Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Torna Club első évei
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETUDOMÁNY Dr. Végh József és felesége, Szekeres Katalin esküvői képe, 1910 Nem tudom, hogy a belső ügyekben milly messze vagytok, de tekintve azon körülményt, hogy már idegen csapatokat is megmertek hivni, bizonyltja az igen helyes irányt, melyet követtek, azonban a következőket akarva minden tekintetben a n. b. vezetőség figyelmébe ajánlani: A legközelebbi közgyűlésen határozzon a klub oly értelemben, hogy jelentkezni óhajt tagként a Magyar Labdarúgók Szövetségénél és kívánja, hogy már az 1913/14. évi saisonban ossza be a szövetség vagy a Keletmagyarországi (Debrecen), a Pestvidéki (Szolnok) vagy az Északmagyarországi kerületek egyikébe (a zárójelbe lévő városok a kerületek alosztályát jelentik - a Szerk.). Tekintve városunk nagyszerű fekvését, bármely kerület nagyon megfelelő, szerintem azonban a miskolci kerület lenne a legmegfelelőbb, mert ide van a legjobb vonatcsatlakozásunk és ide tartozunk megyénk szerint is. Továbbá e kerületben van clubunknak reménye, hogy Eger, Gyöngyös, Kövesd, Diósgyőr, Hatvan, Miskolc, stb. városok egynémely clubjával már eleve a győzelem reményével küzdhet a club, mi nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikert is jelent. Hogy mily fontosságú az M. L. Sz. kötelékébe való tartozás azonkívül, hogy a club minden második vasárnap ingyen kap egy méltó ellenfelet, még az is, hogy kap kb. 15 személy részére 'h. vasúti jegyre szóló igazolványt, miáltal a club jeles tagjai, éspedig 11 játékos, 2 tartalék és 2 vezető személy a környékkel alaposan megismerkedik, mi szintén nem megvetendő elismerés, továbbá alkalma van városunkat az idegenekkel megismertetni és idegenforgalmat csinálni városunkban. Mert képzeljük, hogy valamely kerületi döntő mérkőzésben a Tiszafüredi Torna Club a Diósgyőri Vasgyárral kerül össze, úgy ha e mérkőzés nálunk van, legalább 2-300 vasgyár hivatalnok, mérnök és egyéb tekintélyes embert láthat városunk 2-3 napra vendégül. Ha a club e mérkőzést megnyeri, ösz- szekerül esetleg a kassai atlétikai clubbal, mely mérkőzés az M. L. Sz. jóvoltából és a club budapesti ügyintézőjének ügyességéből kifolyólag ismét nálunk lehet és most mindenki láthatja e szédületes perspektívát, hogy mit tud 11 bátor fiú e városnak tenni. Ha még megemlítem, hogy már 1914- ben biztosan fog az M. L. Sz. vidéki segély alapjából kb. 3-400 koronát clubunknak juttatni, azt hiszem eléggé kifejtettem e kérdés fontosságát. Feltételezem, hogy a club alapszabályait a belügyminiszter úr jóváhagyta, mert ez a legelső lépés. Ha esetleg még nincs alapszabály, úgy ilyent lehet bármely vidéki clubtól kölcsön kérni és mielőbb beterjeszteni, nehogy esetleg e hiján (!) egy egész év elvesszen. Második igen fontos kérdés a budapesti ügyintéző helyes megválasztása. Engedjétek meg kedves barátaim, hogy itt ismét egy igen jó tanáccsal szolgáljak nektek. Városunk szülötte, Vámos Soma úr,16 Budapest, V. Postatakarék, az M. L. Sz. egyik kiváló vezető férfia, a bírák bizottságának elnöke stb., oly annyira megfelelő ember, hogy ki csak őt ismeri, már eleve őt látja ezen a helyen a legmegfelelőbbnek. Ismerem sportszeretetét és kiváló munkásságát, úgy hogy biztosra veszem, hogyha neki ezen nehéz positiót felajánljuk, haladéktalanul elfogja azt fogadni. Az ő szaklátása és kiválósága feltétlenül oda fog hatni, hogy a club mielőbb legyen széles körben. Harmadik és pénzügyileg szintén nagyon fontos kérdés a pálya kérdése, melyre vonatkozólag a tanácsom a következő: Forduljon a club beadványnyal a város elöljáróságához, mutassa ki ebben, hogy a club ténykedése mily fontos 1.) testedzési, 2.) a fiatalság erkölcsi, 3.) baráti, 4.) demokratikus érzület javítása, 5.) idegenforgalmi stb. szempontból, és kérje egy 200 x 200 méternyi terület sportcélokra való átengedését és annak bekerítését, mit a város tanácsa feltétlen meg fog szavazni. E terület közepe, tehát 110 x 75-80 méternyi téglalap lesz a football pálya, körül egy 6-8 méter széles futópálya és esetleg biciklipálya, azonkívül hosszant a közönség részére a hely, esetleg tribünök részére is, míg a két végén teniszpályák és clubháznak való hely. Szerintem a legmegfelelőbb a Budapesten lévő Ferencvárosi pályát mintának tekinteni, persze a nagy tribünöktől eltekintve.17 Negyedik kérdés a vezetőség, játékosok, stb. szervezése, hát itt csak az lebegjen minden egyes szem előtt, hogy „testvériség, felebaráti tisztelet, demokratizmus, egyenlőség”, ha ezek az elvek lesznek az irányadók, úgy remélem, hogy clubunk nemcsak városunk testedzését, hanem a közérzületet is megjavítja és mindenki azon lesz, hogy városunk becsülete és dicsősége az országban általános lesz. Fogadjátok ismételten buzdításom és kívánok ismételten zavartalan jó munkálkodást és boldogulást. Úgy legyen! Sportbaráti és városszülötti üdvözlettel: Weisz Jenő 16 Vámos Soma az 1910-es évektől igen ismert labdarúgó-játékvezető lett, aki később, évtizedeken át a magyar játékvezetők vizsgabizottságának tagjaként hazai szaktekintélynek számított. 17 A Ferencvárosi Torna Club (FTC) Üllői úti pályáját 1911 -ben adták át rendeltetésének. Ez a stadion évtizedeken át mintaként szolgált a sportágban. 538
