Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TÖRŐCSIK ISTVÁN: VÁROSFALBÓL VÁRFAL - A SZEGEDI VÁR KIALAKULÁSA a dunai végvárvonal összeomlása, melynek nyitánya 1521 -ben Nándorfehérvár és Zimony eleste volt, ezt követte Orsóvá (1522) és Szörény (1524) elfoglalása. Néhány év alatt a város a török portyák hatósugarába került, és alig hihető, hogy a polgárság tétlenül várta volna az ellenséges támadásokat. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy 1523. május 27-én II. Lajos megerősítette Szeged kiváltságait,106 bár az - egyedüliként a szabad királyi városok között - nem volt fallal övezve. A központi településmag földsáncának kőfallá történő átépítése így nem csupán rangjából fakadó kötelezettsége lehetett a városnak, de egyszersmind alapos oka is volt rá. A felirat által név nélkül említett esztergomi érsek szerepe valószínűleg örökre homályban marad. 1524-ben ketten is betöltötték a főpapi széket; Szathmáry György, illetve az ő áprilisban történt halála után Szálkái László. Utóbbi - Reizner szerint - inkább fösvénységéről volt ismert,107 ám a róla kialakult képet jelentősen árnyalta a kutatás,108 s a XVIII. századi városi hagyományban is Szálkái neve maradt fenn.109 A minta a szegediek által jól ismert újlaki városfal lehetett, mely 1521-ben megvédte a török portyáktól a szerémségi város lakosságát. Az északnyugati saroktorony látképe (lásd: 3. kép, 5-ös számmal jelölve) és feltárt fala (lásd: 4. kép) azt mutatja, hogy városfalba kétszintes ágyútornyokat építettek, nem pedig utólag vágnak lőréseket a középkori falba.110 A negyedszázaddal későbbi török erődítési munkák jellege - a város északi részének leválasztása a csonka városfal felhasználásával - jól rekonstruálható. A sajátos megoldás - melyhez hasonló az egri vár kettéválasztása a székesegyház szentélyének felhasználásával - méltán válthatta ki a kortársak csodálatát, valóban „csudabölcsen” építették, s fenntartás nélkül elhihetjük, hogy „mása nincsen” a XVI. századi Magyar- országon. Az építkezés idejének pontosabb meghatározását is elvégezhetjük forrásaink segítségével. Első említése 1548 februárjából való; a nagyszombati országgyűlés küldöttei memorandumot intéznek V. Károlyhoz a török békeszegés veszélyeit ecsetelve, itt hozzák fel példaként a szegedi erődítést is.111 Atordai országgyűlés ugyancsak 1548 májusában ad felmentést az erdélyieknek a Szegeden teljesítendő robot alól.112 Az év végén befejezett énekében pedig már Tinódi is utal a várépítésre, mely a három különböző forrás alapján közvetlenül az 1547-es békekötés után kezdődött, de 1552 februárjáig a déli oldalon csak a fal készült el, a vizesárok kiásatása még hátravolt. Korántsem volt tehát kalandor vállalkozás Szeged visszafoglalásának Tóth Mihály által kidolgozott terve. Sikere esetén nem csupán az Alföld egyik legjelentősebb városát kapta volna vissza, de egy csaknem befejezett várat is nyert volna a királyi Magyarország. Az expedíció kudarca után azonban a törökök ragadták magukhoz a kezdeményezést, Temesvár bevételével Szeged helyzetét stabilizálták, Szolnok elfoglalásával pedig ők jutottak egy újonnan épített erősséghez. 106 REIZNER János 1899-1900. IV. 129-130. 107 REIZNER János 1887.44. jegyzet 108 KUBINYI András 1999.154-158. 109 REIZNER János 1899-1900. IV. 547. 110 Cs. Sebestyén Károly abszurd elképzelését a torony utólagos (oszmán kori) beboltozásáról (CS. SEBESTYÉN 1928. 22.) a feltáró Fogas Ottó is elfogadta: Lásd: HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.259. 111 FRAKNÓI Vilmos 1876.160. 112 SZILÁGYI Sándor 1875.239. IRODALOM ALDANA, Bernardo 1986. Bernardo de Áldana magyarországi hadjárata (1548-1552). (Közreadja: SZAKÁLY Ferenc. Fordította: SCFIOLZ László) Budapest. BÁLINT Sándor 1960. Egy ismeretlen régi szegedi városkép. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958-1959. (Szerk.: BÁLINT Alajos) 191-196. BARTA Gábor 1977. Keresztesek áldott népe. Budapest. BLAZOVICH László 1995. Megjegyzések Szeged középkori jogi helyzetéhez. In: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére (Szerk.: KOSZTA László) Szeged. 77-94. 2002. Városok az Alföldön a 14-16. században. Dél-Alföldi Évszázadok 17. Szeged. CZÍMER Károly 1886. A szegedi vár építése és a vitás kőbárány. In: Szegedi Híradó 1886/38-39. DÁVID Géza-FODOR Pál 2005. „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletéi (1544-1545, 1552). - „Affairs of State Are Supreme”. The Orders of the Ottoman Imperial Council Pertaining to Hungary (1544-1545, 1552). História Könyvtár, Okmánytárak 1. Budapest. DUGONICS András 1794. Jeles történetek 1. Pest. 1805. Etelka. Első könyv. Pozsony-Pest. ENTZ Géza é. n. [1965] Kőtár (Szerk.: BÁLINT Alajos) Móra Ferenc Múzeum. Szeged. ÉRSZEGI Géza 1982. Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből 6. (Szerk.: BLAZOVICH László) Szeged. 13-51. FEJÉRPATAKY László 1880. II. Ulászló jövedelmeinek jegyzéke. In: Történelmi Tár 3. évf. 1. sz. 167-170. FRAKNÓI Vilmos 1876. Magyar országgyűlési emlékek 3. 1546-1556 (Szerk.: FRAKNÓI Vilmos) Magyar történelmi emlékek 3. Budapest. GYÖRFFY György 1963. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest. HEGYI Klára 2007. A török hódoltság várai és várkatonasága MII. História könyvtár, kronológiák, adattárak 9. Budapest. HORVÁTH Ferenc 1986. Még egyszer a szegedi kőbárányról. In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében. Szeged. (Szerk.: ANNUS József-JU- HÁSZ Antal)) 34^3. 2000a. Vár. Stefánia-sétány. In: Csongrád megye építészete (Szerk.: TÓTH Ferenc) Szeged. 497-512. 2000b. Kiskundorozsma, középkori monostor. In: Csongrád megye építészete (Szerk.: TÓTH Ferenc) Szeged. 583-584. 2006. A szegedi vár története. In: Castrum 2006/2.5-30. 463
