Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Kertész Róbert–Korpás Zoltán: A szolnoki végvár felépítése 1550–1552-ben és Bernardo Villela de Aldana ide kapcsolódó levelei

KERTÉSZ RÓBERT-KORPÁS ZOLTÁN: A SZOLNOKI VÉGVÁR FELÉPÍTÉSE 1550-1552-BEN ÉS BERNARDO VILLELA DE ALDANA IDE KAPCSOLÓDÓ LEVELEI

főhadparancsnok salzburgi érsekhez írt jelentésének alábbi mondata is: „A régi falakat elkezdte megmagasitani, az árkokat újból kiásni, illetve új bástyákat kezdett építeni.”220 Ismereteink szerint viszont ez jóval többet jelentett az Árpád-kori földvár olasz rendszerben történő korszerűsítésénél, hiszen az ekkor kitűzött erődítmény mérete jelentősen meghaladta a korábbiét. Ezt onnan tudjuk, mert a nyugat felől létesített védművek: a vizesárok, kurtina, illetőleg az északnyugati és délnyugati sarokbástyák már egy teljesen új nyomvonalon lettek kialakítva, helyük pedig a későbbiek során nem változott.221 (4. kép)

A munkálatok tehát javában zajlottak, amikor „Áldana kicsinek találta azt az erődítményt egy oly fontos várhoz, mint Szolnok, hozzávett még egy kisebb szigetet, mely a Zagyvában, a tiszai torkolat előtt feküdt, s a földsáncokhoz kapcsolván őket, valóságos citadellát épített, mellyel becsesebbé, szemrevalóbbá tette magát a várat is.”222 Ez a terven felüli sarokbástya, és annak a „földsáncokhoz” kapcsolása maga után vonta, hogy a falak nyomvonalának egy részét is módosítani kellett, amelynek eredményeképpen a vár területe lényegesen nagyobb, alaprajza pedig négyszögű lett. Mindez azonban nem aratott osztatlan sikert a hadvezetésben, sőt éppen ellenkezőleg „úgy magára haragította Áldana a Grófot meg az Egerben lévő többi uraságot, hogy azok menten megüzenték neki, hogy túl nagy terhet ró az az építkezés meg az odatelepítendő várőrség a királyra, minek okáért hagyja abba a munkálatokat.”223 Mivel dón Bernardo a Zagyva felőli bástya és védmű kapcsán Salmmal kirobbant vitát az 1550. szeptember 30-ai levelében megemlítette,224 így lehetséges, hogy a korrekcióra már ekkor sor került. Az alaposan felkorbácsolt kedélyeket a tábormester csak úgy tudta lecsillapítani, hogy elhívta a főhadparancsnokot, tekintse meg személyesen az építkezést. A generális pedig „két tanácsos úron kívül háromszáz spanyolt is átkocsiztatott Szolnokra, s midőn ott látták, hogy oly rövid idő leforgása alatt mily pompás munkát végeztek, módfelett elámultak és nagyon megnyugodtak.”225 Az Expedíción úgy állítja be, hogy a vár tervei egyedül Aldanához köthetők, aki miután megérkezett Szolnokra, „menten hozzálátott az erődítmény megtervezéséhez,”226 sőt a kivitelezésben ugyancsak kizárólagos szereppel bírt.227 Szakály Ferenc mindkét állítást megkérdőjelezte: „aligha képzelhető el, hogy a vár végül is Áldana hevenyészett tervei nyomán kapta meg végleges formáját.”226 Emellett emlékeztetett arra, hogy az építés alatt álló erősségben ekkor csömöri Zay Ferenc kapitány parancsnokolt,

220 MNL GyMSM SL SVL, Collectio Oerteliana, Lad. VI. et F. História et alia. Fase. II. Nr. 65.

221 KERTÉSZ Róbert 2010.

222 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116. A spanyol nyelvű kiadványban ugyancsak citadella (ciudadela) szerepel. Nehézséget jelent, hogy egyrészt magyarul a citadellának más a konnotációja, mint a spanyolban a ciudadelanak. az előbbiben fellegvárként értelmezzük, míg az utóbbiban erődített városként. Másrészt, ebben lehet költői túlzás is, hogy egy nagy bástyát erődítményként írtak le. Ez további, közvetett bizonyíték arra, hogy a mű anonim szerzője közismerten nem don Bernardo volt, hanem feltételezhetően egy, a királyi udvarban élő, beazonosítatlan spanyol udvaronc, aki felületes katonai ismereteivel fogalmakat keverhetett, és a hangzatos citadella kifejezés használata révén szándékozta jelezni a bástya méreteit.

223 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116-117.

224 KORPÁS Zoltán 1999.94-95.

225 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.117.

226 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.

227 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116-117.

228 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.38.

aki 1550. szeptember 24-től kezdve ide tette át lakását.229 Az Expedíción és a tábormester leveleiből ezzel szemben megállapítható, hogy dón Bernardo részvétele mind a vár tervezésében, illetőleg áttervezésében, mind az erődítési munkálatok november közepéig tartó első szakaszának irányításában kulcsfontosságú lehetett.230 A palánkerősség terveinek kidolgozása nem szűkíthető le egyetlen személyre, noha a tábormester természetesen magának próbálta vindikálni a kizárólagosságot. A Pálffy Géza nemrég megjelent Angielini-kötetében231 feltártak, valamint a rendelkezésünkre álló adatok ismeretében az alábbiak szerint működhetett a korabeli mechanizmus és a szolnoki vár megtervezése. Szaktervezés esetén az alaprajz/vázlat konkrét megvalósítása majdnem biztosan valamelyik itáliai várépítész munkája kellett volna, hogy legyen, mint Istvánffy írja.232 Megfelelő szakember híján azonban ezt Áldana instrukciói alapján egy rajzoló alkothatta meg. Ennek alátámasztására elég hivatkoznunk arra a fentebb tárgyalt tényre, hogy a vár eredeti terve háromszög alaprajzú volt, ami komoly aggályokat támaszt készítőjének hozzáértését illetően. A magyarok, azaz Zay, Dobó stb. a helyismereti viszonyokkal segíthettek. A döntés előkészítésében Teufel, illetőleg társaik közreműködhettek javaslataikkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel és befolyásukkal. A tervet az Egerben tartózkodó főtisztekkel tanácskozva, egyeztetve a főhadparancsnok, Salm véglegesíthette, és terjesztette fel az uralkodónak. Magát a végső döntést a király hozta meg, még ha ez ebben az esetben puszta formalitás volt is.

Amikor 1550. szeptember 14-én megkezdődött az erődítmény kivitelezése, az idő előre haladtával Áldana kénytelen volt szembesülni az elhibázott tervezésből fakadó problémákkal. Ezt követően, mint a várépítés irányítója, lépéseket eszközölt azok kijavítása érdekében, ami egyet jelentett az erősség áttervezésével. Don Bernardo talán azért gondolhatta, hogy mindezt előzetes egyeztetés nélkül, sőt még Salmot is megkerülve megteheti, mert a legelső elképzelések megálmodója ugyancsak ő lehetett, következésképen saját melléfogását szerette volna helyrehozni. Érdekes, hogy Áldana az 1550. szeptember 30-ai levelében egyes szám első személyben beszél a vár elkészítéséről, és nem rejti véka alá, hogy nincs sem rajzoló, sem tervező vele.233 Ám utólag az Expedíción egyértelműen kimondja, hogy a terveket ő maga kreálta.234

Az építkezés tényleges kivitelezői és katonai vezetői

A munkálatok irányítói között a kutatóknál több névvel is találkozhatunk: Gorovénál Salm és olasz építőmesterek;235 Gyárfásnál, Thallóczynál, Somogyinál, Szendreinél, Szederkényinél Dobó, Zay, Áldana;236 llléssynél, Scheftsiknél Salm;237 Patakinál, Kaposvárinál, Nemesnél Salm,

229 Ezt az adatot elsőként Gyárfás István közölte. Lásd: GYÁRFÁS István 1879. 45.

230 KERTÉSZ Róbert 2010.

231 PÁLFFY Géza 2011.

232 ISTVÁNFFY Miklós 2003.134.

233 KORPÁS Zoltán 1999.95.

234 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116.

235 GOROVÉ László 1820.19.

236 GYÁRFÁS István 1879. 43.; THALLÓCZY Lajos 1885. 55. 57.; SOMOGYI Ignácz 1886e. 1.; SZENDREI János 1889. 126.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890.119. A legutóbbi szerző még Agostino Sbardellati váci püspök nevét is kiemelte.

237 ILLÉSSY János 1893.637-638.; SCHEFTSIK György 1935.329.

401