Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)
HEGEDŰS GABRIELLA: A RZECZPOSPOLITA KIRÁLYVÁLASZTÓ INTÉZMÉNYEINEK KIALAKULÁSA ÉS AZOK MŰKÖDÉSE - BÁTHORY ISTVÁN LENGYEL TRÓNRA JUTÁSÁNAK TÜKRÉBEN (1574-1576) összehívásának céljától és a gyűlések témájától függetlenül az ország- gyűlés résztvevői bármiről szónokolhattak anélkül, hogy bárki megvonta volna tőlük a felszólalási jogot.113 Ez az időbeli korlátozatlanság sokszor igencsak lelassította az ügymenetet. Kimutatások alapján összesen 152 szejmet hívtak össze 1587 és 1793 között. A váratlan helyzetekben, a két év letelte előtt meghirdetett, 2-3 hétig tartó szejmeket „rendkívüli” üléseknek nevezték.114 Ilyen volt a királyválasztást előkészítő (convocatiö), a királyválasztó (electio) és a koronázó (coronatio) országgyűlés is, melyeket külön-külön hívtak össze és tartottak meg. Ezek forgatókönyve nem sokban tért el a „rendes” gyűlésekétől. 6. A királyválasztás Az 1575-ös királyjelölő és királyválasztó szejm „Na Woli”, azaz a Varsó és a Wola közötti mezőn került megrendezésre.115 Szokás szerint árokkal és sánccal vették körbe a helyszínt, melyre három irányból érkezhettek a nemesek: a keleti kapun a nagy-lengyelországi, a déli kapun a kislengyelországi, a nyugati kapun pedig a litván küldöttek. Az eseményt a varsói Szent János templomban meghallgatott misével nyitották meg, melyet általában a gnieznoi vagy a Iwowi érsek celebrált. A királyválasztást a képviselők által, kötelezően az első napon megválasztott marsall vagy házelnök irányította, ezt követően ő ügyelt annak törvényességére és szabályosságára. Az ő feladata volt a mandátumok ellenőrzése és az ülések levezetése is.116 Ez utóbbi sokszor nem is volt könnyű. 1575 végén megtartott választási szejm gyakorlatilag csatajelenetre emlékeztetett, több volt a kozák, mint a választó, minden nemesnél fegyver volt.117 Az országgyűléseken egyébként is gyakoriak voltak a nézeteltérések, egymás beszédeinek félbeszakítása, az egyéni sérelmek elősorolása a közügyek rovására, még a tettlegesség, sőt, a haláleset sem számított egyedi eseménynek,118 ám egy királyválasztás alkalmával a feszültségek és az érdekek megsokszorozódva jelenhetnek meg. De ne szaladjunk ennyire előre. Az 1575. november 18-21. között megtartott választást a követek bemutató beszédei előzték meg. Ezekről szerencsére sokat tudunk, hiszen Reinhold Heidenstein király titkár jegyzetei, ide vonatkozó könyvei épségben fennmaradtak. Elsőként a wroctawi püspök, a császári követ szólalt fel. Beszédében biztosította a jelenlévőket Miksa jóindulatáról és nemes szándékáról, majd Ernőt, a császár fiát méltatta hosszasan.119 Itt kell megjegyezni, hogy az osztrák jelöltek mindvégig egymással összhangban dolgoztak, mindhárman a Domus Austriacae érdeke alá rendelték magukat.120 A dicséretek mellett persze nem hiányozhattak az ígéretek sem, szó esett az „egyéb, nem kevésbé fontos előnyök"-ről is.121 Nem csak elfogadták a királyválasztás valamennyi feltételét, de a követ fogadalmai között szerepelt a szomszédos 113 GEBEI Sándor 2007.15. 114 GEBEI Sándor 2007.13. 115 GEBEI Sándor 2001/b 11.; GEBEI Sándor 2007. 14.; HÜPPE, Siegfried 1894.140. Itt azt írja: a Báthori-féle választás volt az első, amit itt tartottak. 116 GEBEI Sándor 2007.14. 117 DAVIES, Norman 2006.338. 118 GEBEI Sándor 2007.14-15. 119 HEIDENSTEIN, Reinhold 1994.121. 120 GEBEI Sándor 2001/c 1. 121 HEIDENSTEIN, Reinhold 121. országok összebékítése Lengyelországgal; örök béke megkötése, illetve megújítása Spanyolországgal, Magyarországgal és a csehekkel; béke vagy fegyverszünet a törökkel, amennyiben ez nem lehetséges, a török elleni háború támogatása. Szó esett arról is, hogy a magyarok elleni harcokra egyetlen lengyel katonát sem köteleznek; vallási dolgokban mértékletességet fog mutatni; támogatja az iskoláztatást; és a császár a saját pénzéből fizeti ki a köztársaság adósságait.122 A püspök után Ferdinánd főherceg követe kapott szót, „mint a császári ház tagjának követe". Urának rövid magasztalását követően ő is rátért az ígéretekre, melyek elsősorban a pénzbeli juttatásokra, illetve a lengyel várak saját költségén való megerősítésére, építésére vonatkoztak.123 A svéd király képviselője Reinhold Heidenstein műve alapján némileg más hangnemet ütött meg, ő gyakorlatilag örökség címén (Jagelló Katalin férjeként) követelte a koronát, „vagy pedig adják oda neki Livóniát hűbéri jogon". Nála sem hiányzott a vallási ügyekben való tolerancia említése, mindemellett ígéretei elsősorban az északi területekre, a hajózásra és a flottára vonatkoztak, de felmerült Livónia Moszkvától való visszaszerzése is. A felsorolás végén a követ ura nevében „nagyon ajánlja a trónra az osztrák házai”!124 A királyi követek bemutató beszédeit másnap Ferrara hercegének küldöttei folytatták, akinek fogadalmait és ígéreteit írásban adták be, melyet hangosan felolvastak. Itt is elhangzott a szabadságjogok megtartása; békesség a más vallásúakkal; az iskoláztatás, a művészetek és a kereskedelem támogatása; a Jogosan fölvett" kölcsönök visszafizetése; a Moszkva vagy más ellenség megfékezése; és az erre fenntartott négyezer olasz lövész saját költségen való félfogadása. Mindezt úgy, hogy „magát és mindenét, amije csak van, a lengyeleknek ajánlja”, [...] „minden jövedelmét Lengyelországnak adja", sőt, a de Chartres hercegséget a köztársasághoz csatolja. Nem mellékesen megjegyezzük, a szónoklat elején elhangzott, miszerint a herceg „azt kívánja [...] a vele rokonságban álló francia király uralkodjék továbbra is Lengyelországban, de az osztrák hercegeket is ajánlja a trónra”.'25 Ferrara hercegének valójában nem sok esélye volt a vetélytársakkal szemben, megválasztását nemcsak a császár, hanem a többi itáliai herceg is ellenezte.126 Közben újabb viszályok törtek ki az országgyűlésen. A troki kastellán (castellanus, várnagy) már korábban felszólalt, és követelte, hogy a szejm várja be a már útban lévő litvánokat.127 De a szejm nem vesz tudomást sem arról, ha a külföldi követek nem jelennek meg a számukra kijelölt napon meghallgatásra, sem pedig arról, ha a nemesek nem érnek oda az előre megjelölt időpontban gyülekezés helyszínére. Az időközben egyre nagyobb számban megjelent litvánok Moszkva visszaszorítására követeltek pénzt az országgyűléstől, a ruténok pedig egyenesen a királyválasztástól való távolmaradással fenyegetőztek, ha nem kapnak segítséget a határok védelmére.128 Egyéb közügyek is felmerültek, és mivel a szejm összehívásának céljától függetlenül a résztvevőknek korlátlan felszólalási joga volt, bármilyen témáról időkorlátok nélkül beszélhetett. A nemesek ezen alkotmány adta lehetősége sokszor nagyban lassította a döntéshozás feladatát. Amikor végre folytatódott a követek meghallgatása, a késve érkezett 122 Uo. 121. 123 Uo. 121. 124 Uo. 121. 125 Uo. 122-123. 126 GEBEI Sándor 2007.30. 127 HEIDENSTEIN, Reinhold 122. 128 Uo. 123. 583
