67 A Polgár és Sajópetri mellett feltárt lelőhelyek aktív működése a Kr. e. IV-III. századra, a LT B2-C1 periódusokra tehető.68 A Ludas mellett feltárt telepről viszonylag keveset tudunk, viszont a nek- ropolisz teljes mértékben publikált.69 Hellebrandt Magdolna tárt fel Nyékládháza-lstvántó lelőhelyen egy ma­gányos, lekerekített téglalap alakú, 4,2x3 m nagyságú épületet, melynek korát a La Téne D időszakra datálja, a Kr. e. I. század és a Kr. u. I. század közé.70 Az objektum alakja és tetőszerkezeti megoldása kissé eltérő az eddigiektől, morfológiailag inkább szabálytalan négyzet, mint téglalap alakú.71 A Dél-Alföldön Kiskundorozsma határában tártak fel egy jelentősebb késő vaskori telepet. A lelőhelyen több, szabályos sort alkotó, földbe­mélyített, lekerekített sarkú, téglalap alakú épület került elő.72 Az előze­tes tanulmány szűkszavúsága miatt részletesebb ismertetést nem lehet adni a lelőhelyről. Szeged-Kiskundorozsma-Homokbánya 4. (Sandpit 4.) 60 SZABÓ Miklós—KRIVECZKY Béla-CZAJLIK Zoltán 2004. 25-34.; SZABÓ Miklós 2007.; SZABÓ Miklós-GUILLAUMET, Jean-Paul-KRIVECZKY Béla 1997a. 81-86. 61 DOMBORÓCZKI László 2004. 5-23. 62 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008.183- 221.; SZABÓ Miklós-GUILLAUMET, JeanPaul-KRIVECZKY Béla 1997­1998.177- 181.; SZABÓ Miklós-GUILLAUMET, Jean Paul-KRIVECZKY Béla 1997b. 87-90. 63 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán 2004.127. 64 SZABÓ Miklós 2007.216-218. 65 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán 2004.129-134. 66 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008.183- 221.; SZABÓ Miklós-GUILLAUMET, Jean-Paul-KRIVECZKY Béla 1997­1998.177- 181. 67 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008.187- 196.; SZABÓ Miklós-GUILLAUMET, Jean-Paul-KRIVECZKY Béla 1997- 1998.177. 68 SZABÓ Miklós-CZAJLIK Zoltán-TANKÓ Károly-TÍMÁR Lőrinc 2008. 204-218. 69 SZABÓ Miklós 2012. 70 HELLEBRANDT Magdolna 2001. 57-58.; HELLEBRANDT Magdolna 2006. 87-106. 71 HELLEBRANDT Magdolna 2001. 2. kép; HELLEBRANDT Magdolna 2006. 101. 72 MÉSZÁROS Patrícia-PALUCH Tibor-SZALONTAI Csaba 2004.140-141. 67

Next

/
Thumbnails
Contents