Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)
Fekete István A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947-1962) 1945 tavaszán a Magyar Királyi Honvéd Légierő maradék egységei Ausztriába települtek át, és ott fejezték be a harcot. A németek visszavonulásuk során több mint 1000 vagon repülő-szakanyagot szállítottak ki Magyarországról. A repülőgépek egy részét felrobbantották, a pilótákat (akik nem kerültek fogságba) szélnek eresztették, mindenki belátására bízták, hogyan dönt személyes sorsának további alakulásáról. Ez év májusában megkezdődött a hadsereg létszámának radikális csökkentése, miközben egyre élesebben vetődött fel a kérdés, milyen legyen az újonnan létrejövő Magyar Honvédség, és kik legyenek annak hivatásos tagjai? Hazánkban a németektől visszafoglalt területeken a fegyverszüneti szerződés által létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) irányítása, hatalmi szava érvényesült. Elmondható, hogy hazánkban 1945-48 között a kialakult politikai helyzet nem indokolta, a közhangulat pedig nem igényelte hadsereg fejlesztését. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt magyar békeszerződést követően lehetőség nyílt egy létszámában kisebb, a korábbinál korszerűbb hadsereg létrehozására. A békedekrétum lehetővé tette egy 90 repülőgépből álló (amelyből 70 lehetett harci gép) és 5.000 főt magában foglaló légierő megszervezését. Néhány hónap múlva azonban, a nemzetközi helyzet kiéleződésével, a hadseregfejlesztés egyre jobban előtérbe került, sőt egy mindent átfogó, erőltetett ütemű, mennyiségi fejlesztéshez vezetett. A háborút követő években a demokratikus hadsereg tisztképzése a Kossuth Akadémia megalakításával vette kezdetét, ahol minden fegyvernem jelöltjeit egy helyen vonták össze, s a különböző fegyvernemek számára századokat alakítottak ki. Itt a hallgatók általános katonai képzést kaptak, és elsajátították saját fegyvernemük elméleti szakanyagát. A gyakorlattal összefüggő speciális ismeretekkel a csapatoknál ismerkedtek meg. 1948-tól egy újabb intézmény, a Honvéd Petőfi Politikai Tiszti Iskola kezdte meg a működését. Ezek voltak az első lépések a repülőhajózó-képzés kialakulása felé vezető úton is. Ekkor még a képzési rendszer szervezeti fejlődése párhuzamosan haladt a katonai repülés újjászervezésével. I. A Honvéd Kilián György1 Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulásának előzményei A magyar katonai repülés újjászervezésének fontos állomása volt 1946 áprilisa, amikor a honvédelmi minisztériumban megalakult a Légügyi Osztály, amely számára a SZEB feladatul szabta a Magyar Királyi Honvéd Légierő II. világháborús tevékenységének elemzését, valamint a magyar repülős szakanyag összegyűjtését, rendszerezését, nyilvántartásba vételét, az állandó jellegű építmények, repülőterek állagának megóvását. Az új katonai vezetők képzése szempontjából az első lépések megtételére 1947. május 2-án került sor, amikor a honvédelmi miniszter megbízta 1 Kilián György a saját nevét egy l-lel írta, míg az iskola több okmányában kettővel fordul elő. Bajtársaink emlékére! Bévai Kálmán vezérkari ezredest a Honvéd Kossuth Akadémia vezetésével, az ott folyó munka megszervezésével, beindításával. Az akadémiaparancsnok politikai tisztje Otta István ezredes, tanulmányi osztályvezetője Hadvári Pál ezredes, nevelési osztályvezetője Nagy Gábor őrnagy, a két zászlóaljparancsnok pedig Köteles Jenő őrnagy és Gyulai Mihály alezredes volt. Az akadémián a képzés október 1-jén kezdődött. Ekkor a repülőgépvezető szakembernek jelentkezett 80 főből az orvosi vizsgálaton 10 felelt meg, és kezdhette el a két évig tartó tanulmányait. Rajtuk kívül az ún. „régi gárdából” öt tiszthelyettest is beiskoláztak, az ő képzésük egy évig tartott. Az akadémia tiszti zászlóalja két századból állt, a második század negyedik szakaszába az 5 folyamőr mellé osztották be az említett öt repülő fegyvernembéli tiszthelyettest. A tiszthelyettesi zászlóalj négy századból állt, a negyedik század utolsó (harmadik) szakaszában tíz folyamőrrel együtt tanult a tíz repülő fegyvernembéli akadémikus hallgató. Az 1947. december 1-jén, a hadiakadémia megnyitáskor még nagy reményekkel indult kiképzésről azonban rövidesen kiderült, hogy még egy ciklusnyi (kétéves) időszakot sem „él meg”, ugyanis 1949. január 17-én az intézmény beszüntette a tevékenységét. A honvédelmi minisztériumban sorra alakultak meg a csoportfőnökségek, alcsoportfőnökségek, önálló osztályok. A repülőalosztály a HM katonai osztályának alárendeltségében kezdte meg működését. Az alosztály vezetője Horváth Barna vk. repülő százados (rövidesen őrnagy), munkatársai Kenedi Róbert százados, Gyenes János alezredes és Valgóczi István alezredes voltak. 1947. október (valójában december) 1-jével mátyásföldi repülőtér állomáshellyel, megalakult az 1. önálló repülőszázad, parancsnoka Gyenes János alezredes. Állományába 14 tiszt, 31 tiszthelyettes 71 sorállományú katona tartozott. Ekkor állt fel az 1. Honvéd Repülőtér Gondnokság (parancsnoka Zeöld László százados), és a repülőműhely szakasz (3 tiszttel, 11 tiszthelyettessel és 11 legénységi állományú katonával). Ez utóbbit rövid idő múlva Honvéd Repülőgép-javító Műhellyé szervezték át (parancsnoka Dajka Miklós százados, majd őt Kenéz Endre mk. őrnagy váltotta). Ezek az alakulatok HM-közvetlenként működtek, vagyis a HM katonai osztály repülőalosztály irányítása alá tartoztak. Az 1948. március 1-jével kiadásra került miniszteri rendelet2 alapján április 1 -ével a HM Katonai főnökség főcsoportfőnökséggé (Kfcs) alakult át, melynek tizenkét osztályából a XI. volt a légügyi, vezetője Horváth Barna vk. repülőőrnagy. A rendelet alapján az 1. önálló repülőszázad osztállyá alakult át. Parancsnoka Gyenes János alezredes, hajózókiképzőszázadának parancsnoka Huba László százados, a szakkiképző századé pedig Láng Andor őrnagy lett. Az osztály parancsnokságának létszáma három tiszt, két tiszthelyettes, négy legénységi, azaz összesen 9 fő, a repülőhajózó kiképzőszázadé három tiszt, egy tiszthelyettes, és 49 legénységi, vagyis összesen 53 fő. A repülőszakkiképző század hét tisztből, 15 tiszthelyettesből, 160 legénységiből: összesen 182 főből állt. A 2 10.000/1948 HM ein. szerv, számú miniszteri rendelet 547
