Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Művészettörténet - Egri Mária: Lakatos Aranka művészete

TISICUM XXII. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET

Lakatosnál a bronzot tartó, általában kő alapzat nem csupán „piedesz- tál”, hanem a kompozíció szerves része, ahol a szobor és foglalata harmonikus egységbe olvad. Számos ötlettel fűzi össze a posztamensként szolgáló kővel, fával a bronzalkotást. Dr. Endes Pongrác például karjával támaszkodik a tartóoszlopra, báró Eötvös József kabátjának eleje pihen az alapon, a DATE első Honoris Causa-díjával kitüntetett Bencsik István mellszobráról hosszú nyakláncán függő érem fut le a márvány talapzatra. De említhetjük itt példaként domborművei közül 1990-ben elhelyezett Kölcsey (1990) portréjának a kompozícióból kihajló írólapot tartó, illetve a lúdtollal író kezét.

Történelmünk jeles eseményeinek, személyiségeinek, a két világháború mártírjainak, közelmúltunk forradalmainak emlékére készült, egyedi megoldású, figurális megfogalmazású alkotások sora kapcsolódik Lakatos Aranka nevéhez, mint ahogy néhány, szintén közterületen felállított, a jövő számára megőrzendő jeles esemény emlékszobra is. (15. és 16. kép (Történelmi személyiségeink közül jól ismert arcmásával formált klasszikus büsztöt II. Rákóczi Ferencről Vaja számára 1999-ben. A vásárosna- ményi Millenniumi Emlékmű Szent István alakját magas mészkődombra állítja (2000). Lakatos a tőle szokott stiláris megoldással különböző, államalapító királyunkhoz tartozó szimbólumokat farag a fehér kőalapba, jeleket vés bronz köpenyére. A kőalapzatba foglalt bronzlapokon szintén vésett szöveg örökíti a szoborállítás vonatkozásait.

Háborús emlékművei között az 1995-ös mezőtúrit Balogh Gézával, Györ- fi Sándorral, az 1996-ban átadott debrecenit szintén Györfivel készítette. Világháborús kompozíciói közül szokatlan és megdöbbentő megoldása miatt a nyíradonyit emelném ki (Világháborús emlékmű, 1992). (17. kép) A kétalakos kompozíción a fiatal gyászoló anya testéhez öleli, emeli, támasztja halott fiát. A korpuszt borító lepel finoman követi az élettelen férfitest formáit. A fájdalommal teli női arc és a lepelbe burkolt halott

15. Zeleméri László, 1997. Zelemér

16. Zrínyi Miklós, 1999. bronz, 12 cm

egyértelműen a Sírbatételt idézi. A nyíradonyi világháborús emlékművön a kitárt kezű Anya s a rajta megfeszítettként ernyedő fiútest Kereszthalál- legenda asszociációját hangsúlyozzák az alapzat szintén kereszt alakban elhelyezett, a halottak neveit, a feliratokat hordozó fehér márványtömbjei. A művész pályája során többször visszatér a Pieta gondolatához. A téma lenyűgöző nyíradonyi testesülésének megoldása visszaköszön egy-egy érmén, kisplasztikáján (Piéta /-///., Gondolkodó.)

17. Világháborús emlékmű, 1992. Nyíradony

Az 1995-ben Nyíracsádon átadott II. világháború hősi halottainak emlékműve ismét sajátos lakatosi ötlettel szolgál. A felravatalozott, lepellel takart „temetetlen” halott főhajtás a háborúk vétlen áldozatai előtt, ugyanakkor örök vád a viszályt szítók, a népeket egymásra uszítok ellen. 56-os emlékműveink sorából kiemelkedik Lakatos Aranka kábái monumentje. (18. kép)

610