Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Bagi Gábor: Néhány megjegyzés a szolnoki vár 1550/1552-es építéséhez

BAGI GÁBOR: NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A SZOLNOKI VÁR 1550/1552-ES ÉPÍTÉSÉHEZ

Specie Casa kapcsolata az 1550/1552-es szolnoki építkezésekkel immár közel száz esztendeje felvetődött és ismert a magyar történeti irodalomban, mégpedig több szerző és tanulmány alapján.

Specie Casa nevét Szolnok kapcsán már megtaláljuk Pataki Vidor 1931- es, a magyar várkutatás történetében híres cikkében,34 pár év múlva né- metesen Komáromi Józsefnél,35 majd új adatokkal megtűzdelve Marosi Ernő 1974-es publikációjában,36 utóbb pedig Szántó Imrének a szolnoki vár építéséről és elestéről írott 1975-ös nagy tanulmányában,37 ami az első szolnoki várostörténet részeként jelent meg.38 A közelmúltban - miként a fentebbi idézetből is láthattuk - feltűnt még Korpás Zoltán tanulmányában,39 de az egyik legújabb, a korszakkal foglalkozó nyugati erődítéstörténeti szakirodalomban (Sanches) is.40 Mivel Kertész az utolsó kivételével valamennyi felsorolt munkát használta vitázó tanulmányában, nem igazán értem, hogy milyen meglátások alapján beszél következetesen csak „Bagi-féle teóriáról”.

Ettől függetlenül viszont joggal vetődik fel a kérdés, mit tudunk Specie Casa és Gabellio életéről, valamint itteni szerepéről?

3. A szolnoki építkezések kapcsán említett királyi építőmesterekről

Giovanni Maria Specie Casa (olykor Speciecasa, a német forrásokban keresztnevei lefordítása nyomán sokszor Johannes Maria) kapcsán látszólag meglepően sok adat ismert, mivel Florio Banfi és Détshy Mihály is külön tanulmányt szentelt a személyének. Détshy szerint feltehetően azonos azzal a személlyel, aki 1530 táján Juan Maria Neapoli néven I. Ferdi- nánd Buda elleni hadjáratában egy dunai hadigályán vett részt. 1533-ban is e névvel szerepel, mint olyan építőmester, aki korábban folyami hajókon szolgált. Ekkori neve alapján lehetséges, hogy eredetileg Nápolyból érkezett, és V. Károly császár küldte öccse, I. Ferdinánd szolgálatára. Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy 1531-ben az uralkodó egy bizonyos Joannes Maria de Holgiat-ot fogadott szolgálatába egy évre, főképp bécsi és bécsújhelyi alkalmazással. Hogy a két személy azonos volt-e, az bizonytalan, ám 1546-ban megemlítik, hogy Bécs erődítéseinek egyik bástyáját Gianmaria di Olgia építette. E mester a neve alapján viszont az észak-olaszországi Comoi-tó keleti ágától, a Lago di Lecce-től délkeletre fekvő Olgiate-ból származott.

1538-ban I. Ferdinánd király a pozsonyi és komáromi erődítések vizsgálatára küldte ki az ifjabb gróf Salm Miklóst (Niklas Graf zu Salm und Neuburg), aki több mesterrel, köztük „Ihan” Mariával utazott el. 1540 őszén a Szapolyai párton álló Buda elmaradt ostromakor a dunai hajóhad naszádosai Johann Mária vezetésével foglalták el Pest városát. Évtizedekkel később az eset Istvánffy Miklós történeti munkájában is helyet kapott (,,... a hajóhad, melynek élén a neapolisi Marius Speciacasius

34 PATAKI Vidor 1931.98-132.

35 KOMÁROMI József 1943.86.

36 MAROSI Ernő 1974.61-62.

37 SZÁNTÓ Imre 1975.55. (22. jegyzet)

38 Pataki 1551-ben Specie Casa és Giacomo Bwselio pallér, míg Marosi Bernardo Gabellio építőmester tartós jelenlétét emelte ki, Szántó e munkák alapján mindháromról szól: PATAKI Vidor 1931.103-104.; MAROSI Ernő 1974.67., 69.; SZÁNTÓ Imre 1975.51. és 55. (22. és 104. jegyzet)

39 KORPÁS Zoltán 1999.12-13.

40 SANCHES, Carlos Jose Hernando 2000.621.

állt..."). Utóbb Török Bálint ellentámadásakor Specie Casa olasz módra épített erődítésekkel a városba minden ellenséges behatolást meghiúsított. Banfi Florio szerint a Pest északi oldalán később ábrázolt két-három olasz típusú bástya valójában az ő munkájának eredménye volt, ami később még a törökök ostromát is visszaverte.

1541-ben Specie Casa Buda újabb ostromakor hajóival hozott segítséget a Habsburg csapatoknak. Utóbb fizetése felemelését hosszú levélben köszönte meg az uralkodónak, amiből kitűnt magas szintű latinos műveltsége is. 1542 őszén aztán I. Ferdinánd kinevezte Johannes Maria de Neapolit a magyarországi építkezések vezető mesterének (,,/n generalem Edificiorum nostromm magistrum’) 20, majd 30 forintos havi fizetéssel, amivel az olasz mester régi vágya teljesült. Marosi szerint az 1540-es évek végén ott volt a Bécs védelme szempontjából kulcsfontosságú Győr megerősítésénél.41

Némileg bonyolódik a helyzet az 1550 áprilisától 1552 márciusáig terjedő időszakban. Ekkor egy Johannes Maria nevű olasz kőművesmester („magister Italus lapicidarum”) dolgozott nagyszámú segéddel Eger várának erődítésénél, aki több adat szerint Szolnokon is megfordult. Őt a szakirodalom a közelmúltig egyértelműen Specie Casával azonosította, így sokáig az egri építkezésekkel részletesen foglalkozó Détshy Mihály is. Egyik utolsó munkájában viszont Détshy meglepő megállapítást tett. Eszerint a Szolnoknál és Egernél szereplő Johannes Maria nem egyezhetett Specie Casával, mivel az ekkor Komáromban tartózkodott. Emellett szerinte egy, ugyancsak Johannes Maria nevű mester dolgozott 1545- 1562 között a prágai királyi építkezéseken, aki viszont nem volt azonos az említett személyek egyikével sem.

Détshy újabb véleménye kapcsán azonban zavaró azon megjegyzése, hogy 1553 őszéről megmaradt Specie Casa egy Zólyomból írott levele, amiben egy ki nem fizetett egri útjáról tesz említést, és még inkább elgondolkodtató az ehhez mellékelt szakvéleménye Bornemissza Gergely egri főkapitány ottani építkezéseiről. Mindez pedig elképzelhetővé teszi, hogy ha több Johannes Maria nevű építész is működött ebben az időben Magyarországon, a korábbi egri és szolnoki építkezések fő tanácsadója mégis Specie Casa volt.42 A kérdés persze még így sem megoldott, de talán idővel még kiderülhet, hogy mi is a teljes igazság.

Specie Casa 1553-tól a komáromi, majd a zólyomi erődítések építését irányította, utolsó említése 1558-ból ismert. Fia Ferdinandus Zamaria (Ferranto Gianmaria) Specie Casa katonai pályára lépett, és Magyarországon maradva komoly karriert futott be. Még 1593-ban is pápai főkapitány volt, miután 1587-ben lemondott az egyidejűleg viselt érsekújvári kapitányságról.43

Magam a 201 Tes előadáson megemlékeztem még a spanyol Bernardo Gabellióról (Gaballio) is, aki éppen Szolnok kapcsán jelenik meg elsőnek a történeti forrásokban. Őt 1550 decemberétől említik itt kőművesmesterként és a királyi kőművesek vezetőjeként. Jellemző, hogy Szolnok építésében már a XIX. század végétől ismert a szerepe.44 Marosi szerint egy időben Egerben is említették beosztott mesterként, bár ezt a feltételezést Détshy elveti.45 Szolnokon viszont a jelek szerint ő volt Specie Casa helyettese, aki később a munkálatok irányítását is teljesen átvette. Erre már Szántó Imre munkáiból is következtethetünk, aki elsőnek utalt arra, hogy

41 MAROSI Ernő 1974. 46.

42 BANFI, Florio 1932.236-238.; DÉTSHY Mihály 1994.227-233.

43 BANFI, Florio 1932.236-238.; DÉTSHY Mihály 1994.227-233.

44 SZENDREI János 1889.136.; ILLÉSSY János 1893.650.

45 MAROSI Ernő 1974. 46-47. (28. jegyzet); DÉTSHY Mihály 1976.572.

381