Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - F. Kovács Péter: Egy késő vaskori teleprészlet a Jászságból – Jászberény–Almási-tanya 5. lelőhely. A késő vaskori telepek kutatásának helyzete és kutatástörténeti áttekintése
TISICUM XXII. - REGESZET lelőhelyen tártak fel egy telepet temetővel,73 a tanulmányokból azonban nem derül ki, hogy az előbbi lelőhellyel milyen kapcsolatban áll. A Homokbánya 4. lelőhely fontosságát adhatja a temető és település közelsége és a feltártság magas foka. A publikáció az épített struktúrákkal kapcsolatban a következőket közli: az épületek tájolása az északi dombon északkelet-délnyugat, míg a déli dombon kelet-nyugat irányú.74A tanulmány szerzői megállapítják, hogy az épületek tipikusnak tekinthetők, félig földbesüllyesztett padlóval rendelkeznek, téglalap alakúak, többnyire lekerekített sarokkal, néhány esetben van méretbeli eltérés vagy alaki szabálytalanság. Összesen tizenöt épület került feltárásra.75 A fibulák tipokronológiája alapján a település működési intervallumát LT C1b-LT D-ig valószínűsítik. A szinte teljesen feltárt lelőhely épületei nem egy időben léteztek. A településen végzett tevékenységről megállapítják, hogy egyszerű mezőgazdasági termelést végezhettek, amely kiegészült halászattal és kis volumenű kereskedelemmel (vas, üveg, kerámiatárgyak).76 Továbbra is Kiskundorozsma határában maradva: Kiskundorozsma-Pick ülepítő-tározó valószínűleg a térség legfontosabb feltárt lelőhelye napjainkban, amelyről sajnos jelenleg mindössze egyetlen rövid adatközlő tanulmány áll a kutatók rendelkezésére.77 A következő adatok mondhatók el a településről: részlegesen feltárt, erődített árok övezi, összesen 497 vaskori objektum ismert.78 Több földbemélyített és felszíni gerendavázas épület nyomait figyelték meg, melyek szabályos sorokat alkottak.79 Továbbra is a Dél-Alföldön maradva, Eke István publikálta a Szegvár- Kontra-parti lelőhelyen feltárt La Téne kori telepet.80 Összesen két késő vaskori épület és mintegy öt gödör sorolható a korszakba.8’ Eke István a leletanyagból egy mezőgazdasági majorságszerű településre következtet, melynek élettartama a LT C2-D időszakra tehető.82 Csanytelek-Palé lelőhelyről ismert egy bolygatott, földbemélyített épület mintegy fele.83 A konstrukció egy magaslaton helyezkedett el, lekerekített négyszög alakú, hossztengelye K-Ny irányú volt. A leletanyag alapján A. Pál Gabriella LT C2-D időszakra datálja, s a szerző megállapítja, hogy egyszerű majorság lehetett.84 Az eddig bemutatott példák alapján is látható, hogy a késő vaskori építmények formai variabilitása egy szűk skálán mozog, minimális strukturális eltéréssel. Ennek ellenére szinte minden épület más, szinte minden épület egyedi. Közelről szemlélve ezeket a számos tekintetben uniformitással rendelkező konstrukciókat, ellentmondásos kép bontakozik ki. Rengeteg egyedi megoldással találkozunk, akár a tetőszerkezet kialakítását illetően, akár a tüzelőberendezések helyét vagy a padkák meglétét, illetve hiányát szem előtt tartva. A leghangsúlyosabb elemnek, a lakógödröknek a formája is igen változékony. Erre a jelenségre - a kutatás mai állása szerint - az esetek legnagyobb részében nem tudunk választ adni, tehát funkció vagy rendeltetés tekintetében nem tudunk különbséget tenni épület és épület között. 73 PILLING Zoltán-UJVÁRI Ferenc 2012.217-248. 74 PILLING Zoltán-UJVÁRI Ferenc 2012.218. 75 PILLING Zoltán-UJVÁRI Ferenc 2012.218. 76 PILLING Zoltán-UJVÁRI Ferenc 2012.222. 77 BALOGH Csilla-TÜRK Attila 2004.127-137. 78 BALOGH Csilla-TÜRK Attila 2004.127-137. 79 BALOGH Csilla-TÜRK Attila 2004.127-137. 80 EKE István 2008.149-164. 81 EKE István 2008.149-152. 82 EKE István 2008.155. 83 A. PÁL Gabriella 1994.229. 84 A. PÁL Gabriella 1994.229-232. Jász-Nagykun-Szoinok megye késő vaskori telepeinek bemutatása A fent bemutatott kutatástörténeti eredmények a Jászberény-Almási- tanya 5. lelőhely épületeinek elemzésére is alapvető befolyással bírnak. A lelőhelyen feltárt településrészlet bemutatását megelőzően a megye késő vaskori telepjelenségeit kívánom részletesebben tárgyalni. A Jász-Nagykun-Szolnok megye késő vaskorára vonatkozó adataink erősen hiányosak, ugyanakkor az alföldi területek egészét tekintve számos jól publikált lelőhellyel rendelkezünk, elsősorban a telepekre vonatkozóan. A kutatások alapján leginkább kisméretű telepeket és magányos házakat ismerünk. A megye legfontosabb késő vaskori telepekkel foglalkozó publikációi kizárólag Cseh János nevéhez köthetők, valamint meg kell említenünk Stanczik Ilona 1965/66 évi terepbejárásait a Jászság nyugati felén, melynek eredményeit Poroszlai Ildikó közölte.85 Kengyel határából ismerjük földbemélyített, téglalap alakú, lekerekített sarkú épület nyomait.86 Azonban a fenti épület nem tekinthető teljesen feltártnak, hiszen nyugati fele teljes mértékben ismeretlen.87 Ennek ellenére alapvető információkkal szolgál. Hossztengelye megközelítőleg kelet-nyugat irányú, valószínűleg ebben a hossztengelyben lehettek a szelement tartó cölöpök. A leletanyag igen szegényes, így pontosabb kronológiai kérdések megválaszolására alkalmatlan.88 Annyi azonban mindenképpen megállapítható, hogy a La Téne korra jellemző háztípusokat képviseli. Hasonló következtetések vonhatók le a Kengyel-Kiss-tanya lelőhelyen feltárt La Téne kori épületről.89 A következő „kvantitatív” adatok mondhatók el az objektumról: szabályos téglalap alakú, nyugat-kelet hossztengelyű, 4,75x4 m 40-65 cm mély, déli fala mentén egy 20-40 cm széles vízszintes, 35-40 cm magas. A tetőzetet tartó oszlopok helye a hossztengelyben volt kissé eltolódva.90 Egy későbbi, részletesebb tanulmányában Cseh János a Kr. e. II. századra keltezi a telepet.9’ A Kengyel környéki késő vaskori emlékanyagot tovább növeli a Kengyel- Baghymajor-Kengyelpart I. lelőhelyen előkerült leletanyag, amely valószínűleg egy La Téne korú telephez köthető, viszont a lelőhelyen telepobjektumokat nem sikerült megfigyelnie az ásatónak.92 A fentebb ismertetett adatok alapján láthatjuk, hogy Kengyel környéke a megye egyik legintenzívebb késő vaskori emlékanyagával rendelkező területe. Mindezeken túl megjegyzendő, hogy az Alföldön ismert több más késő vaskori telephez valamint teleprészlethez hasonlóan a Kengyelpart I. lelőhelyen is került elő „szkíta” leletanyag.93 Tórökszentmiklós-Kenderpart lelőhelyen is feltárásra került egy késő vaskori teleprészlet, melynek érdekességét, egy „szkíta” telep közelsége adja.94 A szűkszavú közlés következtében azonban csupán a következő információk mondhatók el a késő vaskori teleprészletről: összesen egy 85 POROSZLAI Ildikó 1990.13-28. 86 CSEH János 2001a. 253. 87 CSEH János 2001a. 257. 88 CSEH János 2001a. 252. 89 CSEH János 1993.137-161. 90 CSEH János 1993.158. 91 CSEH János 2011.14. 92 CSEH János 2009. 37.; CSEH János 1996a. 51-52.; CSEH János 1996b. 52-53. 93 CSEH János 2009.36-39. 94 CSEH János 2001b. 48-50. 68
