Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY 17. kép: A Rumeli Hisar (forrás: internet) század technikai követelményeinek megfelelően ennél már ágyúlőrése- ket építettek. Amíg hasonló számban nem ismerünk párhuzamokat Kö- zép-és Nyugat-Európából, addig azt kell feltételeznünk, hogy a szegedi vár délkeleti saroktornyának tervezője jól ismerte az Oszmán Birodalom szívében álló erődítéseket. A vár bontása idején önköltségen „leletmentő” Kováts István a déli fal bontásakor figyelt meg gerendavázas falerősítést, melynek közeibe gótikus faragványokat dobáltak.98 Gerendaváz-szerkezet az elmúlt évtizedek kutatásai során számos magyarországi török építménynél előkerült - igaz, hogy nem kizárólag ezekre jellemző.99 A fal építésével egykorúnak tarthatjuk a gerendarács-közökből, vagyis a falmagból kikerült gótikus faragványokat, melyek felhasználására akár már a XV. században sor kerülhetett, de egy (vagy több) egyházi épület elhordása ellenséges fenyegetettség szükségétől nem kényszerítve nehezen elképzelhető. Az „elcsúszott” déli kapu A középkori Szegedet megközelítőleg észak-déli irányban szelte át a Budáról az Al-Duna irányába haladó országút, érintve a város mindhárom településmagját. Az országút Felszegedtől Alszegedig húzódó belterületi szakaszát nevezi Bertrandon de la Brocquére a város egyetlen utcájának, mely becslése alapján egy mérföld hosszúságú lehetett. A Palánkon belüli szakasza a Nagy utca (Plathea Magna) volt, melynek nyomvonalát a mai Oskola utca őrzi. A középkori eredetű főutca vonala észak felé meghosszabbítva egyenesen a vár északi kapujának tart, de közben nem metszi a vár déli kapuját. (18. kép) Utóbbi a kiszerkesztett vonaltól 10-15 méterre keletre helyezkedett el. A déli kapu tehát már nem a középkori országútra épült, hiszen a törököket ez a nyomvonal nem kötötte. Ezért nem találtuk meg a nyomait a 2003-ban befejezett Roosevelt-téri szelvényben, annak ellenére, hogy a XVII-XIX. századi letéglázott járószintek világosan jelezték a vár fő közlekedési útvonalát. A vár belsejébe került 98 HORVÁTH Ferenc-ZOMBORI István 1986.178. 99 Feld István e tanulmányról készített lektori véleményében hívta fel figyelmemet Salgó várának ötszögű ágyútornyára. Észrevételét és a dolgozat lektorálása kapcsán megfogalmazott véleményét, javaslatait ezúton is köszönöm. középkori épületek (mint a tüzér- és a hadapród laktanya) is illeszkednek az országút nyugati széléhez, a keleti peremét pedig a középkori templom északnyugati sarka érinti. A várbontást követő utcarendezés során „véletlen” rekonstrukcióra került sor; ezt tükrözi a Stefánia és a Dózsa György utca, melyek a középkori országút fölött húzódnak. 18. kép: A középkori országút kiszerkesztett nyomvonala Szeged középső településmagján A szegedi vár építéstörténeti rekonstrukciója A középkori castrumnak a XV. század végére tehető eltűnését funkciója megszűnésével magyarázhatjuk. Jövedelmeitől intézkedések sora fosztja meg. 1456-ban Hunyadi János kormányzó megtiltja várnagyának és alvárnagyának a vámszedést a városi hetivásáron, ugyanezen év végén pedig V. László menti fel a közeli Keresztúr falu jobbágyait a vár részére teljesítendő szolgálatok alól.100 1459-ben egy hasonló határozat címzettjei - mások mellett - a szegedi várnagyok; ekkor az óbudai apácák birtokában lévő Vastorok és Adorján falvak népét védi Mátyás a túlzott sarcolástól.1011483 júliusában Bátori István és Kinizsi Pál együtt szólítja fel Csongrád vármegye és a szegedi vár vezetését, hogy a korábban felmentett keresztúri jobbágyoktól szolgáltatásokat ne követeljenek.102 1470 körül Szegedi István egyszerre tölti be a vár és a megye vezető tisztségét.103 Alapos okunk van feltételezni, hogy a XV. század második felében - a török terjeszkedés átmeneti megállítása idején - a szegedi vár katonai funkciót nem tölt be, csupán a megyei adminisztrációnak ad otthont. Az uralkodó ennek megfelelően „kivonul” a szegedi várból, a korábbi jövedelmeket elvonva próbálja kényszeríteni a megyei nemességet a vár további fenntartására. 1504-ben azonban már Szeren tartották a megyegyűlést.104 Ebből arra következtethetünk, hogy a vármegye önként vagy az 1498-ban szabad királyi várossá váló Szeged nyomására lemondott a szegedi várról. További sorsáról azonban nem tudunk.105 A szegedi városfalról sincs adatunk az építési feliraton kívül, de a kőtáblán feltüntetett évszámot több egyidejű esemény teszi hihetővé. Az egyik 100 REIZNER János 1899-1900. IV. 50-52. 101 ÉRSZEGI Géza 1982.24. 102 REIZNER János 1899-1900. IV. 81-82. 103 REIZNER János 1899-1900.1.49-50. 104 ÉRSZEGI Géza 1982.34. 105 Varga Ferenc monográfiájában azt írja, hogy a vár a török megszállás után rövidesen „széthányatott” (VARGA Ferenc 1877.41-42.), az sem lehetetlen azonban, hogy a „palota”, vagy a „hármas pince” kapcsolatba hozható a középkori castrummal, de kereshető a XVI. századi vár területén kívül is. 462
