Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY dott, a kőtárban csupán kettőt találhatunk meg.75 Ez csak egy Árpád-kori épület - legvalószínűbben egy templom - bontásából származhatott. A védmű építése idején (akár a XV., akár a XVI. században is történt az) a város összes ismert temploma gótikus külsőt mutat, in situ elhelyezkedő, és így a saroktorony teljes külső kerületére elegendő mennyiségű párkányelem Szegeden nem állhatott rendelkezésre.76 A szegedi kőtárban fennmaradt ívpárkány-töredékek (15. kép) Entz Géza szerint a XII. századból származnak,77 ahogy a dorozsmai templom feltételezett helye közelében előkerült oszlopfő78 is. Egy 1237-es oklevél a dorozsmai apátra hivatkozik, vagyis eredetileg a Dorozsma nemzetség monostora állhatott itt.79 A szerzetesek bencés rendiek lehettek, sajnos azonban több adatot nem ismerünk monostorukra, mely a tatárjárás idején biztosan el is pusztult. A kolostortemplomot a XIV-XV. században plébániatemplomként használhatták az újratelepült Dorozsma lakói, egészen a Jagelló-kori végső pusztulásig. A „vártemplom” A szegedi vár egyik érdekessége a várudvar közepén fennállt nagyméretű gótikus templom (lásd: 1. kép). Az 1686. évi visszafoglalást követő két évtized ábrázolásairól már korábban ismert volt (3. kép 5.), 1999-ben megtörtént lokalizációja, és megkezdődött szisztematikus feltárása. A sírleletek alapján a XIV. század első felében épült, a XV. század második felében átépítették; erre utalnak a nyugati homlokzat szélesebb alapozásán lévő keskenyebb fölmenő fal maradványai és az ebben másodlagosan felhasznált gótikus faragványok is. A templom átvészelte a török hódoltságot, és csak a XVIII. század második évtizedében bontották le.80 Alapfalait - melyek a keleti kazamatasor építésekor, az 1760-as években tűntek el végleg - még saját szemével is látta Dugonics András, aki a XVIII. század elején élt Csete Istvánra hivatkozva írta, hogy özvegy Szent Erzsébet tiszteletére építtette V. László király.81 A középkori Szegedre vonatkozó forrásokban a Szent Erzsébet titulus két ízben bukkan fel; 1439-ben egy - a szegények számára felújított - kápolna, 1458-ban pedig a város kegyurasága alá tartozó ispotálytemplom kapcsán.82 Feltételezve, hogy a betegeket ápoló személyzetet a felszegedi premontrei apácák biztosították, a Szent Erzsébet kápolnát/ ispotályt Felsővárosra lokalizálta a kutatás. A Szeged monográfia vonatkozó fejezetének szerzői a várbeli templomból eredeztetik a várbontás során előkerült összes korai kőfaragványt, ezek alapján pedig egy XI. századi királyi alapítású egyházat feltételeznek, melyet Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, majd többször átépítettek.83 Horváth Ferenc korábbi véleménye szerint a „vártemplom” a viszonylag hosszú szentély alapján a 75 Bizonyosan nem szórványleletekről lehet szó, mivel az ívsor alatti fejlemezes gyámkövekből öt darab is fennmaradt. 76 Az egyetlen bizonyosan Árpád-kori templom a mai Dóm téren fennállt Szent Demeter volt, ez a gótika korában több bővítéses átépítésen is átesett (CS. SEBESTYÉN Károly 1938.29-68.). Ugyanezt feltételezhetjük a konventuális ferencesek pontosan nem lokalizált Szűz Mária egyházáról is. 77 ENTZ Géza é. n. 22. 78 HORVÁTH Ferenc 2000b. 583. 79 GYÖRFFY György 1963.1.894. 80 HORVÁTH Ferenc - FOGAS Ottó 2011.245-255. 81 DUGONICS András 1794.144-145. 82 REIZNER János 1899-1900. IV. 54. 83 SZEGFŰ László-NAGY Zoltán-HORVÁTH Ferenc 1983.283-295. 14. kép: Az északnyugati saroktorony Csató Frigyes 1861-ben készült festményén (KNOTIK Márta 1990.158. kép) konventuális ferencesek 1316-tól adatolható templomával is azonosítható, ebben az esetben a Dugonics által megörökített dedikáció hiteles is lehet, hiszen „Árpád-házi Szent Erzsébet neve a kezdeti franciskánus mozgalommal elválaszthatatlanul egybeforrta Újabban azonban Dugonics adatait elutasítva arra a következtetésre jut, hogy a templomra egyetlen korabeli forrás sem vonatkoztatható.85 Abban feltétlenül egyetérthetünk, hogy a „vártemplom” bizonyosan nem lehetett a ferenceseké. Sem a kolostornak nincs nyoma, sem a szerzetesek temetkezéseinek, nem került elő a XIV. századinál korábbi periódus alapozása sem, annak ellenére Szegeden már 1316-ban rendi gyűlést tartottak. A ferencesek temploma és kolostora a vártól délre helyezkedett 15. kép: Román stílusú ívpárkány darabjai (MFM Kőtár, fotó: Tórőcsik István) 84 HORVÁTH Ferenc 2000a. 502-511. 85 HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011.245. 460
