Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Vallástudomány - Puskás Zoltán: Egy sírfelirat ürügyén
PUSKÁS ZOLTÁN: EGY SÍRFELIRAT ÜRÜGYÉN Jób saját tudatában erősebbnek bizonyul barátaiénál, kortársaiénál. Személyes „feltámadása”, újjászületése egyúttal „spirituális” felébredésnek is tekinthető már, saját testi megjelenésével és teljes testi lényével együtt. Hitében végleg megerősödik, szelleme kitágul, ekkor már istene nem lesz számára annyira ellenséges, démonikus vagy szinte idegenszerű, mint volt Jahve. Már új neve van (megváltó), akit kitartó hitének bátorsága el is fog hozni, és aki képes lesz „kiváltani” őt nyomorúságából és az emberi kiközösítésből, aki a pártját fogja és mellette áll. Több ez a típusú „remény” egy halvány, félszívű, időleges és bágyadt bizakodásnál, mert annál sokkal erőteljesebb, tisztultabb tudatú, határozottan pozitív előjelű és sziklaszilárd bizonyosság.48 9. Jób, személyes krízisének ebben a szakaszában már tudja szenvedésének minden értelmét, és reménységével mintegy „transzcendálja” minden korábbi panaszát, és ezzel a filozofáló, teologizáló barátokkal folytatott vitasorozata is szinte mellékessé válik. A sátán már vesztésre áll, mert porba és hamuba taszíthatja ugyan az embert, de Jób személyében legyőzni, immáron lehetetlen. Jób sebzett és háborgó énje itt egyfajta határhelyzethez érkezett. Megérzi, hogy emberi szinten ne is keresse saját és az ártatlanok szenvedésének okát vagy a gonoszak szerencséjének miértjét. Az igazságosság elve, melynek hagyományához a barátok még annyira ragaszkodnak, érvénytelenné válik. Tudatosul számára, hogy a világ folyásában alapvető változás nem várható, semmi nem fog változni, továbbra is a kegyetlenség és a közöny lesz tapasztalható mindenütt - de ő már választott. A korrupt világot az újra és újra átélt isteni kegyelem fogja végül visszahelyezni egy sokkal méltóbb és érettebb állapotba, amely talán nagyobb dolog, mint maga a teremtés aktusa. Ebben a vonatkozásban az ismeretek halmozása vagy a tanultság lényegtelen. Jób barátai pedig hiába okosak és magabiztosak, végeredményben tudatlanok, mert a kevélyek és bölcsködők ebből nem láthatnak semmit.49 Jób most lényének centrumához ért, hangja józan és fegyelmezett, tudata biztos. Az idő kereke egy percre szinte megáll. Már nem védekezik, nem átkozódik, világi bilincseitől, anyagi kötöttségeitől megszabadult, tudata éber, lelke megtisztult, érzékei nyitva. Képletesen szólva, ilyenkor nem is lehet mást tenni, „csak ülni és hallgatni”.50 Ezen a ponton a belső elcsendesülés adja meg személye, szubjektuma számára az élő és tápláló hátteret a belső beiktatáshoz és a megújulás lehetőségéhez. Környezetétől, társaitól, egész problémájától most szellemileg és lelkileg is elkülönülve áll. Nem befolyásolja semmilyen gondolatrendszer, önmagán túllépett. Ezen a ponton itt már nincs világi hatás, innen már az egész belső ügy, belső folyamat. A következő pillanatban pedig már nem csupán örököse a legősibb, primer hagyománynak, hanem részese annak, személyében érintettje, lényében újra megélője és méltó továbbvivője. Jób részéről már nem egyszerűen a korábbi előírásos ceremóniákról vagy a szertartásokkal illusztrált, a függőség nyugtalanító érzésével telített, úgynevezett istenfélelemről van szó, hanem már szinte szenvedélyességről. Mentálisan teljesen éber, felismeri, szinte kiköveteli, hogy az „igazságnak” még ebben a földi világban el kell jönnie, mert máshogyan nem is történhet. Nem a beláthatatlan időbeni jövőben, sem a halála után, nem a másvilágban, hanem még itt, ebben a világban, sőt akár ebben a pillanatban. Ebben a kitüntetett, pontszerű és felbecsülhetetlen minőségű Most-ban kell, hogy helye legyen a vertikálisan betörő kegyelemnek, a megragadottság (numinózus) intim módon való megtapasztalásának, a múlhatatlan „szent” valóság szétáradásának.51 Egy ennyire mély és lényegi átélés már szinte nem is értékelhető úgy, mint a lineáris időben lezajló aktus, mivel valójában egy magasabb szintű, létezésbeni és közvetlen ontológiai fordulat. A hívő ember által jól ismert, a vertikális tengely vonalán mozgó testi-lelki áthatás racionális bizonyítása aligha lehetséges. Csak mint igaz meggyőződésen alapuló intuitív belátás és annak „koncentrált” továbbviteleként, hatásában érzékeltethető. Jób ezzel a fordulattal egy magasabb A kereszt a jászladányi temetőben 48 McGRATH, Allster 2000.90-91. 49 Jób 37.22-23. 50 Jób 2.13. 51 A hierofánia fogalmát tárgyalja: RIES, Julien 2003.42-44. 635
