Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Torna Club első évei
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI TORNA CLUB ELSŐ ÉVEI A szerkesztőség megjegyzése: reméljük, hogy a club e fontos levelet megszíveli és a legközelebbi közgyűlésén behatóan foglalkozik e kérdésekkel." Nem tudjuk, megtárgyalták-e a levélben foglaltakat, az azonban ismert, hogy még az egyesület alapítása is csak egy hét múlva történt meg. A későbbi évtizedekből azonban azt tudjuk, hogy bajnokságba történő nevezésről, MLSZ-összekötőről, külön kialakított sportpályáról pedig még hosszú évekig nem eshetett szó. Az egyesület alapítói ugyanis minden bizonnyal több, részben véletlen- szerű, részben mélyebben gyökerező problémával találhatták szembe magukat. Egyrészt az alakulást előkészítő, 1913. augusztus elejére tervezett rendezvény nem úgy sikerült, ahogyan azt tervezték. Elmaradt a Debreceni Torna Egylet augusztus 3-i vendégjátéka, sőt a rossz idő miatt a Bika szálloda kerthelyiségébe tervezett táncmulatság bevétele sem a reményeknek megfelelően alakulhatott. Legalábbis ez derül ki a hetilap tudósításából.18 „A Tiszafüredi Torna Club által aug. 3-ára a Debreceni Torna Egylettel tervezett football mérkőzés a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztatott. Emiatt természetesen a Bikában tartott mulatságuk sem hozta meg azt a remélt sikert, amelyet a debreceniek jelenléte s kedvező időjárás esetén elérhettek volna. Akik mégis részt vettek e mulatságon, azok egy kellemesen eltöltött este emlékével hagyták el a Bika kerthelyiségét a hajnali órákban. Felülfizettek: Lipcsey Ákos 10 kor, Weltmann Nándor 4 kor, Pintér József 3 kor, ifj. Mlinkó Bertalan 2 k 50 f, Bmnner Petronella, Pál Péter, Reif Gyula, dr. Ruttkay Kálmán, Varsányi Pál, Kovács József, Goldstein Adolf 2-2 kor-t, dr. Lázár László, dr. Végh József 1 k. 50 fill-t, Szilágyi Jenő, Breier Endre, Adler Arthur 1-1 kor., Kosa Mihály, Rácz Sándor, Meiszler Jenő, dr. Epstein Jenő, Pálóczy Ferenc, Braun Gábor, Lichtig Izidor, Kanczler Emánuel, Csatári Imre, ifjú Hardicsay Sándor, László Tivadar, Tariczky Géza 50-50 fillért, mely összeget a Tiszafüredi Torna Club nevében hálás köszönettel nyugtázunk. ” Ha a közzétett névsort alaposabban tanulmányozzuk, azt vélelmezhetjük, hogy a 28 főnyi felülfizetés a korabeli viszonyok között mérsékelt érdeklődésnek számít. A felülfizetők vélhetően házastársukkal, esetleg további családtagjaikkal együtt vettek részt a bálon, ami talán 60, esetleg 80 fő körüli résztvevőt jelenthetett. Csak összevetésként említjük meg, hogy a tűzoltóegylet vagy a múzeum- és könyvtáregylet rendezvényein, közgyűlésen vagy bálon, esetleg egy színtársulati rendezvényen ezekben az években háromszor-négyszer ennyien jelentek meg. Feltűnő a korabeli tiszafüredi járási és községi elöljárók, képviselő-testületi tagok csaknem teljes hiánya a közzétett névsorban. Sőt elmondhatjuk, hogy a kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek is alig képviseltetik magukat azon az első nyilvános rendezvényen, ahol az alakulófélben lévő egyesület megsegítése lenne a cél. Mindebből arra következtethetünk, hogy a football minden bizonnyal nagyon ismeretlen tevékenységként tette meg első lépéseit a korabeli Tiszafüreden. Ezt jelzi a realizált bevétel is. A felülfizetések révén 45 korona 50 fillér, a belépőjegyekből több mint 40 korona (1 korona 50 filléres jegyekkel számolva) bevétel lehetett, amely az esetleges családjegyek (4 korona) révén még nagyobb összeget eredményezhetett. Talán 100 koronát is elérhette az összes bevétel. Ez azonban szerény eredménynek számított. Az egyesület szervezése azonban nem állhatott meg, melyet az is bizonyít, hogy a Tiszafüredi Torna Club alapszabályát 1913. augusztus 10-i 18 Tiszafüredi Újság, 1913. augusztus 7.3. dátummal készítették el. Mégpedig nagy körültekintéssel és gondossággal. A Péterfalvai Papírgyár vízjelével ellátott, mártott papírlapra, írógéppel írt szöveg gondos megfogalmazása, stílusa arra vall, hogy a közigazgatásban, illetve a hasonló dokumentumok elkészítésében járatos személyek közreműködtek az alapszabály készítésénél. Azt feltételezzük, hogy az egyesület jegyzője és első elnöke mellett minden bizonnyal dr. Végh József ügyvéd is oroszlánrészt vállalt a létesítő okirat elkészítésében.19 Az okirat 60 paragrafusba szedi az egyesület alapszabályait. A 2. § tartalmazza az egyesület célját, az alábbiak szerint: „Az egyesület célja minden testgyakorlati ág művelésének az egyesület kebelébe levő előmozdítása; minden, az egyesület körén kívül eső és a testedzés ügyét szolgáló mozgalom, vagy törekvés erkölcsi, esetleg anyagi támogatása; a bajtársi ösz- szetartás ápolása; valamint az ifjú erőknek sportszerű kiképzése.” A 3. és a 4. § a tagsági viszony fajtáit, illetve a tagdíjfizetés rendjét írja elő. Az egyletnek alapító, rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai voltak. Az alapító tagok évenként 20 vagy 24 koronát (attól függően, hogy egy összegben vagy havi bontásban fizetnek), a rendes tagok évi 6 koronát és egyszeri 20 korona belépési díjat fizettek, a pártoló tagok évi 2 koronát róttak le, és további kétévi, évenkénti 2-2 korona befizetési kötelezettséget vállaltak. Külön paragrafusok részletezik a tagfelvételi és a tagsági viszony megszüntetésével, megszűnésével kapcsolatos eljárásokat (8-16. §). A 6. § írja le az egyesület színét, amely lila-fehér volt. A17. paragrafustól kezdődő fejezetek foglalkoznak az egyesület fórum- rendszerével. A 18-24. §-ok tárgyalják a közgyűlés működésének leírását, az összehívás és a szavazás rendjét, a legfőbb fórum illetékességét. A 25-33. paragrafusok a választmány működését írják le. Jellemző volt a Tiszafüredi Torna Club működésére, hogy választmánya az elnök, a két alelnök mellett további 8 tagból és 4 póttagból állott. A választmány saját kebeléből tisztikart választott, amely az alábbi tisztségek betöltőiből tevődött össze: titkár, jegyző, pénztáros, ellenőr, háznagy, szertáros, gazda és osztályelnökök. Ezeket a személyeket egy évre választották meg. Az egyesületnek felügyeletet ellátó testületé is volt: a számvizsgáló bizottság tagjai is meghívandók voltak a választmányi ülésekre, ahol tanácskozási joguk volt. A korabeli önszerveződés körültekintő szabályozását az is jelzi, hogy részletesen, itt a 34-43. paragrafusokban taglalták az elnök, az alelnökök, illetve a tisztikar minden egyes tagjának a hatáskörét. A 44. § az egyesület ügyészének, a 45. paragrafus az egyesület orvosának intézményét is létrehozta. Majd a továbbiakban az egyesület kebelén belül alakítandó osztályok, vagyis a későbbi szakosztályok létesítésére vonatkozó előírások találhatók. Néhány fejezet az egyesület ügyrendjével foglalkozik, és az utolsó paragrafusok az egyesület megszűnését szabályozzák. A mai kor számára is roppant tanulságos dokumentum az alábbi belügyminisztériumi záradékot tartalmazza: „Látta a m. kir. belügyminiszter azzal a megjegyzéssel, hogy az egyletnek iskolai fegyelem alatt álló tanuló tagja nem lehet, és hogy a választmány határozatai 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhetők.” 19 A Tiszafüredi Torna Club alapszabályai. A Péterfalvai Papírgyár vízjeles, szalmasárga papírjára gépelt, 12 oldalnyi szöveg, melyet utólag fekete tintával, kézírással több helyen javítottak. Ez a javítás vélhetően Lipcsey Ákos kézírása. A gépelt szöveg 12. oldalán olvasható az 1913. augusztus 10-i keltezés, Kovács Vencel titkár és Lipcsey Ákos elnök aláírása, illetve a belügyminiszteri, 1913. október 1-i jóváhagyó záradék. A dokumentumot Barna Gyula egykori tiszafüredi labdarúgó őrizte 1984. március végéig. Ekkor került be a Kiss Pál Múzeum gyűjteményébe. (Gyűjtési naplóbeli helye: lll/B-4/2.) 539
