Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Művészettörténet - Egri Mária: Lakatos Aranka művészete
EGRI MÁRIA: LAKATOS ARANKA MŰVÉSZETE 18. ’56-os emlékmű, 2006. Kaba 2006-ban, a forradalom 50. évfordulójára avatták fel jubileumi emlékművét. A huszadik század világméretű változásait elindító népmozgalom példaértékű jelképét Lakatos Aranka mártír miniszterelnökünk megidé- zésével, egyértelmű eszközökkel érzékelteti. Nagy Imre alakja Magyar- ország térképével eggyé válva, fölé-belé simulva a magyar forradalom véráldozatainak szimbólumává emelkedik. Magába olvasztva a szubjektív emlékeket, személyes indulatokat egy letisztult szimbólumot teremt ma már nemcsak Magyarország, de az egész világ szabadságra, valódi demokráciára vágyó népei számára. Említettük, hogy a Lakatos plasztikáit befoglaló, kiemelő talapzat nem válik el magától a műtől, sokszor megmintázva-faragva önálló tartalmakkal egészíti ki annak alapgondolatát. (19. kép) 19. Zenész, 1993. bronz, 57x30 cm Fali plasztikáinál gyakran használja a síkba komponált, abból különbözőképpen kiemelkedő relief megoldásokat, de ezzel az eszközzel él köztéri alkotásainak megformált talapzatán is. Ide tartozó kompozícióinak egyik legszebb példája a Rákócziújfalun 2000-ben felavatott 1848-49-es szabadságharc emlékműve, amelyen a magasrelief eszközeivel mintázott vörössipkás huszárok szinte kilovagolnak a képből. (20. kép) 1900-ban a magyar nyelvű liturgia bevezetésének céljával indított Római Zarándoklat centenáriumára, s a hajdúdorogi püspökség megalakulásának tiszteletére készült emlékművén a pápa bronzalakját a zarándokok mészkőbe faragott fejeivel veszi körül (Hajdúdorog, 2000). De hasonlóan körítik a főalak bronzát mészkőalapba faragott fejek a hajdúsámsoni 1848-as Petőfi Fája (1996) emlékművénél. 20.1848-as emlékmű, 1999. Rákócziújfalu (részlet) Szintén a relief egyik megoldásával találkozunk a művész a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon elhelyezett Tisza-domborművénél (2002). A folyó túlpartján fák, kis falu házai, templomtornya látszik, a hullámok között feltűnnek a Tiszát szabályzó Vásárhelyi Pál, Széchenyi István, Kvassay Jenő és Sajó Elemér domborműves portréi. Míg a plasztikába-plasztiká- hoz épülő arcmások előbbiekhez kapcsolják Lakatos Tisza-megfogalma- zását, a hullámzó víz, valamint környezetének megjelenítése a mezőtúri művésztelepen évtizedek alatt megvalósult „tájszobrászat” szép példája. A lényegében kétdimenziós, felülnézetből komponált domborműves „tájkép” a régi Takács-tanya körüli fás-bokros Körös-vidék hatásában alakult. A falra komponált táj-szobor sűríti a laposrelief lehetőségeit, de körplasztikaként formált kimagasodó részeivel egy újfajta, a két és három dimenziót felülnézetes térbeli megjelenésével együtthasználó, a viaszve- szejtéses bronzöntési eljáráshoz kapcsolódó új szoborminőséget teremt. Stilárisan Lakatos Aranka több kisplasztikája ide sorolható. A mezőtúri művészkolóniához közeli holtág, a természetvédelmi terület szürreális látványa, a Holt-Körös flórája számos érmét, kisplasztikáját ösztönözte. Az örvényes-hullámzó víz, az állat- és növényvilág két- és háromdimenziós bronzain egyaránt jelen van. A kétezres évek első felében készült a folyóáram sugallta Örvény, a holtágra utaló Lepecsételt víz, a folyó körüli élet ihlette Tükrözés, a jeges vízen sikló Jégmadár, a kiszáradt, többrétegű fa uszadék bronz mása a Kéreg. Lakatos egy- vagy többalakos kis szobraival érzelmi-tudati létünk legfontosabb kérdései körül bolyong. Személyes vonzódásaink, magányunk megfogalmazásában éppannyira érintett, mint amennyire kollektív sorsunk, jövőnk kérdéseiben. Míg portréiban alanya belső tulajdonságainak érzékeltetése mellett a felismerhető külső jegyek is szerepet kapnak, kisplasztikáit, érmeit kizárólag érzelmeink, az emberléttel újra- és újrateremtődő örök kérdések táplálják. A születés és halál miértjének, értelmének felvetéseit, az egyén testi-lelki ambivalenciáját, kétségeit, vágyait, 611
