Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

Generálissá Caraffa szuratta oda bizonnyal vitatni ,s tudni nem lehet.m7 A Bástya utca 9. szám alatti feltárás egy további, az eddigiektől eltérő funkciójú földmű azonosítását is lehetővé tette. Erről az ásatási naplóban 2010. augusztus 22-én az alábbi került rögzítésre: „Folytattuk az 1. cölöpárok (26. objektum) feltárását. Egyértelmű megállapítást nyert, hogy a szóban forgó árkot nem az altalajba mélyítették, hanem egy szekunder helyzetben lévő, emberi tevékenység nyomait mutató töltésbe, mely kelet felé, a várárok irányába meredeken lejt. Összetételét tekintve az agyag a meghatározó: a cölöpárok oldalfalában a vastagabb sárga (agyag) és a vékonyabb fekete (mocsaras) talajrétegek felváltva követik egymást, amelyek minden kétséget kizáróan a várárok keleti szakaszának kiásásából származnak. Építését a következőképpen rekonstruálhatjuk: a frissen kitermelt agyagot és ártéri talajt ide szállították, majd rétegesen elterítették, és az egyes, még nedves állagú rétegeket folyamatosan döngölték, tömörítették. Végül pedig, amikor elérték a kívánatos magasságot, a felszínt elplanírozták. A két különböző genetikájú, eltérő fizikai összetételű talajt és altalajt úgy hordták fel fokozatosan, egyre magasabbra, hogy azok ne keveredjenek össze és így alakult ki a réteges szerkezet. Ezzel biztosították a töltés állékonyságát. A különböző rétegek nemcsak vertikálisan, azt. cölöpárok metszetében érzékelhetőek, hanem horizontálisan, az A-szelvény nyugati felének frissen horolt felszínén egyaránt. Emiatt az nem homogén, hanem mozaikos: a domináns sárga felszínen kisebb-nagyobb, szabálytalan alakú, fekete foltok észlelhetők. A töltés elkészülte után kerülhetett csak sor magának az 1. cölöpároknak a kiásására, majd a palánkkarók beállítására, valamint az árokból kidobott föld visszatöltésére és tömörítésére. Az árok betöltése kevert: sárga agyagból és fekete, apróra tört talajszemcsékből áll. ”668

A mesterséges töltés tehát lényegében egyhuzamban épült, és réteges szerkezetű, amelyek egyrészt a felszínen, másrészt pedig az 1. cölöpárok függőleges falában megfigyelhetőek voltak. Tényleges vastagságára a talajmechanikai fúrások szolgáltatnak adatokat, amelyek az ásatás helyszínén megközelítették az 5 m-t. Rendeltetése az volt, hogy az eredeti felszínt, amelybe később a várfal cölöpárkát mélyítették, megemeljék. Ezáltal elkerülték, hogy áradás alkalmával az ártéren szétterülő víz alámossa a falat.669 Létrehozását Áldana korábban már idézett naplórészletében azzal indokolta, hogy „kicsinek találta azt az erődítményt egy oly fontos várhoz, mint Szolnok, hozzávett még egy kisebb szigetet, mely a Zagyvában, a tiszai torkolat előtt feküdt, s a földsáncokhoz kapcsolván őket, valóságos citadellát épített, mellyel becsesebbé, szemrevalóbbá tette magát a várat is.”670 Ehhez kapcsolódik még a tábormester 1550. november 9-ei levelének alábbi részlete: „Elkészült szintén egy meglehetősen vastag várfal, hogy a főbástyát összekösse a régi fallal, és mind a bástyákat, mind a falat a víz ellen is megerősítették. Fárasztó munka volt, de igen jól sikerült.”67' Ez azt jelenti, hogy mind a töltés és az északkeleti bástya megépítése, mind pedig ennek palánkfallal történő összekötése a „régi fallal”, illetőleg a délkeleti sarokbástyával nagy valószínűséggel a sokat emlegetett spanyol főtiszthez, Aldanához köthető.672

667 GOROVÉ László 1820.20.

668 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012b.

669 KERTÉSZ Róbert 2010.

670 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.

671 KORPÁS Zoltán 1999.102.

672 KERTÉSZ Róbert 2010.

Térképi rekonstrukció

A várról korábban elemzett írott kútfők mellett főként képi és régészeti forrásanyagokból kiindulva lehetőségünk nyílt arra, hogy elkészítsük a kötőgátak, a bástyák és a vizesárkok nyomvonalának teljes rekonstrukcióját. (4. kép) Ehhez elsősorban az 1553-1554-ben készült tollrajz, (3. kép) XVII—XVIII. századi hadmérnöki felmérések: Leopold Hendl (1685), G. Delisle (1685,1690), Joseph Riemel (1753), Buxbaum von Lindenfeld (1778) munkái, és a két utóbbi színes kéziratos térkép georeferálása, valamint a XVI-XVII. századi látképek: Dilich könyvének metszete (1600), Hoefnagel vedutája (1617), a stockholmi Királyi Hadilevéltár ábrázolása (XVI. század vége), illetőleg modern topográfiai felmérések, talajmechanikai fúrások, végül pedig a 2010. nyári régészeti ásatás adatai nyújtottak támpontokat. A szabálytalan négyszög alaprajzú palánkerősség egyes szakaszainak hosszértékeit nem légvonalban adjuk meg, hanem a bástyacsúcstól a fal mentén, a következő bástyacsúcsig: amelyek a nyugati fal esetében -350 m-t, az északi -215 m-t, a keleti -411 m-t, végül a déli -439 m-t tettek ki. Ezek alapján a bástyák és a kötőgátak kiszámítható kerülete -1.415 m-nek, az 1550-1552-ben emelt új végvár belterülete pedig -60.000 m2-nek adódott.673 (4/3. kép)

A fenti adatok alapján hazánk legnagyobb, XVI. századi palánkvára rajzolódik ki, melynek kötőgátjai és bástyái kizárólag föld-favázasak voltak. Ezenkívül Szolnok abban a tekintetben is az élre kívánkozik, hogy Magyarország egyik legelső, az olasz rendszer korai változatának elvei közül számos elemet magán hordozó végvára volt.674 Ily módon történt felépítését kiemelkedő stratégiai jelentősége mellett persze jelentős mértékben elősegítette, hogy például Komárommal, Győrrel vagy más jelentősebb olasz típusú erődítményeinkkel ellentétben nem egy korábbi vár- ból-erősségből, hanem viszonylag szabad területen alakították ki, noha - mint láthattuk - az egykori ispáni vár maradványait felhasználták létrehozásához. Méretét nem érdektelen összevetni a két szomszédos török szandzsákszékhelyével: Szeged téglavárának esetében a falak kerülete 876 m, alapterülete 50-51.000 m2,675 míg a palánk- és téglabástyákkal676 egyaránt ellátott Hatvan -35.000 m2 lehetett.677 A Szolnoknál kisebb palánkok legteljesebb, több mint 400 tételből álló kataszterét nemrég Tolnai Gergely állította össze. Ezek közül a -45.000 m2-es Babócsa a jelentősebbek közé tartozik,678 míg a korábban már hivatkozott - részben téglafalazattal is erősített - bajcsai váré csupán -10.000 m2.679 Természetesen előfordulnak a Zagyva Tiszába szakadásánál felhúzott erősségünknél jóval nagyobb várak is, azonban ezeket nem vagy nem csak palánk védte. Az utóbbi csoportba a nem teljes palánkfalazású várak mellett még azok sorolhatók, amelyek magját egy szilárd alapanyagból álló épülettömb képezte. Erre példa Kanizsa, ahol

673 KERTÉSZ Róbert 2010.

674 KERTÉSZ Róbert 2010. Komárom terveit az itáliai Pietro Feraboscho ugyan már 1548 körül elkészítette, de a kivitelezési munkálatok lezárulása - az árvizek okozta rombolások és a krónikus pénzhiány miatt - igen elhúzódott, messze túllépve Szolnok befejezését. Lásd: DOMOKOS György 1997.; DOMOKOS György 1997a. 180.182-183.

675 CS. SEBESTYÉN Károly 1928. 8.; HORVÁTH Ferenc-FOGAS Ottó 2011. 242.

676 SUGÁR István 1985.237.

677 TOLNAI Gergely 2011.7.

678 TOLNAI Gergely 2011.7.41-146.167.

679 VÁNDOR László et al. 1998/2000.90-91.

425