Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Vallástudomány - Puskás Zoltán: Egy sírfelirat ürügyén

TISICUM XXII. - VALLASTUDOMANY Kereszt felirata a jászladányi temetőben Idézet Jób könyvéből a temetői kereszt talapzatának oldalán hogy a barátokkal való dialógusok során az olvasó átfogó képet kaphat mindarról, ami az álszent és torz vallásosságot jellemzi. Elihu beszédét leszámítva a barátok szavaiban leginkább az önző és kárörvendő men­talitásra jellemző ismertetőjegyeket vélhetjük felfedezni. E bibliai szöveg­rész fontosságát pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy felekezetre való tekintet nélkül egyaránt fontosnak tartja mind a zsidó, mind a keresztény öntételezés is. Jób belső monológjának megragadottsága alapján joggal feltételezhető, hogy Jób nem mindennapi ember. Lényében meglévő szellemi kvalitásá­nak és saját, példaértékű belső törekvésének is köszönhető lesz mindaz, ahogyan veszteségeinek arányában nemhogy eltávolodna, de még talán közelebb is kerül nemcsak istenéhez, de legelsősorban önmagához. Az emberi individuum, az egyéni átélés, a személyes élmény szerepe ezen az úton döntően meghatározó, egyúttal meghatározó minden egyéb val­lásos felismerés vonatkozásában. 2. Visszatekintve úgy tűnik, hogy eleink, nagy veszteségek idején, sokkal közelebb érezték magukhoz a hasonló történeteket és annak levonható végső tanulságait, mint a jelenkor embere. Szinte minden generációnak meg kellett tapasztalnia az időről-időre történő súlyos világégéseket, a nyomukban járó hitbéli megrázkódtatásokat és a földi javak elvesztésé­nek csapásait.3 Teljes katasztrófák és megpróbáltatások idején a Jób- történet újraértelmező tanulmányozása mindig is fokozott aktualitást kapott, amire az utóbbi időkben - úgy tűnik - nem nagyon van igény. A halál témája sokunknál alapvetően tabu, vagy felfogása túl szentimen­tális vagy tompa közömbösség övezi, bibliai idézeteket pedig szinte alig találni a mai sírköveken.4 Talán az elmúlt ideológiák is megtették a maguk hatását, és a nagy tömegek a közhelyszámba menő „általános értékválság” áldozataként is elég elszántan és „szabadon” szegődnek a fogyasztás-szórakozás-addikciók „szentháromságához”, mintsem hogy a szentkönyvek „örök” aktualitásain tűnődjenek. Egy deszakralizált, a „szent” tértől és időtől megfosztott világban talán sokaknak alapvetően gyanús minden ilyesmi, mivel számukra a dohos szövegekből csupán „valamennyi holt nemzedék hagyománya, lidércnyomásként nehezedik az élők agyára.”5 Jó, ha esetleg valamelyik gyors gyógyulást és „ teljes igaz­ságot” kínáló szekta tételei között rá nem akad a tévelygő egy-két ötezer éves tibeti aranymondás mellett néhány kiragadott bibliai részletre. Egy élményorientált közegben egyébként sem divat szenvedni, ellenben divatos a lehető legkisebb ellenállás irányát fölvenni, és így a társuló anyagi-fogyasztói érdekek ünneplése mellett máris semmi helye sem ma­rad a „mi lesz, ha minden elvész” erkölcsi dilemmájának. Jobb a „való­ságnak” engedelmeskedni. A jóllakott és kényelmes hétköznapi élet mint „életeszmény” elérésének vágya úgyis minden energiát lefoglal, és ez mintha elég is lenne. Egy „modern” materialista-ateista mentalitással be­huzalozott embert kívülről egyébként sem lehet megingatni. Eleve nehéz meggyőzni „szellemi valóságokról”, mivel közönyös mindenre, ami nem ütközik az érzékeibe, és még válságos időszakaiban sem hajlandó meg­kérdőjelezni addigi világnézetét. A szenvedés, mivel gátolja az életélveze­tet, részéről eleve elutasítandó. A halál pedig „botrány”, de semmi esetre sem átalakulás, főleg nem lehetőség, inkább egy totális testi-lelki-tudati megsemmisülés, amiből az is kitűnik, hogy alapvető módon - és a hívő ember szerint tévesen - azonosítja a személyes egyént a holttestével.6 3 Lásd pl.: HAMVAS Béla 1997.41-42. 4 Sőt: manapság már mindenki láthatott eléggé morbid és szinte cinikus il­lusztrációkat, vagy hallhatott városi legendába illő „poénokról”, melyben a „Foglalt”, az „Élt a Szocialista Hazáért" vagy a „Világbéke poraira” szövegek is feltűnhettek. Külföldön már terjed a „Látogassa meg weboldalamat” felhí­vás is - az internettel rendelkezők számára. 5 MARX, Kari 1949.225. 6 RIES, Julien 2003.216. 630

Next

/
Thumbnails
Contents