Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Törőcsik István: Városfalból várfal – a szegedi vár kialakulása
TÖRŐCSIK ISTVÁN: VÁROSFALBÓL VÁRFAL - A SZEGEDI VÁR KIALAKULÁSA oldalának másik ábrázolásán, Marsigli felmérésén is láthatjuk, csak itt egy fa félig takarja a kaputornyot. A téglalap pedig nem lehet más, mint az építési felirat kőtáblája, mely Reizner rekonstrukciója alapján legalább 2,5 m széles és 1 m magas volt.54 A hamisítás tehát nemcsak hogy nem bizonyítható, de a török kort sértetlenül átvészelt feliratot a kor leghitelesebb ábrázolásain is ott találjuk. Sajnálatos, hogy bár Reizner János a fennmaradt töredékeket fenti meggyőződése ellenére is fontosnak és megőrzendőnek tartotta, az utókor nem szentelt sok figyelmet ezeknek. A Szeged történetében szereplő fotón még egy falfelületbe építve láthatók,56 (11. kép) később azonban nyomuk veszett, és a hatvanas években Entz Géza által rendezett kőtár katalógusában már nem szerepelnek. Nagy örömömre szolgált, hogy 2010 őszén a nagyobbik töredék két betűt tartalmazó részletét sikerült azonosítani a középkori Szer monostorából előkerült leletek között.56 (12. kép) A megmaradt felületen sem a Reizner által említett vegyi színezés („beétetés”), sem más árulkodó nyom nem jelzi, hogy egy hamisítvány részlete volna, korábban a monostor leleteit bemutató kiállítás rendezői is fenntartás nélkül elfogadták középkori sírkőtöredékként. A nyugati falszakasz román kori faragványai A várbontás idején a falakból kikerült kőfaragványok közül a legjelentősebb az ún. „kőbárány”. (13. kép) Az ‘Isten Báránya’-típusú ábrázolás eredetileg egy Árpád-kori templom tympanonja volt. A szabad szemmel is jól látható domborműről először Molnár Pál írásából értesülünk, funkcióját is ő állapította meg először.57 A „kőbárány” az egyik „bástya” mellett volt a falba téve, Molnár Pál, valamint Czímer Károly58 tudósítása alapján az északnyugati saroktoronyra gondolhatunk, míg Reizner a „délnyugoti körbástyáról” ír,59 Kovács János leírásában pedig a „nyugati körbástya hajlata” szerepel.60 Bizonyosnak így annyit mondhatunk, hogy a vár nyugati falában látták a kortársak. A „kőbárány” már a XVIII. században felbukkant a „kun puszták perében”. Az 1719-ben szabad királyi városi rangját visszakapott Szeged és a Német Lovagrend között pereskedés kezdődött Dorozsma és más pusztabirtokok tulajdonjogáért. 1721 szeptemberében a lovagrend által felsorakoztatott 34 tanú állította, hogy Dorozsma soha nem tartozott Szegedhez, a tanúk közül többen azt is hallották, hogy önálló temploma volt, és innen került a bárányt ábrázoló faragvány a szegedi vár falába.61 A szegediek által ugyanezen év novemberében meghallgatott tanúk Dorozsma önállóságáról nem hallottak, közülük csak ketten tudtak a templomról.62 54 REIZNER János 1887.44. 55 REIZNER János 1899-1900.1.51. 56 TROGMAYER Ottó 2000.91.9. kép. A lelet - Horváth Ferenc szíves szóbeli közlése alapján - a Göndöcs-féle XIX. századi ásatás anyagai közt volt nyilvántartva. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kiállításában volt 2012 őszéig, amikor Vályi Katalin kiemelte és a Móra Ferenc Múzeumba szállította. 57 MOLNÁR Pál 1863. 58 „...az pedig tudva van, hogy a kőbárányt nem bástyából, hanem az északnyugoti bástyától kevés távolságra a falból fejtették ki." Lásd: CZÍMER Károly 1886. 59 REIZNER János 1899-1900. III. 412. 60 KOVÁCS János 1881.43. 61 REIZNER János 1899-1900. IV. 329-346. 62 REIZNER János 1899-1900. IV. 346-349. A következő évben Szeged újabb tanúk meghallgatását kezdeményezte, ezek már elismerték a dorozsmai templom fennállását, egyszersmind azt is állították, hogy Dorozsma és Szentmihály egy-egy utcája volt a hatalmas Szegednek, amelynek összesen tizenhét temploma volt.63 Reizner János - Molnár Pál és Dudás Gyula nyomán - nem feltételezte, hogy a dorozsmai templom - melynek létezését írott források alapján maga is bizonyítottnak látta - ilyen rangos díszítést tartalmazott volna.64 Vélekedése szerint, ha a hódoltság korában benne is lehetett a falban, csakis ábrázolással befelé, és láthatóvá akkor vált, mikor az „osztrák újjáépítés” során kifordították.65 Vagyis az említett perben pro és kontra kihallgatott tanúk „képtelenséget vallottak”.66 A lelettel legutóbb foglalkozó Horváth Ferenc hívta fel a figyelmet egy, a dorozsmai templom közelében a hatvanas években talált román kori oszlopfőre, mely az írott forrásokon túl régészetileg is alátámasztja, hogy volt a középkori Dorozsmának temploma. Ez azonban - szerinte - nem elégséges bizonyíték a „kőbárány” dorozsmai eredetére, bár az nem kétséges, hogy a dorozsmai templom kőanyaga a szegedi vár építéséhez vagy újjáépítéséhez kellett.67 Horváth Ferenc egyfelől feltételezi a „török uralom idejére visszamenő kőbárány-hagyomány” létezését, de egyúttal lehetségesnek tartja a töredék 1686 utáni beépítését is.68 Csakhogy a szegediek javára tanúskodó 20 tanú többsége jóval 1686 előtt született, de sem a dorozsmai falaknak nem látta nyomát, sem a szegedi vár újjáépítését nem említi.69 Megerősítik ezt az ellenérdekelt Német Lovagrend által meghallgatott tanúk is; annak ellenére, hogy ők tudnak a dorozsmai templomról, falait egyszer sem említik.70 Mind a dorozsmai templom elhordása, mind a „kőbárány” beépítése legalább évtizedekkel 1686 előtt történt. Bár kézenfekvő lenne a feltételezés, de nem valószínű, hogy a XVI. századi török építkezéssel hozható összefüggésbe. Egyrészt az iszlám számára „pogány” vallási motívumot nyilvánvalóan nem építették volna be jól látható módon, másrészt - mint azt már Reizner is megállapította71 - a törököknek a városban is elég sok felhasználható építmény állt rendelkezésére. Arra gondolhatunk tehát, hogy az 1478- ban még álló72 templomot a hódoltság kora előtt bontották el, mikor a városban gazdátlan épületek még nem voltak. A templom elhordását az tette lehetővé, hogy Dorozsma a XVI. század elejére elnéptelenedett.73 A vár északnyugati saroktornyának tetején Csató Frigyes 1861-es akva- rellje szerint egy félköríves elemekből álló, körbefutó díszítés volt látható. (14. kép) Vélhetnénk ezt a mellvéd alatt kialakított szuroköntő nyílások sorának is, mely a vár középkori keltezését támasztaná alá. Csakhogy Reizner leírása szerint egy román kori ívpárkány (Rundbogenfries) volt a falba építve.74 A várbontásból kikerült párkányelemek nagy része elkalló63 REIZNER János 1899-1900. IV. 349-357. 64 REIZNER János 1887.13-15. 65 REIZNER János 1887.31. 66 REIZNER János 1887.38. 67 HORVÁTH Ferenc 1986. 38-39. A szerző feltételezi, hogy Reizner nem ismerte a vonatkozó forrásokat, ez azonban cáfolható. Lásd: 39. jegyzet. 68 HORVÁTH Ferenc 1986.37.39. 69 REIZNER János 1899-1900. IV. 346-349. 70 REIZNER János 1899-1900. IV. 329-346. 71 REIZNER János 1887.29. 72 PETROVICS István 1995.103. 73 1478-ban 28 telekből csupán 5 lakott, 1505-ben már Szentmihállyal egybevontan említik (ad possessionem Dorosma-Zent Mihál vocatam). PETROVICS István 1995.99. 74 REIZNER János 1899-1900. III. 412. 459
