Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

FEKETE ISTVÁN : A SZOLNOKI HONVÉD KILIÁN GYÖRGY REPÜLŐ HAJÓZÓ TISZTI ISKOLA MEGALAKULÁSA

________________ÉS SZERVEZETI VÁLTOZÁSÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI (1947-1962)________________

1950/51-ben a Kilián Iskolát érintő változások közé tartoztak a nagyszabású beruházások, építkezések előkészítése és végrehajtása. Ennek során (11 másik hazai repülőtérrel együtt) Szolnokon is elkezdődtek a felszállópálya építési munkálatai, melynek során hozzáfogtak egy északdéli irányú, 1.800 méter hosszú és 75 méter széles betonozott felszálló- pálya és a hozzákapcsolódó gurulóutak és más kiszolgáló létesítmények elkészítéséhez. Ezek a munkálatok 1952-re fejeződtek be. Az objektum területén több épület (körlet, nőtlenszálló, tiszti lakótelep, tiszti klub, tornaterem, 35-37 C fokos termálvízzel feltölthető úszómedence, raktár stb.), kiszolgáló létesítmény (út, elektromos- és vízvezeték, csatornaépítési beruházás stb.) kivitelezési munkálatai kerültek végrehajtásra, valamint ütemesen folyt a háború okozta károk felszámolása is. Beletartozott ebbe a programba az iskola területén kívül lévő lehetséges repülőterek felkutatása, kijelölése, majd ott is a szükséges kivitelezési munkálatok elvégzése.

A Kilián Iskolán az első tisztavatást 1950. december 21-én tartották, ekkor 60 fő hajózó és repülésirányító (megfigyelő) kapott tiszti rendfokozatot. Megindult az iskolára a szovjet repülőtechnika beáramlása. Az UT-2-es, a Jakovlev Jak-9-es és az Iljusin ll-10-es Párducok után 1950 őszén megérkezték a Jak-11 „Ölyv”, a Jak-18 „Fürj” és a Liszunov Li- 2-es „Teve” típusú repülőgépek. 1950/51 fordulóján majd nyarán Kecskeméten a Jak-11-típusból először elméleti, majd gyakorlati felkészítést hajtott végre a légierő vezetése a gyakorlott (oktatói, tapasztalt) pilóta állománynak. Ekkor a szolnoki vadászalakulat teljes személyi és repülőgép (Jak-11) állományával ismételten Kecskemétre települt.

Az 1951-es esztendő a katonai repülés fekete éve volt. A kiképzési év során 76 repülőesemény történt, ebből kilenc légi katasztrófa.13 A Kilián Iskola állományából három légi katasztrófában öten vesztették életüket. Ezenkívül 1 baleset; 16 törés, 29 kényszerleszállás volt. Ebben az évben két alkalommal fordult elő, hogy repülőgéppel illegálisan távoztak, egy alkalommal pedig megkíséreltek távozni az országból.14 A Kilián Iskolát érintő esemény 1951 februárjában Kecskeméten történt, amikor az itt települt szolnoki vadászkiképző-egység állományából két repülőműszaki beosztású tiszthelyettes (Szélig Imre főtörzsőrmester technikus és Polácsik Attila őrmester szerelő-mechanikus) a 12.216-os gyári számú Jak-11 „Ölyv” típusú géppel Ausztriába szökött. Ezért a tettükért őket távollétükben halálra ítélték, szüleiket pedig fogházzal és vagyonelkobzással büntették. Az esemény bekövetkezéséért Lantos Mihály alhadnagyot, századmérnököt tették felelőssé, akit letartóztattak és szintén elítéltek. Ezen eseményt követően négy nap sem telt el, amikor a légitársaság PO- 2-es repülőgépével hajtották végre az ország illegális elhagyását. Ugyancsak ebben az évben a légierő több katonája kísérelt meg egy utasszállító géppel nyugatra szökést, amit az ÁVH meghiúsított.

Az 1951-es esztendő a „rendcsinálás”, a vádaskodás, az „aki nincs velünk, az ellenük van” jelszó égisze alatt elkövetett számonkérés évévé vált. Menesztették a légierő parancsnokság állományából Zalka András

13 CSENDES László 1998.38.1951 -ben a repülőknél légi katasztrófákban életüket vesztették: ll-10-zel: Steiner József alhdgy., Racskó Károly hdgy., Pehely Géza alhdgy., Rágyánczki János őrm., Kovács Sándor őrm. Jak-18-cal: Spitzer Miklós alhdgy., Tarján József őrm., Ábrahám István növ. ZLIN 381- gyel: Bodor Béla hdgy., Varga Zoltán hdgy., Czinkotai József hdgy., Gunázer Béla alhdgy.ARADO-36B-vel: Szabó Ernő fhdgy., Boros István alhdgy. UT-2- vel: Hübner György fhdgy., Pusztai István hdgy.

14 1949. szeptember 12-én egy ZLIN-381 Fecske típusú repülőgéppel két műszaki katona Jugoszláviába szökött. IVÁN Dezső 1999.88.

mérnök ezredes parancsnokot, Horváth Barna parancsnok-helyettest, Horváth Kálmán főmérnököt, Hűvös Sándor hadtápfőnököt, Hámori László törzsparancsnokot, Tarr Mihály kiképzési osztályvezetőt, Pálos Géza hadműveleti osztályvezetőt, Tóvisházi Ottó vezérmegfigyelőt és Gádor Dénes szervezési osztályvezetőt. Eltávolították az egykor a Magyar Királyi Honvéd Légierőben szolgált, oktatói és parancsnoki beosztásra „átvilágított” és felkészített tisztek jelentős részét. A Kilián Iskoláról ekkor mentették fel a parancsnoki kar több tagját, és új vezetőket neveztek ki. Ebben az évben, csak Farkas Mihály honvédelmi miniszter 124 tiszti iskolás növendék eltávolítására adott parancsot. Többször előfordult, hogy repülésről vittek el növendékeket, akikre az eltávolítás és a retorziók szomorú sora várt. Voltak olyanok is, akik a mostoha körülményekre, a durva bánásmódra, a nyomasztó légkörre való tekintettel leszerelésüket kérték.

1951-re mindenekelőtt a Szovjetunió diktálta politikai direktívák hatására a magyar kommunista párt is a haderő fejlesztésének, egy soha nem látott méretű és ütemű fejlesztési tervnek a kidolgozásához és gyakorlati megvalósításához fogott. Ezek az intézkedések és az azt követő megvonások óriási terheket róttak a lakosságra (a háború utáni évek közül az 1952-es esztendő volt a magyar emberek számára a nélkülözés legszörnyűbb éve, ekkor a „padlássöprés” teljes kapacitással működött). Ez a körülmény óriási nyomást, feszített ütemű munkatempót és a velejáró feszültséget gyakorolt a hadsereg tagjaira is, amit még tovább súlyosbítottak a különböző okokból végrehatott elbocsátások, koncepciós perek, repülőtragédiák.

1951 nyarán az iskola parancsnoka Kablay Lajos őrnagy lett.15 Ekkor az iskola vezetői állománya a következő személyekből állott:

15 Kablay Lajos (nevét több helyütt i-vel írják, hivatalos okmányokban azonban pl. születési anyakönyvi kivonatában y-nal használja - ez utóbbit fogadtuk el hivatalosnak) 1911. október 8-án született Rákosszentmihályon. Édesapja Hari Lajos kőművessegéd volt, akit az első világháborúban kapott súlyos sebsülése következtében korán, 1920-ban elveszített. Édesanyja, Máriássy Erzsébet 1926-ban feleségül ment dr. Kablay Dezsőhöz, aki ettől kezdve a hadiárva fiúnak gondját viselte, akit nevére is vett. 1934. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Első tiszti beosztásában árkász kiképzést kapott, és ezen a szakterületen szolgált. 1938-ban már az akkor szerveződő magyar légierőnél szolgál megfigyelőként. 1941-43 között frontszolgálatot teljesít. 1943-ban kinevezik a székesfehérvári légi fényképész tanfolyam parancsnokának. Itt megkapta a hadipilóta kiképzést és a vele járó „Arany-sast.” 1945-48 között hadifogságban van. 1949-57 márciusáig Szolnokon szolgál a repülőosztály, majd a Kilián Iskola állományában, melynek 1951-57 között parancsnoka. Az 1956-os forradalmi eseményekben Dancsi Józseffel, a város Munkástanácsának elnökével meghatározó szerepet játszott. 1957. augusztus 12-én letartóztatják, elítélik, 1958-ban szabadul. Eleinte alkalmi munkából él, a repülés közelébe sem engedik. 1961-től a Velencei Halászati Szövetkezetnél helyezkedik el, innen megy nyugdíjba. 1989. augusztus 15-én halt meg, 1992-ben posztumusz ezredessé léptetik elő. Szolnokon teret neveztek el róla, ahol emlékét egy mellszobor őrzi. Születésének 100. évfordulóján a város posztumusz díszpolgárává fogadta. Földi maradványai Mezőkövesden, a város Jézus Szíve plébánia templomának kolumbáriumá- ban nyugszanak.

553