Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

számos geológiai forrását regisztrálta a Duna-Tisza közén, amelyek egy részét a középkorban bányaként hasznosíthatták, továbbá felhasználását és elterjedését is vizsgálta.363 A legészakabbi természetes előfordulási helyek ugyan Szolnoktól nem nagy távolságra, a Perje-patakól délre találhatók, ennek ellenére valószínűbbnek tartjuk, hogy a szükséges kőmennyiséghez nem ezek kitermelése során jutottak hozzá. A veszélyeztetettség miatt, illetőleg idő hiányában sokkal inkább a biztonságosabb, egyszerűbb és főként a gyorsabb lehetőségek kerülhettek előtérbe.

A számításba vehető alternatívák pontosítása tekintetében Zay Ferenc kapitány 1551. április 21-i, Szolnokon kelt latin nyelvű levelének alábbi részlete szolgáltat perdöntő adatokat, amelyben egyik felderítőútjáról számol be Bernardo de Áldanának és Erasm Teufelnek.364 365 „Szintén a királyi felséghez tartozik Várkony is. Ide is eljöttünk. A falun kívül van itt két templom. [...] jó volna a nagyobb templom köveit Szolnokra behozni. Ez nem kis mennyiség. A másik templom régi idők óta elhagyatott és több helyen romlásnak indult. Azonban faragott kövekből épült. Minden nagyobb baj nélkül el lehetne bontani és a faragott kövekből a várkapuk megépíthetők és megerősíthetők. Várkony után Tószeg községbe érkezünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága felülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópil- lérei vannak úgy, ahogyan a szolnoki templomnál is látható. [...] Miután hozzánk közel van ez a hely, azért én a lebontás mellett vagyok, azért, hogy ők [a törökök] itt kész falakat ne találjanak. [...] Faltörő kosom van és készenlétben áll, ha másért nem azért, hogy kőhöz jussak.1,365 A várkapukra vonatkozóan ebből egyrészt kiderül, hogy építőanyagukhoz a környékbeli, részben elhagyott, romos középkori templomok elbontásából jutottak hozzá,366 másrészt építésük 1551. április 21 -éig még nem fejeződött be.367

A XVII. századi oszmán források szerint kőből bizonyosan csak a nyugati kapu készült.368 (4/16. kép) Problémát jelent viszont, hogy Bernát mester szolnoki működésére a kiadási jegyzékben csak 1550. decemberre, 1551. februárra, márciusra találunk adatokat,369 majd pedig az utóbbi hónap végén, kőműveseivel együtt távozott. így nagyon valószínű, hogy a kapu kivitelezése, vagy legalább annak befejezése Joannes Maria kőművesmesterhez és csapatához köthető.370 A munkálatok irányítását egy hónapig (április folyamán) az élésmester, Wolf Helman végezte, de hamarosan aktuálissá vált I. Ferdinánd király 1551. március 30-án kelt alábbi utasítása: „Ha Helman mégsem tudja feladatát így ellátni, akkor jelentsenek Bécsbe, amikor is majd intézkednek egy alkalmas személy Szolnokra küldéséről. Számoltassák el Helmant a neki átadott dolgokról. ”371 Mint ahogy erre korábban már kitértünk, 1551. április végétől, május elejétől az év végéig Szolnokra helyezett „alkalmas személy” Felice da Pisa várépítész volt.372

milyen mérföldben számolt, és a helyszínt sem nevesítette.

363 SZARKA József 2008. Köszönjük Szarka Józsefnek, hogy kéziratos dolgozatát rendelkezésünkre bocsátotta.

364 BUNYITAY Vincze 1912.511-513.

365 KAPOSVÁRI Gyula 1988.13.

366 BALYI János 1980.28.

367 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2012.48.10. jegyzet.

368 BÁLINTH Gábor 1870. 306.; FEKETE Lajos 1930.16.; KERTÉSZ Róbert et al. 2012.110-111.

369 ILLÉSSY János 1893.650-651.653.

370 KERTÉSZ Róbert 2010.

371 SARUSI KISS Béla 2008.496.

372 KERTÉSZ Róbert 2010.

Kétségtelen, hogy a nyugati kapu kivitelezése során szakemberek bevonására feltétlenül szükség volt, amit a vár egyetlen ismert ábrázolása,373 az 1553-1554-ben készített tollrajz szerint a város felől egyedül a vizesárkon átívelő cölöphíd igénybevételével lehetett megközelíteni. (3. kép) A híd bejárat előtti részén valószínűleg egy felvonóhíd működhetett,374 és annak lehetősége is felmerült, hogy védelmét már ekkor kaputorony biztosíthatta. Ez a markáns objektum azért hiányozhat a XVI. század végi metszetekről, mert a felső szintek az 1552-ben bekövetkezett oszmán és/vagy az 1595. évi keresztény ostromok alkalmával olyannyira megsérülhettek, hogy azokat elbontották.375 A torony újbóli felépítésére a török források szerint csak jóval később, az 1620-as évek második felében került sor, Mürtezá budai pasának (1626-1630)376 köszönhetően.377 A védművek közül ezt a legerősebb és legjobban kiépített kaput minden bizonnyal - a várban az elkövetkező évszázadokban folyamatosan zajló elbontások és újjáépítések ellenére - egyszer sem helyezték át. Ameny- nyiben feltevésünk helytálló, akkor végleges elbontására 1811 -ben került sor, kőanyagát a szolnoki városházához és a Zagyván készülő malomhoz használták fel.378 Csaknem száz év elteltével, a XX. század első évtizedében az erősség területén még bőségesen fellelhető, nagyobbrészt faragott kövekből emelték az 1902-től itt alkotó képzőművészek a művésztelep kertjének nyugati szélén azt az épületet, amely a két világháború között kilátótoronyként funkcionált, és napjainkban is áll.379 A Szolnok környéki templomok kőanyaga így előbb a Tisza-parti végvárban, majd az újkori városházában és a vár területén található művésztelep egyik épületében kelt újra meg újra életre.

Tüzérség telepítése és a várbelső épületei

A Szolnokot 1550. szeptember 8-tól megszálló csapatok nem üres kézzel érkeztek. így Áldana Egerből „magával vitt hat tábori ágyút, száz muskétát, hogy addig is legyen tüzérsége, míg meg nem érkezik Bécsből néhány nehéztüzérségi löveg meg más efféle fegyver.’™0 Az ágyúk felállítására, valamint a várbelső legfontosabb épületeinek kivitelezésére szinte azonnal sort kerítettek. Az előbbi munkafázist, valamint a 2.000 fegyveresnek való puska, az ágyúgolyók tárolására szolgáló hadszertár felhúzásának irányítását egyaránt az egri vár két cseh ágyúmestere, Josef (József) és

373 SZENDREI János 1889.138.

374 SZENDREI János 1889.129.; KOMÁROMY József 1943. 93. 98.; SZÁNTÓ Imre 1975. 49.; SZÁNTÓ Imre 1985.183. Felvonóhíd meglétére vonatkozó első biztos adat csak több mint 200 év elteltével, 1753-ból ismert. Lásd: KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 22.

375 KERTÉSZ Róbert 2010.

376 GÉVAY Antal 1841.29.

377 BÁLINTH Gábor 1870. 306.; FEKETE Lajos 1930. 16.; FODOR Pál 1985. 170.; ZAHIROVIC, Nedim 2010. 152.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert etal. 2012a.

378 GOROVÉ László 1821.50-51.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 37.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010.84.; KERTÉSZ Róbert 2010.

379 Kaposvári Gyula (1984.) szerint az építkezés 1905-ben zajlott. A Damjanich János Múzeum történeti gyűjteményének archív fotótárában őrzött azon képeslapok közül, melyeken látható a kilátótorony, a postai bélyegzőkön azonosítható legkorábbi évszám 1909. A datáláshoz nyújtott önzetlen segítségéért a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársainak: Gulyás Katalin történésznek, Pató Mária könyvtárosnak és Berta Ferenc gyűjteménykezelőnek tartozunk köszönettel.

380 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.115-116.

409