Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY gondoskodtak elhelyezésükről, napi életrendjük kialakításáról, a katonaélet során kialakult gondjaik, problémáik megoldásáról. Tulajdonképpen a növendékek ennek a zászlóaljnak a szolgálati alárendeltségébe tartoztak. Az elméleti kiképzést a kiképzési osztály végezte, ahol a szakágaknak megfelelő tanszékek működtek, állandó előadói állománnyal. Az elméleti képzés záróvizsgával fejeződött be. Az iskolán az ekkor oktatott alaptantárgyak közé tartozott a társadalomtudomány, testnevelés, aerodinamika, repülőműszaki ismeretek, légi tájékozódás, repülőgyakorlati képzés, amelyek államvizsga-kötelezett tananyagok voltak. A többi tantárgy - mint a meteorológia, rádióhíradás, matematika, fizika, orosz nyelv, egészségügyi képzés, vegytan, földrajz, vegyiharc-kiképzés, földi csapatok harcászata, szolgálati szabályzat, lőkiképzés, bombavetés, légierők harcászata, légi-lövészet és ejtőernyőskiképzés - szakalapozó tantárgy volt. A gyakorlati repülőkiképzés módszertanilag nem a „kiválóakra”, hanem az „átlagra” volt „méretezve”. Ennek a „módszertani alapállásnak” a hatékonyságát mi sem igazolja jobban, mint hogy a növendékek 6-8 óra után egyedül repültek, és 30-35 óra után a gyakorlati kiképzést sikeresen befejezték. Ennek tudható be, hogy csökkent a harci repülőgépre történő kiképzés időtartama is, vagyis 2-3 óra kétkormányos repülést követően már egyedül repültek a növendékek (sőt később ez igaz lett a még bonyolultabb MIG-15 vadászgépen is, ahol már 1-1,5 óra is elégséges volt kétkormányos géppel történő oktatásra). A bombázó- és a szállítórepülők, valamint a navigátorok képzése kezdetben Li-2-es „Teve” típusú repülőgépeken folyt. A megfigyelők gyakorlati képzése esetében a „Teve” fedélzetén egy „tantermet” alakítottak ki, ahol egyszerre 12 növendék gyakorolhatott. Ennél az alegységnél olyan ismert személyek oktattak, mint Jobban Ferenc főhadnagy pilóta, Steták József hadnagy, Takács József hadnagy, Merfelsz István hadnagy navigátorok, Barabás Zoltán főhadnagy, akit a bombavetéssel ismerkedő növendékek szeretetük jeléül egyszerűen csak „Zubónak” hívtak. Később a bombázók gyakorlati kiképzése Tu-2-es „Túzok” típusú gépeken folyt. A Kilián Iskolán 1950-ig egy, 1950-1952 között kettő, 1953-tól hároméves képzés folyt. Az 1949. szeptember 9-én érkezett Jak-9-es és ll-10-es gépekre történő felkészítés érdekében október 24-én Kecskeméten a 41. vegyes repülőezred és a 69. Önálló Repülő Műszaki Zászlóalj (ÖREMŰZ) bázisán központilag szervezett tanfolyamot szerveztek Összevont Átképző Tanfolyam (ÖÁT) megnevezéssel. Az elméleti képzés november 8-ig, míg a gyakorlati 1950. január 1-től február 16-ig tartott. Az ÖÁT-on a 41. vegyes ezred, valamint a Kilián Iskola parancsnoki, illetve nagy tapasztalatokkal rendelkező repülőgép-vezetői, oktatói állománya vett részt. A tanfolyam parancsnoka Huba László őrnagy, a Kilián Iskola parancsnoka volt. Az átképzést egy 16 fős szovjet oktatócsoport végezte I. L. Vanyecskin százados vezetésével. A tanfolyamot követően megindult a felkészülés az 1950. április 4-i díszszemlére. 1950 júniusában, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) alakuló kongresz- szusán „védnökséget vállalt” a légierő felett. Ennek hatására fiatalok százai jelentkeztek a Kilián és a Vasvári tiszti iskolákra, ahová többségük az OMRE repülőtanfolyamai elvégzése után került. 1950. július 3-tól augusztus 5-ig a Petőfi Politikai Tisztképző Intézet 53 növendéke a Kilián Iskolán kihelyezett elméleti és gyakorlati képzésen vett részt. A Kilián Iskola repülőszervezetei a Jak-18-asok és a Jak-11-esek megérkezését követően (1950. október 1.) Repülő-kiképző ezred (Szentíványi János százados) Szolnok; 1. szd.: Jak-18 „Fürj” iskolaszázad (Szigeti György főhadnagy) Tiszapüspöki; 2. szd.: ÚT-2 „Galamb” iskolaszázad (Hübner György főhadnagy) Tiszapüspöki; 3. szd.: Jak-9 „Vércse” vadászszázad (Egri Imre főhadnagy) Szolnok (Szolnok); 4. szd.: 11-10 „Párduc” csatásszázad (Kaszás Imre főhadnagy) Kecskemét (Szolnok). Augusztus 30-án a honvédelmi miniszter kiadta a „Kossuth” hadrendre12 való áttérést szabályozó rendeltét. A légierőben végbement változásokat a következő táblázat tartalmazza: A légierő hadrendje a Kossuth hadrendre történő átállás szerint (a változásokat 1950.11.01-ig végre kellett hajtani) 25. vadászrepülő hadosztály (Pf. 4780) Szentkírályszabadja Hadosztályparancsnok: Mezőfi István őrgy., politikai tiszt: Jele Mihály őrgy., törzsparancsnok: Székelyhídi Hugó szds., főmérnök: Salamon Ferenc fhdgy., hadosztályparancsnok-h.: Tóth Lajos szds. (Drumi) 24. vadászrepülő-ezred (Pf. 4715) Szentkirályszabadja Ezredparancsnok: Forró Pál szds., politikai tiszt: Borsányi János szds., törzsparancsnok: Török Béla fhdgy., mérnök: Németh László hdgy. 50. vadászrepülő-ezred (Pf. 4731) Tököl Ezredparancsnok: Szebeni Antal szds., politikai tiszt: Túrós József fhdgy., törzsparancsnok: Berta Ferenc fhdgy., mérnök: Solymosi Miklós hdgy. Önálló repülő egységek 23. önálló csatarepülő-ezred (Pf. 5755) Tapolca Ezredparancsnok: Zoltai Lajos szds., politikai tiszt: Mátyás István fhdgy., törzsparancsnok: Lázár János hdgy., mérnök: Felső Gyula hdgy. 35. vegyes repülőezred Székesfehérvár Ezredparancsnok: Rekettyés László szds., politikai tiszt: Szigethy Gyula fhdgy., törzsparancsnok: Benjámin László hdgy. 16. önálló vegyesrepülő-század Budaörs Századparancsnok: Tanai János fhdgy., politikai tiszt: Pintér József fhdgy. 552 12 HM 02500/HVK szerv. o. 1950. sz., valamint szeptember 23-án a 01593/ HVKF1950. sz. rendelet
