Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Hegedüs Gabriella: Rzeczpospolita királyválasztó intézményeinek kialakulása és azok működése – Báthory István lengyel trónra jutásának tükrében (1574–1576)

T1SICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

egyrészt kereste a Habsburg-párti főurak jóindulatát, másrészt (a kulisszák mögött) mindent elkövetett hogy eltérítse a császárt támogató szenátorokat, akár vesztegetéssel is.89 A Zborowski fivéreknek például 63 ezer aranyat adott át, hogy segítsenek minél több nemest Báthori pártjára állítani.90 Az évekig a lengyelek közt élő és az ottani főurakkal jó kapcsolatokat ápoló Báthori-ágens, Blandrata korteskedése (Krakkóban, majd ez év őszétől már Varsóban) továbbnövelte az erdélyi fejedelem ismertségét. Munkáját kissé lassította, hogy egymaga nem tudott mindennel foglalkozni, megbízatása sem volt mindenre, ráadásul ariánus vallása sokakban bizalmatlanságot keltett a katolikus országban.9'

Szüksége is volt megbízható, tanult emberre a fejedelemnek, hiszen a trónjelölteknek nem volt szabad személyesen megjelenni a királyválasztás ideje alatt, így csak diplomatái révén növelhette befolyását és ismertségét. Valamennyi idegen követ csak a gnieznoi érsek (az interrex) által kiállított engedéllyel léphetett lengyel földre, és az érsek jelölte ki számukra tartózkodási helyüket is. Természetesen sok olyan külföldi küldött is megjelent, akik nem valamely jelöltet képviselték, de uralkodójuktól ajánlásokat hoztak egyik vagy másik, a választási versenyben elindult főrangú személyére nézve.92

5. A szejm és a szejmikek

Időközben (október 3-án) összeült a királyjelölő országgyűlés Varsóban. Ez a választási procedúra első szakasza, itt jelölték ki a választási szejm időpontját, melyre valamennyi nemes fegyveresen érkezett.93 Mivel a lengyel nemesség egyöntetű döntésével született szabad akaratból történő királyválasztáshoz való joga a Rzeczpospolita legfontosabb szabadság- joga, az új király megválasztása egyben fordulópontot is jelentett a lengyel történelemben.94 A királyválasztás egy politikai irányvonal megválasztását is jelentette.95

A Rzeczpospolita uralkodójának a lublini megállapodások értelmében való közös megválasztásához a szlachta valamennyi olyan tagjának a szavazata szükséges, aki csak részt vesz a varsói országgyűlésen.96 A királyt jelölő (előkészítő, convocatio) valamint a királyválasztó (e/ecf/o) országgyűlésre minden nemes viritim (fejenként) megjelenhetett, a gyakorlatban viszont a szejmik, vagyis a vajdaságok és a tartományok választott nemesi képviselői csoportosultak Varsóban.97 Ez persze csak a nemeseket jelentette, mivel választójoggal csak ők rendelkeztek!98 A tartományi nemesi gyűlés, a szejmik a lengyel-litván alkotmányos jog alapvető egysége. Az intézmény a korábbi, általában katonai célokból megtartott területi gyűlésekből fejlődött ki, és a XV. század közepétől aktívan részt vett a politikai életben.99 Nagy-Lengyelországban 20, Kis-Len- gyelországban 16, a Királyi Poroszországban 8, Litvániában pedig 24 he89 GEBEI Sándor 2007.29.

90 GEBEI Sándor 2007.28.

91 VERESS Endre 1911.91.

92 HÜPPE, Siegfried 1894.136. és 138.

93 HÜPPE, Siegfried 138-140.

94 GEBEI Sándor 2001/b 10.; GEBEI Sándor 2007.14. és 16.

95 TOPOLSKI, Jerzy 1989.102.

96 HALECKI, Oscar 1995.123-124.

97 GEBEI Sándor 2001/b 11.

98 GEBEI Sándor 2007.14.

99 DAVIES, Norman 2006.266.

lyen tartottak szejmikeket.100 Rendszerint minden vajdaságnak volt külön szejmikje, sokszor az egyes területeknek is.101 Általában a „rendes” szejm előtt hat héttel, míg a rendkívüli ügyekben összehívott országgyűléseket megelőzően három héttel korábban ültek össze ezek a járási, vajdasági gyűlések, melyeken nem volt kötelező a megjelenés. Formailag, a lebonyolítás szempontjából a szejmre hasonlítottak, rendszerint templomban tartották őket, az ülést misével kezdték, majd a levezető elnök, a marsall megválasztásával folytatták.102 A XVI. századra az általános, összevont szejmiknek Igeneralny sejmik) négy fajtája alakult ki: a sejmiki deputacki választotta ki azt a két képviselőt (deputat), akik részt vettek a királyi törvényszék munkájában, a sejmiki relacyjny tárgyalta meg a szejmből érkező jelentéseket, és ezt követően megtette a megfelelő intézkedéseket, míg a sejmiki gospodarski a térség gazdasági, kereskedelmi, illetve pénzügyi dolgait intézte és hajtotta végre.103 Témánk szempontjából a negyedik fajta szejmik a leglényegesebb, ugyanis idővel, amikor felállt az országos szejm, minden tartomány és vajdaság szótöbbséggel megválasztott (per pluralitatem), teljes jogkörrel felhatalmazott képviselőket küldött az országgyűlésre, ők reprezentálták az adott terület érdekeit, véleményét.104 Ugyanakkor a megválasztott képviselőket nem kötötték semmilyen formában a megyei gyűléseken elhangzott instrukciók.105 106 Ezt a tartományonként! két képviselőt (pose/-t) választották meg a sejmik poselski-n.m A választható követek számát nem korlátozta az állam, mindössze az volt megszabva (az 1520. évi alkotmány által), hogy napidíjat a szejm idejére csak meghatározott számú küldöttnek fizet a kincstár.107 Valamennyi szejmik végén határozatokat (laudá-kát) hoztak, melyek az adott területen teljes törvényi erővel rendelkeztek, a király szentesítése ezekhez nem kellett, megállapítható tehát, hogy a nemesség a tartományi gyűléseket a törvényhozási folyamat elsődleges ágának tartotta.108 A szejm, vagyis az országgyűlés később alakult csak ki, mint a szejmik, és néhány tekintetben alá is volt rendelve ezeknek. Az első szejm királyi kérésre ült össze Krakkóban 1493-ban.109 Az ekkor még mindösz- sze negyven képviselőt magába tömörítő intézmény az 1569-es lublini uniót követően kissé átalakult, hiszen az egyesült köztársaság közös képviseleti szervét kellett kialakítani. így jött létre a Rzeczpospolita kétkamarás, alsó- és felsőházból álló, összesen 340 tagot magába foglaló parlamentje.110

Egy egyszerű „rendes” gyűlésen, vagyis a legalább kétévente összehívott, maximum hathetes szejm idején az elnöki tisztet a marsall töltötte be (az 1573-as alkotmány óta).111 A hagyományoknak megfelelően általában a Szent Mihály napját (szeptember 29.) követő első hétfőre hívták össze a nemeseket, akik a szenátussal együtt reggeltől estig üléseztek.112 A szejm

100 GEBEI Sándor 2007.17.; BARDACH, Juliusz 1985/4. 106. Itt Bardach 69 szejmiket említ.

101 BARDACH, Juliusz 1985/4.104.

102 GEBEI Sándor 2007.17

103 DAVIES, Norman 2006.266.

104 DAVIES, Norman 2006.266.

105 GEBEI Sándor 2007.15.

106 DAVIES, Norman 2006.266.

107 BARDACH, Juliusz 1985/4.104.

108 BARDACH, Juliusz 1985/4.266.

109 BARDACH, Juliusz 1985/4.269.

110 GEBEI Sándor 2007.14.; DAVIES, Norman 2006.269. Itt Davies csak 310-et említ.

111 GEBEI Sándor 2001/b 10.

112 DAVIES, Norman 2006.269.

582