Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY pedig különösebb erőfeszítés nélkül meglábolható. Tekintettel arra, hogy a kora újkorban az eredeti, keleti Zagyva-ágon kívül a várat három oldalról övezte árok, amelynek vizét ugyanez a folyó volt hivatva biztosítani, a probléma sokkal hatványozottabban jelentkezhetett. A védelem tehát rendkívül sebezhető volt, hiszen az aszályos évszakokban előfordulhatott, hogy a vizesárok részlegesen vagy akár teljesen kiszáradt, így az ellenség szinte akadálytalanul eljuthatott a falakig.338 Nem véletlen, hogy a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc időszakában ugyancsak duzzasztógát építésével próbálták ezt megelőzni.339 Visszakanyarodva az Áldana fentebbi levelében szereplő Zagyva-torkolati gát kivitelezéséhez, a forrásokból megállapítható, hogy 1550. szeptember 21. és október 5. között öt német ács: Pongracz Wagramer pallér vezetésével négy segéd tevékenykedett Szolnokon,340 így a munkálatok elvégzése minden bizonnyal hozzájuk köthető.34’ Őket hivatalosan, egy nagyobb létszámú csapat részeként, az egri vár erősítésén foglalkoztatták 1549. december 7-től 1550. november 1-ig, Joannes Finger mester irányítása alatt.342 Pongracz azonban nem csak ezt a szóban forgó két hetet töltötte Szolnokon, mert hamarosan újból feltűnt, és Egerből történt távozását követően immár jóval tovább kötelezte el magát. Az időközben pallérból mesterré előlépett szakember ezúttal hatodmagával érkezett ide. Salm generális tehát beváltotta az Áldanának tett ígéretét, hiszen ő küldte őket Szolnokra.343 Első megjelenésükhöz hasonlóan a csapat valamennyi tagja németekből állt. Feladatuk ellátását 1550. november 21-én kezdték meg, és majdnem kilenc hónapig, 1551. augusztus 16-ig maradtak. A mesteren kívül csak az egyik ács neve ismert, Slamé, akit 1551. január utolsó napján a többiek Bécsbe küldtek szerszámokért, és több mint két hónap elteltével, 1551. április 12-én tért vissza. Pongracz hetenként két magyar forintot kapott, legényei valamivel kevesebbet, fejenként minden hétre két rénes forintot, amelyek összesen tíz magyar forintot tettek ki.344 Szegő Pál véleménye alapján ezek a fizetések feltűnően jelentősek, hiszen egy gyalogos közember ugyanezt egy hónapra kapta. Szerinte mindez azért fordulhatott elő, mert nagy szükség volt rájuk.345 A hadbiztosok jóvoltából 1551 tavaszán még négy magyar ácsot rendeltek Egerből Szolnokra, így az általunk ismertek száma átmenetileg tízre 338 KERTÉSZ Róbert 2010.1703. szeptember 21-én a kurucok azért tudták ostromágyúk nélkül elfoglalni a szolnoki várat, mert lerohanását a Zagyva rendkívül alacsony vízállása lehetővé tette (KAPOSVÁRI Gyula 1983.168.). A XIX. század elején, amikor még a keleti Zagyva-ág, valamint a várárok északi és nyugati szakasza egyaránt funkcionált, az utóbbi többszöri kiszáradását adatolták. Lásd: GOROVÉ László 1820.19.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 44. 339 KAPOSVÁRI Gyula 1983.169.8. kép; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 17-18. 12. kép; KERTÉSZ Róbert 2010. 340 DÉTSHY Mihály 1963.192.143. jegyzet. 341 KERTÉSZ Róbert 2010. 342 PATAKI Vidor 1931. 103.; DÉTSHY Mihály 1963. 192. 143. jegyzet. A kilenc egri segéd (Georgius Selahon, Joannes Podesd, Wolffgangus Wolner, Michael Weghe, Oswaldus Pygel, Georgius Kwry, Vittus Mayrynger, Marcus Syndebergh, Simon Swyngerhomer - Swegehome, Swingelhomer -) közül négy vett részt a szolnoki Zagyva-gát építésén. Komáromy József (1943. 86.) viszont teljesen félreértelmezte Pataki Vidor hivatkozott cikkét, mert Joannes Finger (Finger János) mester nem Szolnokon, hanem Egerben volt a német ácsok vezetője. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2010. 343 ILLÉSSY János 1893.648. 344 ILLÉSSY János 1893.648-650. 345 SZEGŐ Pál 1911.118-119. emelkedett.346 Vincze Pál, Kömle Pál, Fodor Mátyás és Kis Mihály március 3-tól dolgozott itt a hónap végéig. Fizetésük a németekénél lényegesen kevesebb, egy hétre fejenként egy magyar forint.347 Találunk adatot arra, hogy mind az ácsok és más munkások, mind pedig a kőművesek fizetségképpen posztót is kaptak,348 mint ez a korban a katonák zsoldfize- tésénél ugyancsak teljesen bevett szokás volt.349 A duzzasztógáton kívül - egyebek mellett - az ácsmunkákhoz tartozott például a várbelső épületein a tetők, fafödémek, zsindelyfedések, valamint a nagyméretű várkapuk, a felvonóhíd, szárazmalom, magtár, de a palánkok faszerkezetének és az építkezésekhez elengedhetetlen állványok elkészítése egyaránt. Míg az ácsok részben németek, részben magyarok, addig a kőművesek valamennyien itáliaiak. Mint korábban már említésre került, Bernát mester és kőművesei - feltehetően az ácsokkal együtt -1550. november közepén érkezhettek meg.350 Pataki Vidor és Komáromy József szerint Bernát hat beosztottal dolgozott Szolnokon,351 viszont a kiadási jegyzékben csupán ötnek szerepel a keresztneve: 1. Péter olasz kőműves/Olasz Péter kőműves; 2. Olasz Jakab staczonai kőműves (muratori de Staczona);352 3. János santhoi olasz, hűséges kőműves; 4. Másik János kőműves, teyi olasz (Haló de teyf,353 5. Másik Olasz Péter bormai kőműves.354 A csapat tagjainak neve a már többször hivatkozott kiadási jegyzék következő évének februárjában és márciusában is több alkalommal felbukkan.355 Bernát mester négy, négy és fél hónap elteltével, 1551. március végét követően távozott Szolnokról, majd pedig Joannes Maria kőművesmestert helyezték Egerből a Tisza partjára másfél hónapra, havi 12 forint fizetésért. Nála lényegesen kevesebbet, mindössze két napot működött közre az itáliai Giacomo Buselio pallér.356 A kőműveseket az ácsoktól eltérően nem utólag fizették ki, hanem előre kaptak egy bizonyos összeget, és a munka végeztével elszámoltak velük.357 358 A kiadási jegyzék egyik adata szerint 1551. „Márcz 2-án Bernát mesternek az árkok és töltések méréséhez vett gyeplőre (lorum vulgo gywplew) adtam 18 dénárt.Ez alapján megállapítható, hogy a legfontosabb feladatuk a vizesárkok és a kötőgátak elkészítése lehetett, ám minden bizonnyal a várkapukat, valamint a várbelső épületeinek egy részét ugyancsak ők kivitelezték.359 A követ Czímer Károly szerint Egerből szállították,360 amely megállapítás véleményünk szerint teljességgel kizárható.361 Egy sokkal közelebbi helyszínt említett Thallóczy Lajos, amely az építkezéstől mindössze három mérföldnyire feküdt.362 Szarka József kutatásai során a réti mészkőnek 346 KERTÉSZ Róbert 2010. 347 ILLÉSSY János 1893.650. Komáromy József (1943.86.) tehát téved, amikor azt írja, hogy a magyar ácsok nevét nem tudjuk. 348 ILLÉSSY János 1893.655. 349 SZENDREI János 1888.424-425. 350 KERTÉSZ Róbert 2010. 351 PATAKI Vidor 1931.104.; KOMÁROMY József 1943.86. 352 Két Stazzona településről tudunk: az egyik a Comói-tó partján, a másik Trentótól nyugatra található. 353 Esetleg azonos lehet Tegli faluval, Genovától északra. 354 ILLÉSSY János 1893.651. 355 ILLÉSSY János 1893.651.653. 356 PATAKI Vidor 1931.103.; MAROSI Endre 1974.61-62. 357 ILLÉSSY János 1893. 650-651. 358 ILLÉSSY János 1893.653. 359 KERTÉSZ Róbert 2010. 360 CZÍMER Károly 1891.255. 361 KERTÉSZ Róbert 2010. 362 THALLÓCZY Lajos 1885. 57. Sajnos Thallóczy Lajos nem írta meg, hogy 408
