Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája

ÖRSI JULIANNA: EGY KUNSÁGI TUDÓS, GYÁRFÁS ISTVÁN KUTATÓI ÉLETPÁLYÁJA

Valószínűleg levelezett a Magyar Történelmi Társulattal, a Magyar Tudományos Akadémiával és számos könyvkiadóval, de ezen dokumentumok feltárása még további feladat lesz.

A tudományos munkát elősegítő társadalmi kapcsolatok (foglalkozások, beosztások, munkakörök)

Mindenekelőtt azt a tényt kell leszögeznünk, hogy Gyárfás István olyan értelmiségi családba született, amely Erdélyből származik, és amelyben évszázadokon keresztül nagy tekintélye volt a tudásnak. Nagyapja a madéfalvi veszedelemkor (1764) szökött Magyarországra. Székelyudvarhelyen megkezdett tanulmányait Sárospatakon folytatta Györkei István néven. Később Baranyában lett falusi tanító és jegyző, majd 1788-ban református pappá szentelték. Fia, Pál is lelkészként szolgált előbb Döm- södön, majd Kiskunhalason. Gyárfás Pál irodalomkedvelő, művelt ember volt. Verset írt, másolt, kézirataiból több is közgyűjteményekbe került.84 Gyárfás Pál 1847-ben halt meg.

Gyárfás István elemi iskoláit Halason végezte, ahol alapos ismereteket szerzett. Erre utal fennmaradt latin szószedete is, amelyet Cicero-fordítá- sához használt.85 A Debreceni Kollégiumban szerteágazó ismeretekre tett szert. Tanárai voltak 1835-1836-ban: Lugossy József, Kiss Bálint, Szűcs István, majd a bölcsészeti osztályban (1837) Kerekes Ferenc, Vecsey József, Sárváry Pál, Péczely József, Csécsy Imre, Zákány József, Kalós Mózes. 1840-1841-ben jogot tanult Szűcs Istvántól, akinek biztatására már két nyelven tette le a vizsgáit (latinul és magyarul), ami nagy feltűnést keltett. 1842-1843-ban hittant tanult Emhelyi József és Nagy Áron tanároktól. Az egyházi szónoklattan elsajátítását később politikai pályáján hasznosította.86 Jegyzetei „Mindenes Gyűjtemény”-ekben maradtak fenn, amelyhez az anyagot valószínűleg még Debrecenben kezdte el gyűjteni, esetleg később is folytatta.87 Ebben az időszakban a történelem, a jog, az irodalom és a nyelvészet érdekelte. ír a törvénykönyvről, a katonáskodásról, bemásolja a királyi diplomát. Felsorolja a külföldi és hazai történetírókat. Feljegyzésre érdemesnek tekinti Székely István krónikájából Árpád fejedelem nemzetségrajzát. Már 1841-43-ban tudomása van Jerneyről. Foglalkoztatja a kun nyelv, de lejegyzésre érdemesnek tartja más nyelvekről, így a cigány nyelvről szóló adatokat is. Az ekkortájt Debrecenben ismert folklóremlékeket is lejegyzi (A Csökmei Sárkány, Ama derék Tudósunk, Hatvaninak életéből felmaradt némely töredékek). A tréfás diákversek mellett bekerülnek a füzetbe Vörösmarty, Kölcsey és Bajza versei. Lemásolja a Kölcsey által Kazinczy felett tartott emlékbeszédét.

84 Gyárfás Pál verses füzete a Ráday Könyvtárban. Jelzete: 0. 30.; Mátyási József Nyomtatlan versgyűjteménye... megigazgatta Gyárfás Pál 1808-1819. Oct. Hung 58. OSZK Kézirattár

85 Gyárfás István kézirata 1836/37-ből. Ciceró élete; Cicero de Oratore Dialogiseii..., Cicero Oratiojára való Bévezetés 1-2 kötet. Oct. Hung. 1266. OSZK Kézirattár

86 Gyárfás István önéletrajza C/33. Ráday Levéltár (Megjegyzés: Gyárfás István volt az utolsó, aki latin nyelven vizsgázott jogból a Debreceni Főiskolán.)

87 Mindenes Gyűjtemény V. darab. 184M3 év. Gyárfás Istváné. Ms 196. MTA kézirattár; Mindenes Gyűjtemény VI. Gyárfás Istváné 1843ik évről Thorma János Múzeum Adattára 3648. Mivel a füzetekben különböző kézírással írt lapok vannak összekötve, így azok írói lehettek diáktársai, de származhattak akár nagyapjától vagy édesapjától is. Egy részük viszont biztosan Gyárfás István feljegyzése.

Érdeklik a növénynevek és a népi gyógyítás, de lejegyzi a tintakészítés módját is.88 A XVIII-XIX. század eleji állatgyógyítás praktikáiról is volt a családnál egy irat, amelyet Gyárfás István megőrzött.89 Az ő másolatában került be Mátyási József versgyűjteménye is a Széchenyi Könyvtárba.90 91 A debreceni évek után Eperjesen végzett jogi gyakorlatot. 1844-ben már a pozsonyi országgyűlésen találjuk, mint Hubay József királyi személy- nöki ítélőmester jurátusát. Itt az Országgyűlési Tudósítások másolásával foglalkozott. A következő évben Pestre ment, hogy jogi tanulmányokat folytasson. 1847 áprilisában felesküdött ügyvédnek. Kóczián József alkalmazta. Jogi tanulmányai közben Horváth István történettudományi előadásaira is bejárt. Előadásai mély nyomot hagytak az ifjúban. „Hatása alól egész életében nem tudott és nem is akart megszabadulni. Rajongó lelkesedéssel csüngött a mester szaván, hallgatta előadásait, véste szívébe szavait, s élete végéig a legnagyobb kegyelettel követte iskoláját.’™ Az idős professzor is kegyeibe fogadta. Ekkor még a Thököly- és Rákóczi- felkelés keltette fel az érdeklődését, de az Egyetemi Könyvtárban nem igazán jutott hozzá az őt érdeklő könyvekhez.

Az 1848. március idusán kitört forradalom még Pesten érte, de hamarosan hazaköltözik özvegyen maradt édesanyjához Halasra. Ügyvédként kezdi, de hamarosan az a megtiszteltetés éri, hogy a Jászkun Kerületek tiszteletbeli aljegyzője lesz. Az új eszmék hirdetőjét a júliusi városi tisztválasztás alkalmával megválasztják Halas első aljegyzőjévé. Aktívan részt vesz a csapatok szervezésében, részt vesz a rögtönítélő törvényszék munkájában, feladata a granicsár foglyok elhelyezése.92 Mindebből következik, hogy a szabadságharc leverése után menekülnie kell. Szegedre, Aradra, Debrecenbe vezet az útja, majd visszatér Halasra.93 Édesanyja vállal kezességet érte. Sorsának jobbra fordulása azonban a túrkevei származású Kenéz Mihály jászkun kerületi kormánybiztosnak köszönhető. Közbenjárására 1850-ben megszüntették Gyárfás ellen az eljárást, sőt helyettes jegyző lett mellette. 1851-ben pedig kinevezték a félegyházi járás alkapitányává. A Kenéz családdal is szorosabbra fűzte a kapcsolatait, melyet házasságával is megerősített. 1851. szeptember 1 -én ugyanis feleségül vette Kenéz Borbálát. így az ismeretségi körébe túrkevei családok is belekerültek. Nagy Ivánnak éppen a házastársi rokonság következtében tudja ajánlani a Hajdú és a Kenéz családot, akikre ki lehetne terjeszteni a genealógiai kutatásokat (adatközlő lehet Kenéz Mihály és Hajdú Mihály).94 Jegyzetei között megmaradt a Hajdú Gizellától és Erzsikétől származott vers vagy dalszöveg (Vállamra teszem fehér palástomat...).95

1854-1861 között Gödöllőn alszolgabíró, majd egy évig rendelkezési állományba kerül, és visszaköltözik Halasra. Ez idő tájon válik intenzívebbé a levelezése és a kutatómunkája. Szilády Áronnak így ír erről 1861. október 11-én: „Én itthoniétem óta magam gazdasági dolgaim elvégzése után fennmaradó üres időmet folyvást a Jászkunság történelméhez adatok

88 Mindezt a Mindenes Gyűjtemény ötödik kötete tartalmazza.

89 Marháknak való orvosság. Oct. Hung. 1278. OSZK Kézirattár

90 Mátyási József nyomtatlan versgyűjteménye... 1808-1819. Oct. Hung. 58.

91 SZILÁGYI Sándor 1887.8.

92 Erről az időszakról fennmaradt néhány dokumentum a Ráday Levéltár Gyárfás-dobozában (C/33.)

93 Korabeli útlevelét a Ráday Levéltár őrzi (C/33.)

94 Gyárfás István levele Nagy Ivánhoz (Gödöllő, 1859. szeptember 19.) Levelestár - OSZK Kézirattár

95 Gyárfás István vegyes jegyzetei (Túrkeve, 1872. szept. 27.) MTA Kézirattár, Ms. 10.139.

529