Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Örsi Julianna: Egy kunsági tudós, Gyárfás István kutatói életpályája
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY gyűjtésére fordítom, s minél tovább haladok, annyival több teendőt látok magam előtt. Folyó évi július 15-én Jászberényben lévén, mint dilettáns, közgyűlésen itt a közgyűléstől engedélyt nyertem, hogy a kerületi levéltári adatokat eredetiben helyben, a hiteles másolatban is meglévőket hazahozva is használhassam. Képzelheti Öcsém, hogy mennyire éltem az alkalommal, mily megrakodva jöttem el, mert a három kerület részére külön kiadott régi okleveleket József nádor által hitelesített másolatban hoztam el legnagyobb részt ösmeretlenek a hazánkban A kiskunhalasi és a jászkun történelem iránti érdeklődése Tormássy János és Toóth János könyvének elolvasása idején még 1848 táján kezdődött. Már ekkor elhatározta, hogy jegyzeteket készít és anyagot gyűjt -tudhatjuk meg önéletírásából. A komolyabb történeti kutatást azonban csak 1858-ban kezdte el.96 97 A tudományos életbe való bekapcsolódását mutatja az is, hogy a Nemzeti Múzeum igazgatója neki ad át 1861-ben 5 db Kazinczy emlékérmet a „vidék számára”.98 A kiskunhalasiak két lakóházat tartanak számon úgy, mint ahol Gyárfás István élt: a Köztársaság u. 4., illetve a Köztársaság u. 7. szám alattit. 1862-ben kiskun kerületi táblabírává nevezik ki, amely népszerűségét és jogi ismereteinek elismerését is jelenti egyúttal. Ez a beosztás lehetővé tette számára, hogy könnyebben hozzáférjen a levéltári forrásokhoz is. Kiskunhalas közéletében ebben az évtizedben lelkesen tevékenykedett. Elnyerte a Kiskunhalasi Református Egyház főgondnoki tisztét, melyet 12 éven át, 1875-ig töltött be. Mint a Református Lyceum iskolaszékének világi elnöke küzdött azért, hogy főgimnáziummá fejlesszék az intézményt.99 Jogtörténeti tanulmányok írásába kezd, és a gyakorlatban is jogi kérdésekkel foglalkozik. Nem tudja megkerülni a napirenden lévő közigazgatási reform egyes kérdéseit. Egyik levelében írja, hogy egy nap alatt kellett elkészítenie az előterjesztést a Jászkun Kerületek megyésítésére.100 Gondolatait nem csak a hivatalokba, de a nagyközönséghez is eljuttatja a Jász-Kunság újságon és szaklapokon keresztül. Véleményt alkot a tagosításról, a megyésítésről, az árvaügyről, a bírói szervezet átalakításáról, megalkotja a közgyűlés házszabályát. Indítványozza, hogy a közgyűlések döntéseit, jegyzőkönyveit nyomtatásban jelentessék meg. Aktivitása egyéni karrierjében újabb kinevezést hoz. 1871 év végén kinevezik királyi ügyésznek Szabadkára, majd 1873 végén Budapesti királyi táblabírává, melyet haláláig betölt. Szabadka sem volt ismeretlen a számára, hiszen korábban a Duna-Tisza közi csatorna megépítése ügyében többször járt Szegeden és Szabadkán is. A vasútépítést is szorgalmazta. Ezekben és annyi más ügyben rendszeresen eszmét cserélt Szilády Áronnal, aki 1865-1878 között Halas országgyűlési képviselője volt.101 Különösen aggódott a szegény népet sújtó nagy munkanélküliség és kedvezőtlen időjárás miatt. Az egyletek, körök, társulatok létrehozásának lelkes híve volt. 1858- ban megszervezte a Magyar Kertészeti Társaságot, melynek 1862-ig 96 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz (Halas, 1861. október 11.) MTA Kézirattár, Ms. 14433/3. 97 Gyárfás István önéletírása. C/33. Ráday Levéltár 98 Kazinczy emlékérem átadása Gyárfás István Urnák, 1861. Magyar Nemzeti Múzeum Irattár 99 A Kis-Kun-Halasi Református Lyceum értestiője az 1874-5 évre. 100 Gyárfás István levele Szilády Áronhoz 1868. május 1. MTA Kézirattár, Ms. 4433/38. 101 Szilády Áron életéről és munkásságáról lásd: BOGNÁR Zoltán 1987. 4. Gyárfás István levele Szilády Áronhoz, 1868. május 1. választmányi tagjaként tevékenykedett. 1867-től a Magyar Történelmi Társulat alapító és választmányi tagja (ez utóbbiról 1874-ben lemond). 1873-ban Szabadkán ügyvédi egyletet hoz létre. 1879-ben a Tiszafüred- vidéki Régészeti Egylet is tiszteletbeli tagjai közzé választja.102 A királyi táblabírói kinevezése együtt járt a Budapestre költözéssel. 1874- ben költözik el Pestre. 1880-ban a Múzeum körút 18-ban, majd a Magyar utca 15-ben lakik. Ehhez az életszakaszhoz főleg a tudományos kapcsolatok kiépítése, ápolása tartozik, amelyről egyrészt már írtunk, másrészt a további forrásfeltárás folyamatban van. Élete utolsó időszakában nyaranta töltött hosszabb időt Kiskunhalason. Gyárfás mindig nagyon ragaszkodott Kiskunhalashoz. Ennek ellenére igyekezett lépést tartani a fővárosi értelmiséggel, családja számára is polgári életmódot biztosítani. Például Budapesten szerezte, szereztette be az íráshoz szükséges kellékeket (vastollszár, tolikés, bartwish, lámpaüveg, nyomdabetű, tinta, névjegynyomó) a maga számára, ruhákat, cipőket, napernyőt és kalapot feleségének, de még kisleánya számára a kiságyat is. A túrkevei sógora tanuló fiának zsebórát rendel.103 Tudományos elfogadottsága, publikálási lehetőségei A reformszellemben nevelkedett Gyárfásnak a szabadságharc bukása utáni életében a fordulópontot az írás, a kutatás, a publikálás megkezdése jelentette. Előbb az 1850-es évek végén Pesten megjelent gazdasági lapokba küldte el kertészkedési tapasztalatainak leírását. A családban megőrzött hagyomány, történelmi ismeretei s a megjelent írások, közte főleg Nagy Iván családtörténeti könyve nyomán kezdett bele a Gyárfás család történetének kutatásába. Ennek eredményét át is adta Nagy Ivánnak, amint arról már fentebb irtunk. Érdeklődése azonban igen hamar a kunok kutatására terelődött. Inspirálóan hatottak rá az e tájban megjelent munkák (Fejér György, Jerney János, Fekete Lajos). A legnagyobb lökést azonban Toóth János Kiskunhalasról 1861-ben megjelent könyve jelentette számára.104 102 Gyárfás István önéletrajza. C/33. Ráday Levéltár 103 Gyárfás levelei Szilády Áronhoz. MTA Kézirattár, Ms 4433/12., 17., 23., 27., 33., 34., 36., 310., 311. 104 TOÓTH János 1861. Megjegyezzük, hogy ezt a munkát az a Szilágyi Sándor rendezte sajtó alá, akivel később Gyárfás is gyakran találkozott. Szilágyi 530
