Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Bagi Gábor: Néhány megjegyzés a szolnoki vár 1550/1552-es építéséhez

TISICUM XXII.-TÖRTÉNETTUDOMÁNY

1. Bernardo Gabellio szolnoki építész levele I. Ferdinándhoz 1552. VII. 31-én. (Lelőhelyét lásd a 46. jegyzetben!)

1552 nyarán Gabellio mint szolnoki építész, még I. Ferdinándhoz is levélben fordult.46 (1. kép)

Sőt a török ostromát is Szolnokon élte végig.47 48 * Nagy szerencséje volt, ugyanis életben maradt, és a jelek szerint még csak el sem fogták a törökök. így aztán nem csoda, hogy 1553 szeptemberében Bécsben, a szolnoki vár eleste kapcsán elrendelt vizsgálatok úgynevezett Móré-perében őt is kihallgatták. Figyelembe véve az ekkor beidézett tanúkat (Gabellio építész, Wolfgang Fleillman élelmezési biztos, két spanyol közkatona és Korláth Kristóf hadnagy), magam igen komoly valószínűségét látom annak, hogy hozzá kapcsolható az a szolnoki váralaprajz is, ami már olasz bástyákkal ábrázolta Szolnok várát, és ami a peranyagban mellékelve megmaradt. Az ezzel foglalkozó szakirodalomban egyértelműen kiemelték a rajzkészítő olasz nyelvtudását és az olasz várépítő iskola ismeretét, ez pedig a megadott személyek közül egyértelműen őrá volt jellemző.)48 * (2. kép)

2. Szolnok várának alaprajza az 1553-as Móré-per mellékletében (Lelőhelyét lásd a 48. jegyzetben!)

Gabelliót az uralkodó később is foglalkoztatta, így pár év múlva részt vett Győr és Komárom erődítési munkálataiban. 1561-ből Pataki Vidor megemlített egy olyan részlettervet, amit Francesco Benignoval együtt készített a győri Sforza-bástya építésére vonatkozóan a bécsi udvari kamara számára.49

4. A szolnoki vár 1550/1552-es építésére és ostromára vonatkozó régészeti forrásokról

Ha az elmondottak után valaki azt mondja, hogy a szolnoki építkezésekre vonatkozólag pillanatnyilag igen kevés írott forrás ismert, akkor kétségkívül igaza van. Sajnos ehhez még azt is hozzáfűzhető, hogy az Országos Levéltár és a bécsi Staatsarchiv ide vonatkozó anyagaiból sok egykor említett forrásnak is nyoma veszett, és ráadásul a meglévő, ismert dokumentumok épp magát az építkezés folyamatát mutatják be a legkevésbé.50 Bernardo Gabellio e dolgozathoz mellékletként csatolt levelében I. Ferdinándnak maga is azt írta, hogy a munka során nem törekedett részletes tudósítások írására.

Ugyanakkor számomra mégis meghökkentő, amit az építkezés szakaszai kapcsán Kertész egyszer már idézett bekezdésének záró sora tartalmaz. „Ezzel a Bagi-féle „második szakasz”-szal azonban az a bökkenő, hogy a kora újkori vár területén, a Bástya utcában 2010-ben elvégzett régészeti feltáráson nem bukkantunk rá a nyomára.’’51 Ezek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy az írott források után vajon mit mutatnak az építkezés két évére és magára az ostromra vonatkozóan a régészeti emlékek?

Sajnos magam úgy látom, hogy teljességgel semmit. Pillanatnyilag ugyanis egyetlen aprócska régészeti emlék (tégla- vagy paticsdarab,

46 SZÁNTÓ Imre 1972. 210. (10. jegyzet); uő 1975. 55. (104. jegyzet); uő 1985.183. (180. jegyzet). Lásd még: Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Bécs: Ungarische Acten, Allgemeine Acten. (13. tétel, Várépítkezések, 88. sz.) Fase. 66. Konv. A. fol. 188-189. (1552. VII. 31.)

47 Magam a későbbiekre fontos kérdésnek látom, hogy az itt dolgozó kőművesek itt voltak-e a török ostrom idején. Egernél tudjuk, hogy legalább nyolcán helyben maradtak (igaz nem a fő mesterek!), és fontos munkát végeztek a harcok során, bár jutalmat nem kaptak. DÉTSHY Mihály 1963.176.

48 ILLÉSSY János 1893.133. és 136.; Országos Levéltár, Kamarai Levéltár E

211 Lymbus CM. Series 95. cs. 30. t. 30-65.; SZENDREI János 1889.138. Az olasz nyelvtudást és a modern erődítéstan ismeretét már Szendrei megjegyezte a rajz kapcsán. Lásd még PÁLFFY Géza 1997.218.

49 MAROSI Ernő 1974.46. (28. jegyzet) és 50.

50 A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Ungarische Acten c. anyagának fondjegyzékét Buzási János készítette el, aki a Szolnokkal kapcsolatos anyagra is utalt (BUZÁSI János 1977.79.). Magam őszinte köszönettel tartozom Prohászka Péter barátomnak, aki a bécsi források kapcsán hatalmas és önzetlen segítséget nyújtott.

51 KERTÉSZ Róbert 2012.47.

382