Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei
TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY László azon állítását,301 hogy ekkoriban „Kecskemét városát szinte erőn felül terhelték”.302 A kivitelezés első és harmadik szakaszában a civil népesség részvétele ugyan meghatározónak tartható, ám semmiképpen sem tekinthető kizárólagosnak. Néhány kutató ennek ellenére a vár építői között csak a környékbeli falvak és mezővárosok lakosságát említette meg.303 Az Expedíción ugyanakkor érzékletesen tárja elénk, hogy a mostoha időjárás ellenére Áldana és spanyol katonái is kivették részüket a munkából: Jobbára mind fegyverben töltötték az éjszakákat, nappal pedig meg nem állt a kezükben a kapa, a csákány meg a taliga, továbbá oly nagy hidegek járták akkoriban, hogy egynémely vitéznek bizony lefagyott az orra meg a füle,’’.304 305 Szakály Ferenc ezt fenntartással fogadta: „A spanyolok kétkezi munkája sem lehetett olyannyira nélkülözhetetlen, mint a beszámoló állítja.”306 Salm 1550. szeptember 17-ei levele szerint viszont „munkában vannak mind a katonák, mind a környékbeli összehívott jobbágyság, hogy azt a helyet megerősítsék. ”306 Áldana 1550. november 9-ei levele ráadásul további, meggyőző bizonyítékokat tartalmaz a napló fentebbi részletének hitelességét illetően: „mivel nem voltak itt mesteremberek, ezért a velem lévő spanyolok irányították mind a palánkozást, mind a gyep terítését, és bár fáradtak, de nyomasztja őket, hogy az idő egyre kevesebb, mert szeretnék a várat tökéletes és jól védhető állapotba hozni.”307 308 Szegő Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a várépítéseknél „nagymértékben alkalmazták e célra a katonaságot is. Már I. Ferdinánd alatt volt műszaki csapat, a »Schantzknechtek«-é, főleg csehek és morvákból, ezeket pl. Szolnokra is lehozatták, saját kapitányuk vezetése alatt. Fölhasználták azonkívül a rendes gyalogos és lovas katonaságot is építkezésre.”300 A Csehország rendjei által felfogadott Schanzknecht alakulat tevékenységét a XVI. század közepétől általános elismerés övezte.309 A források szerint azonban Szolnokon 1550 őszétől valójában nem ők, hanem 200 Teichtknecht,3'0 tehát speciálisan vízépítésre szakosodott munkás dolgozott.311 Áldana 1550. november 9-ei levelében szimplán „cseh”-nek,312 a vár 1551. februári, márciusi kiadási jegyzékében foglaltak alapján pedig „cseh árkolóknak/árokcsinálóknak” nevezték őket, kapitányukat 1551 elején Partusnak hívták.313 A Teichtknechtek létszámában 1551 kora 301 KERTÉSZ Róbert 2010. 302 SZABÓ László 1996.80.; SZABÓ László 1998.33. 303 SZABÓ István-SZABÓ László 1989.238.; POLGÁR Zoltán 1996.107.; BAGI Gábor 2000.16.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11. Ezt Szabó László (1998.33.) és Szikszai Mihály (1998.156.) még azzal egészítették ki, hogy „Olasz mérnökök, építőmesterek, kőfaragók is segítettek.” 304 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.117. 305 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986. 38. 306 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.641. 307 KORPÁS Zoltán 1999.102. 308 SZEGŐ Pál 1911.119. 309 PÁLFFY Géza 1997.39-40. Cseh sáncmunkások 1555-ben a pápai vár építésében vállaltak szerepet. PÁLFFY Géza 1996.96-97.35. jegyzet; PÁLFFY Géza 1999. 80. A Schanzknechtek szolnoki közreműködésére lásd még: MAROSI Endre 1974. 61.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44-45. 310 Teicht=Deich: gát, vízelvezető árok. 311 „Niel. Zu Salm A: pjer] bestellung v. bezallung 200 teichtknecht geen Zolnockh” HF Prot. Bd. 202. Reg. 1549-1550.1550. dec. 4.1. még: HF Prot. Bd. 205. Exp. 1551. föl. 23v. jan. Köszönjük Domokos Györgynek, hogy a fenti források adatait megosztotta velünk. 312 KORPÁS Zoltán 1999.102. 313 ILLÉSSY János 1893.654. tavaszára sem történt változás: I. Ferdinánd 1551. március 6-ai, Matthias Fuchs magyarországi hadi fizetőmesternek írt utasításából következtethetünk: „Fizessen Erasmus Teuffelnek [...] ezer mFt-t [magyar forintot]. Fizesse ki azt a 200 cseh sáncmunkást,314 akiket az uralkodó Szolnok megerősítésére alkalmaz. A pénzt az AAuK-tól [Alsó-ausztriai Kamarától] kapja.”316 Egy 1551. június utánra vonatkozó hivatalos kimutatás szerint ekkor sem helyezték el innen őket, hiszen továbbra is 200 Knecht3'6 teljesített szolgálatot a Tisza partján.317 Sőt, az Ascanio Centorio által említett 100 „cseh” egészen az 1552 nyárvégi török ostromig itt maradt.318 A Thallóczy Lajosnál feltűnő „cseh földmunkások” alatt ugyancsak Teichtknechteket kell értenünk, akik egy napra „hallatlan” összeget, 50 dénár napszámot kértek.319 A kutatók szélsőségesen eltérő adatokat adtak közre az erődítési munkát végzők létszámát illetően. A túlnyomó többség szerint 500-600 főt vontak be állandóan,320 ezzel szemben néhányan újabban ennek tízszeresével, kb. 6.000 emberrel rukkoltak elő.321 Emiatt nem érdektelen áttekinteni, hogy az írott forrásokban milyen számok szerepelnek ténylegesen. Niklas Graf zu Salm főhadparancsnok 1550. szeptember 21-én kelt levelében az alábbit tudatja Nádasdy Tamással: „Nevezett hely [ti. Szolnok] erődítése minden tekintetben szerencsésen halad előre s minthogy naponként 5-600 munkás dolgozik, nap-nap után látható az eredmény, úgy, hogy ha kedvez az időjárás s a törökök nyugton maradnak, ez a hely rövid időn meg lesz erősítve annyira, hogy a török csak nehezen foglalhatja el.”322 Áldana kilenc nappal később, szeptember 30-án lényegében hasonló nagyságrendről tudósít: „Várépítésre munkás van elég, mivel sosincs itt kevesebb, mint hatszáz-hétszáz fő.”323 Don Bernardo alig több mint egy hónappal később, november 9-én viszont már arról kesereg, hogy „bár lenne még időnk, de nincs elég ember, mert több mint egy hónapja nem tudunk többet hozni, mint 100 jobbágyot. Jelenleg sem rendelkezünk többel, mint ötven fővel és százhatvan csehvel.”32* A fenti adatokból kiindulva két fontos következtetés vonható le. Egyrészt megállapítható, hogy a 6.000-es létszám teljesen irreálisnak tartható. Másrészt, a forrásokban szereplő 600-700 fő sem állt folyamatosan rendelkezésre a közel két évig tartó építkezés alatt, hanem csak időlegesen. 314 Sarusi Kiss Béla szíves szóbeli közlése szerint az eredeti forrásban nem Schanzknecht szerepel, hanem Teichtknecht, tehát a helyes fordítás nem sáncmunkás, hanem vízépítő munkás. Sarusi Kiss Béla önzetlen segítségét e helyen is köszönjük. 315 SARUSI KISS Béla 2008.494^495. 316 Minden bizonnyal Teichtknecht. 317 ÖStA KA AFA1550/12/2. A közöletlen forrásra Pálffy Géza hívta fel a figyelmünket, amiért e helyen is köszönetünket fejezzük ki. 318 BELITZKY János 1969.141. 319 THALLÓCZY Lajos 1885.57. 320 GOROVÉ László 1820. 21.; GYÁRFÁS István 1885. 25.; SOMOGYI Ignácz 1886a. 2.; SOMOGYI Ignácz 1886e. 1.; SZEGŐ Pál 1911. 117.; MAROSI Endre 1974. 61.; SZÁNTÓ Imre 1975. 43.; KOVÁCS Gyöngyi 1982. 86.; KOVÁCS Gyöngyi 1984. 2.; SZÁNTÓ Imre 1985. 44.; SZAKÁLY Ferenc- SCHOLZ László 1986. 37-38.; BAGI Gábor 2000.16.; SIMON Béla 2002. 103.; KERTÉSZ Róbert et al. 2006.1.; BERTÓK T. László 2010.19.; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 70. 321 POLGÁR Zoltán 1996.107.; SZIKSZAI Mihály 1998.156.; MOLNÁR Erzsébet 2002.11. 322 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.642. 323 KORPÁS Zoltán 1999.95. 324 KORPÁS Zoltán 1999.102. 406
