Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

György végezték legényeikkel, jó fizetés mellett.381 Az uralkodó viszont csak 1551. március 30-án hagyta meg a magyarországi hadi fizetőmesternek, Matthias Fuchsnak, hogy „az AAuK [Alsó-ausztriai Kamara] küld egy hadszertárost [zeugwart], aki nemsokára odaér.1,382 Serédy György királyi biztos kötelező számadásából tudjuk, hogy 1550- ben Salm főhadparancsnok és Báthory András országos főkapitány „uraknak a király úr nevében tett megkeresésére és utasítására a szolnoki erősség építése idején küldött ugyanabba az erősségbe;- 30 hordóval golyómintát [formám cum vasis],- 25 hordó bort [Vinum cum Vasis],-1 forgó tarackot, másképpen tarackot [Falkonetum, alia Tarazk],-8 db szakállas puskát [Pixides Barbatas], az ágyukhoz szükséges lőporral és golyókkal [.. ,]”.m Az 1550-ben idekerült hadieszközök értékéről egy további forrásból kapunk némi betekintést: 1551. április 9-én kelt „I. Ferdinánd elismervénye Baltazar von Walderstein magyarországi főhadszertáros [veldzeugwart in Hungern] részére, hogy az 1550-ben Egerbe és Szolnokra szállított néhány löveg és tüzérségi felszerelés költségei 2430 rFt [rajnai Ft] 6 kr [krajcár] tettek ki. Ezennel az összeggel elszámolt.1,384 Áldana 1550. szeptember 30-ai levelében kitért arra, hogy a „vár helyzete bentről nézve még előnyösebb, mivel a környéken látható összes templomtoronynál magasabb és sehol sincs egy fa vagy bármi más, ahova akár egy hangya elbújhatna. A folyók mindegyik partszakasza a várral szemben fedezék nélküli, így a várba elhelyezendő tüzérséget jól lehet majd alkalmazni, anélkül, hogy felesleges lövéseket tegyenek.”31151. Ferdinánd az év vége felé, 1550. december 8-án „utasítja a pozsonyi kamarát, hogy nehány ágyút, puskákat, hadi gépeket s egyéb mindenféle ostromszereket szállíttasson haladéktalanul Pozsonyból a szolnoki várba.1,386 Don Bernardo 1550. december 21-én kelt, Ferdinándnak címzett levelének utóiratában ugyancsak ágyúkért lobbizik Szolnok számára: „A Gróf halála előtt elmondta, hogy Őfelsége nehéztüzérséget ígért, részben Eger, részben Szolnok védelmére. Szolnokban nagy hasznát tudnák venni a tüzérségnek, de ha Egerben helyezik el, az kész veszteség, mert még kétszáz ágyúval sem lehet megakadályozni, hogy a gyenge várat ne rombolja le a támadó.1,387 Reichprecht von Ebersdorf főhadparancsnok-helyettes és magyarországi hadimarsall a következő év elején, 1551. január 21- én Komáromban írt levele szerint „huszonnégy ágyú szállíttatik Egerbe, onnan Szolnokba”.388 Az uralkodó 1551. augusztus 21-i, Gianbattista Castaldo főhadparancsnoknak írt levelében a végvár megerősítésére további ágyúkat rendelt.389

Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a nagyobb lőtávol- ságú nehéztüzérségi eszközök telepítésére 1551 első felében kerülhetett

381 GYÁRFÁS István 1879.44-45.; THALLÓCZY Lajos 1885.55.59.; SZENDREI János 1889.126.; SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.38. Az egri vár tüzéreiről lásd még: SZEDERKÉNYI Nándor 1890.137.; NAGY József 1978. 56.; SZÁNTÓ Imre 1985.195.

382 SARUSI KISS Béla 2008.496.

383 BENEDEK Gyula 2007.157.

384 SARUSI KISS Béla 2008.498.

385 KORPÁS Zoltán 1999.95.

386 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.655. Lásd még: GYÁRFÁS István 1879.45-46.

387 KORPÁS Zoltán 1999.105.

388 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.656.

389 ÖStA HHStA Hungarica AA Faso. 59. Konv. A. föl. 123-129.

sor, de az év második felében ezt kiegészíthették.390 Ellenben azt, hogy a forrásokban említett hadszertár pontosan hol állt, sajnos jelenleg még nem tudjuk, azonban minden kétséget kizáróan a korábbi ispáni vár területe jöhet számításba. (4/1. kép) A talajmechanikai fúrások adatai szerint ugyanis az erősség legmagasabb felszínét foglalta magában, ahol a megszállás után egyből meg lehetett kezdeni az építkezést. A kora újkori vár nyugati felének és északkeleti részének zömén az eredeti járószint ennél méterekkel lentebb húzódott, amit lényegében csak a várárok kiásása során kitermelt föld elterítését követően lehetett egyáltalán birtokba venni, majd hasznosítani.391 Giovanni Morando Visconti több mint 150 évvel később, 1706 őszén készített kéziratos térképén a hadszertárat a vár közepén, az egykori ispánsági vár nyugati fertályán ábrázolták.392 393 Kérdés persze, hogy ez mennyiben vetíthető vissza a XVI. század közepére.

A kor hadiépítészetének bevett szokása szerint a várbelsőben ágyúdombok emelésére ugyancsak sort keríthettek. Ezek helyét azonban az 1553-1554. évi tollrajzon nem jelölték. (3. kép) A Szolnok 1552. évi oszmán ostromából megmenekült, Győrben lakó Barbély Márton 1555. november 30-án jegyzőkönyvbe vett vallomásából azonban feltehetően egy ilyennek a meglétére következtethetünk. Barbély ugyanis „A megszálláskor látta, hogy vitézlő Nyári Lőrinc a vár egy magasabb helyére felmenvén, onnét megtekintette a török tábort; azonfölüi hallotta, midőn Nyári mondá: a törökök kevés számmal vannak, azért a várbeli katonaságnak nem kell félnie.”383 Mivel a forrás mindössze az erősség „egy magasabb” helyét említi, ahonnan jó kilátás nyílt az oszmán táborra, és sem a falak, sem a bástyák, sem pedig a kaputorony nem kerültek szóba, emiatt merült fel bennünk az ágyúdomb, mint lehetséges objektum.394 395 Áldana 1550. október 23-án kelt leveléből kiderül, hogy a vár további épületeinek tetőaláhozásába is belefogtak: „Az emberek szálláshelye, amely a várban készül már majdnem teljesen kész van, de nem készülhetett kőből és agyagból, hanem csak nádból és agyagból. A puskapor tárolására szánt épülethez ötezer téglát használtunk fel, amit Szolnok temetőjének falából és egy olyan kápolnából bontottunk el, amelynek nem volt védőszentje, akihez imádkozni lehetett volna.”385 A lőporraktárhoz igénybe vett téglamennyiség kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy ehhez önmagában 5.000 db kevés volt. Álmosdi Árpád építészmérnök (Ártér Kft., Szolnok) számításai szerint, amennyiben 60 cm széles és 3 m magas falakkal kalkulálunk, akkor ebből csupán egy 2x3 m alapterületűre futotta volna, amely pedig 800 mázsa lőpor396 biztonságos tárolására nem igazán lehetett elegendő. így azt feltételezzük, hogy az 5.000 tégla mellett máshonnan további alapanyagokat (pl. téglát, követ) vehettek igénybe, és valójában nagyobbat, vagy pedig - az építkezés második és harmadik szakaszában -1551 és/vagy 1552-ben még egy másikat is létesíthettek.397 Az Aldana-féle lőporraktárra vonatkozik a kiadási jegyzék alábbi részlete: 1551. „Jan. 28-án a kapuk és a puskaporokat tartó boltok javításához szükséges vas vételére Tisza-Varsányba adtam 80 dénárt.”398

390 KERTÉSZ Róbert 2010.

391 KERTÉSZ Róbert 2010.

392 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 17.12. kép; KERTÉSZ Róbert 2010.

393 RÁTH Károly 1865.368.

394 KERTÉSZ Róbert 2010.

395 KORPÁS Zoltán 1999.100.

396 THALLÓCZY Lajos 1885.59.; SZENDREI János 1889.126.; TINÓDI Sebestyén 1984.217.

397 KERTÉSZ Róbert 2010.

398 ILLÉSSY János 1893.653.

410