Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TÖRŐCSIK ISTVÁN: VÁROSFALBÓL VÁRFAL - A SZEGEDI VÁR KIALAKULÁSA el.86 A „vártemplom” funkciójára nagy számban feltárt temetkezései alapján következtethetünk; a hajó belsejében feltárt 107 családi kripta azt bizonyítja, hogy plébániatemplomként működött. Egyrészt tehát előkerült egy ismeretlen dedikációjú városi templom, másrészt utalásunk van egy Szent Erzsébet templomra, melynek helyét nem ismerjük. Ha nem ragaszkodunk feltétlenül Felsővároshoz (ahol egyébként a Szent György plébániatemplomon túl bizonyosan ott állt a Szent Miklós kolostor és a Szentlélek zárda), valamint tudjuk, hogy a városi ispotályok működésének nem feltétele sem a betegápoló apácák jelenléte, sem a városfalon kívüli elhelyezkedés, akkor a „vártemplom” azonosításának kérdését máris lezárhatjuk.87 A templom déli oldalán a XV. században épített „oldalkápolnát” ennek megfelelően a plébániatemplomhoz toldott ispotály épületének tarthatjuk. 1439-ben azonban a Szent Erzsébet kápolna és a hozzá tartozó ház az, amit Fekete János szabómester kijavíttat a szegények számára.88 Ez nem lehet azonos a nagyméretű plébániatemplommal, de neve alapján a közelében kereshetjük. Meglehet, hogy ezt a kápolnát ábrázolja Marsigli 1698-as rajza, illetve a máriacelli kegykép vedutája a vár déli részén.89 Összegzésként tehát megállapítható, hogy a „vártemplom” soha nem volt a vár temploma, hanem eredetileg a későbbi vár területén elhelyezkedő városrész Szent Erzsébetről nevezett plébániatemploma volt, mely a XV. század közepén már ispotályt is működtetett, valószínűleg inkább a szegények és idősek, mint a betegek számára. A középső településmag északi városrészét a Latrán nevű piac- és vásártér választotta el a középkori város többi részétől. Ezzel a városrésszel azonosíthatjuk az 1522-es tizedjegyzék Jegediensis” nevű egységét, ahol 137 tizedfizető családfőt írtak össze90 - annál is inkább, mert a feltárások által eddig azonosított 107 családi kripta nagyságrendileg hasonló lélekszámú plébániakörzetet jelez. A Szent Erzsébet templomon, illetve kápolnán túl több más középkori építménye is fennmaradt a városrésznek; ide sorolhatjuk a vár déli falába foglalt „palotát”, a várudvar nyugati felének épületeit és az ún. „hármas pincét”91 is. Az évszázadok alatt megsemmisült lakóépületek alapozásai a várbontást megelőző csatornázások során kerültek elő.92 86 MÁTÉ Zsolt 1989.16-17. A lokalizációt erősítik azok a gótikus kőfaragvá- nyok is, amelyeket 1998-ban egy közmű-rekonstrukció földmunkái, illetve 2007-ben a Tömörkény István Gimnázium bővítése során találtam. 87 Minden szempontból jó párhuzamot a közeli Csanád városában találunk. A Szent Erzsébet plébániatemplom 1400-ban kap pápai búcsúengedélyt, 1517-ben pedig már ispotályként kerül a római Szent Lélek-rend kötelékébe. Az intézmény a káptalan területén, vagyis a városfalon belül helyezkedett el. Lásd: SZULOVSZKY János 2011.143. 88 LUKCSICS Pál 1931-38. II. 267. 89 Nagyjából a kápolna feltételezhető helyén az 1710-es években kaszárnya épült. Nyugati fala alapozásának bő méteres részletét 2003-ban tártuk fel. A zömmel törött téglákból rakott alapozásban gótikus idomtéglát is találtunk, melyhez hasonló darabok már a várbontás idején is előkerültek. 90 A többi városrész nyilvántartása az utcák alapján történt a ,Zegediensis’ hat lapja - a területileg szintén elkülönülő Tápé és Szentmihály összeírásához hasonlóan - nem tartalmaz utcaneveket. Lásd: KULCSÁR Péter 1984.10. 91 CS. SEBESTYÉN Károly 1928.34-35. 92 Kováts István 15 különböző méretű és irányú falat említ: HORVÁTH Ferenc-ZOMBORI István 1986.178. Hiányzó vizesárok A Jagelló-kori periódus kimutatásán túl a középkori városmagot kettéválasztó déli várfalszakasz oszmán kori keltezésére is van néhány további bizonyítékunk. Az 1552. évi „szegedi veszedelem” idején a várat erről az oldalról nem védelmezte vizesárok, erre vonatkozóan mindkét részről hiteles adatokkal rendelkezünk. Március 2-án kelt levelében Castaldo tájékoztatja Ferdinánd királyt a város bevételéről és a vár elfoglalása érdekében foganatosított intézkedésekről. A jelentésből kiderül, hogy a helyszínen az ostromot irányító Áldana tábormester arról az oldalról kívánta elfoglalni a várat, ahol hiányzott a vizesárok.93 Május végén Musztafa szegedi szandzsákbég a Portára küldött jelentésében a legsürgősebb teendők között sorolja fel a vár előtti árok kiásatását, „hogy a várat amúgy is három oldatról körülfolyó Tisza vizét belevezethessék.”94 Mivel a lista szerint ekkor még a kapu előtti felvonóhíd is hiányzik, egyértelmű, hogy nem egy korábban meglévő - az ostromlók által feltöltött - vizesárok helyreállításáról van szó. Ezt igazolják a feltárások is: míg az északi és nyugati fal alapozása kifelé rézsűs, a déli fal esetében függőleges.95 Török építészeti jellegzetességek A vár legmarkánsabb védműve kétségtelenül a „vízibástya” néven emlegetett délkeleti saroktorony volt. (7. kép) Molnár József ennek párhuzamát az isztambuli Yedikule Janicsár-tornyában vélte megtalálni.96 Megállapításait több ízben elutasították,97 pedig nem csupán a Janicsártorony, (16. kép) hanem a Yedikule és a Rumeli Hisar (17. kép) összes tornya előképnek tekinthető. Közös jellemzőik, hogy a XV. század folyamán épültek, henger vagy sokszög formájúak, tetejükön egy keskenyebb falgyűrűvel kialakított felső szint található. A vastag falakban az egyes szinteken körbefutó, illetve azokat csigavonalban összekapcsoló folyosók vannak, a falperemeken pedig lőréssor fut végig. A „vízibástya” tulajdonképpen ezek „törpe” másolata, azzal a különbséggel, hogy a XVI. 16. kép: A Yedikule Janicsár-tornya (forrás: internet) 93 „Magister de campo... designavit ipsam arcem ab ea parte expugnare ubi nulla est fossa...’’ REIZNER János 1899-1900. IV. 151. 94 DÁVID Géza-FODOR Pál 2005.485. 95 HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.260-261. 96 MOLNÁR József 1959.29. 97 NAGY Zoltán-PAPP Imre 1960. 61-63.; NAGY Zoltán 1983.366-367. 461
