Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Kókai Magdolna: Az emberélet fordulóihoz fűződő hiedelmek a Jászságban (születés, házasság, halál)
TISICUM XXII. - NÉPRAJZ képzésére, tapasztaláson alapuló hatmánya miatt megtiltja az elferdített, idomtalanitott, fekélyesített tagú koldusoknak országos vásárokon való megjelenését.”'0 Az érintkezési mágia jó példája az anyajegy keletkezése. Lényege, ha az anyát terhessége alatt megdobják, vagy ráesik valamely tárgy és hirtelen odakap, a születendő gyereken ugyanott és ugyanolyan alakú anyajegy lesz, amilyen az anyát érintette. Erre vonatkozóan számos hiedelemtörténet él az idősek emlékezetében. „Egyszer egy búcsúkor anyósomnál voltam kint Ágón. Volt ott egy tábori masina, és féltető volt rajta. Főztem, az anyósom meg az ajtóból nézte. A férjemnek öt pengőt adott. Az meg odagyütt mellém, átölelt, és megkopogtatta a fejemet vele. Anyósom meg kiabálta, hogy:- Te, te, te Laci, mit csinász? De akkor mán én odakaptam. Elér maradt ott a helye, a fején egy szőke hajtincs Magdi lányomnak.”” Az állapotos nők - mint ahogyan fentebb már említettem - nem részesültek megkülönböztető bánásmódban. De voltak bizonyos engedmények, melyeket tolerált a közösség a születendő magzat érdekében. Ilyen volt pl. a megkívánás. E néphit ma is élő, országszerte közismert. Azt tartják, ha egy várandós nő valamit megkíván, és abból, ha csak egy falatot is nem ehet, annak káros következményei lehetnek. A következő hiedelemtörténetek is ezt támasztják alá. „A nagyanyámtú hallottam, hogy az egyik szomszédasszonyának a határba vót nagyon szép cseresznyéje, de puskás ember őrizte. Egyik alkalommal egy terhes asszony evett belőle, az ember meg lelőtte. Mikor az asszonyt felboncolták, a csecsemő szájában megtalálták a cseresznyét. Oszt aztán mán bárki elment a főd mellett, ehetett a cseresznyébű, csak el nem vihette."’2 „Lakott mellettünk egy nagy szutykos asszony. Egyszer, amikor a ház előtt a libákat legeltettem éreztem, hogy rétes sül. Nagyon megkívántam, ő adott is, és jóízűen megettem. Pedig máskor el nem fogadtam volna tőle.’’’3 Adatközlőim véleménye szerint a terhesség második szakaszában veszélyes, ha az anya nem kaphat a megkívánt ételből. Ezért még napjainkban is él az a szokás, hogy a kismamát megkínálják, ha olyan helyre megy, ahol esznek. Mondván: Le ne tegye a Péterkét! A terhesség időszakában élt néhány, a születendő csecsemő pozitív tulajdonságát elősegítő analógiás mágia is, noha a tiltások száma jóval több volt. Ha hosszú hajú lánygyermeket szeretett volna az asszony, azt tanácsolták, hogy lopjon petrezselymet vagy „kukorica hajat”. Ez az időszak a jóslásokra is alkalmat adott. A has formájából, a magzat megmozdulásának helyéből, az arc foltosságából, a terhes nő közérzetéből próbáltak következtetni a baba nemére. Ezek az adatok azonban sok esetben egymásnak ellentmondóak. Míg egyes adatközlők szerint a hegyes has, a magzat bal oldali megmozdulása, a májfoltos arc, a kívánósság leánygyermek születését jelezte, addig mások szerint éppen fordítva érvényes a jóslás. Egy másik - a Jászságban is ismert hiedelem szerint - az újév első napján elsőnek érkező vendéggel lesz azonos nemű a várandós asszony születendő gyermeke. 10 FAZEKAS István-SZÉKELY Sz. Magdolna 1990.78. 11 Adatközlő: özv. Móczár Lászlóné Gulyás Erzsébet, sz.: 1917. Jászszentand- rás, rám. kát. 12 Adatközlő: özv. Móczár Lászlóné Gulyás Erzsébet, sz.: 1917. Jászszentand- rás, rám. kát. 13 Adatközlő: Drávucz Teréz, sz.: 1912. Jászladány, róm.kat. A szülés levezetését - amint már fentebb említettem - a reális cselekmények jellemezték. De néhány adat bizonyítja, hogy olykor mágikus eljárással is próbálták segíteni a szülés szerencsés lefolyását. A négyszállási régészeti ásatások során számos olyan óvó, védő talizmán került elő, melynek termékenységvarázsló, a könnyű szülést elősegítő szerepe lehetett (pl. nyúl lábszárközép csontja, kaurikagylók). Selmeczi László a leletek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a „gyógyító-segítő szellemek tisztelete a jász nők között egy totemisztikus eredetű hiedelem- világnak még a 13-14. században is meglévő, funkcionáló maradványa lehetett. ”10 11 12 13 14 15 16 A következő analógiás cselekvések is a szülés megkönnyítését, a fájdalmak enyhítését célozták. „Ha nehéz a szülés, ajtókat, zárakat ki kell nyitni, csomókat kioldani, vagy föl kell rúgni egy vízzel teli vödröt, hogy feloldódjon a fájdalom.”'0 A szülő nő feje alá olvasót helyeztek, vajúdáskor megszentelték a szoba négy sarkát, a baba és az anya helyét, mellyel szintén a fájdalmak enyhítését célozták. Régen hittek a méhlepény és a szülés során eltávozó alvadt vér jótékony hatásában. Ezért ha valakin anyajegy volt, a bába vagy - ha ő nem vállalta - valamelyik segítkező családtag megdörzsölte vele az anyajegyet. Dr. Orbay Antal jászkerületi főorvos 1874-ben Győrött tartott előadásában is egy hasonló eljárást említ, „...ha lánygyermek született, a bába rögtön megmossa arcát azon aludt sűrű vérrel, mely szülés közben az anya szülőrészeiből kiömlött; s miért? Hogy tiszta arcú, finom fehérbőrű, szeplő és bibircs nélkül legyen...”’1 Az orvos megrója a bábákat, mivel tapasztalata szerint ezeket az eljárásokat - a segítkező „vénasszonyok” hatására - az okleveles bábák is alkalmazzák. így közvetett eszközlői és terjesztői a kuruzslásoknak. A születés körülményeiből, az újszülött viselkedéséből is következtettek a gyermek jövőjére, jellemére. „Ha születéskor az újszülött nagyon sír, goromba lesz, ha kicsit, szelíd lesz.”17 „A születés pillanatában kimentek megnézni a csillagokat. Ez öngyilkos lesz, mert akasztófát láttam a csillagokban! - mondták.”18 Ha születéskor a köldökzsinór a baba nyakára tekeredett, azt tartotta a hiedelem, hogy erőszakos halállal fog meghalni. A másik rendellenes születési mód, a foggal születés, amely a magyar nép hitvilágában a fölös csont képzetköréhez tartozik.19 A Jászságban is élt az a hiedelem, hogy az ilyen gyerekből táltos, garabonciás vagy tudós lesz, és puszta ránézéssel ki tudja nyitni a zárt ajtót. Ha lány születik foggal, felnőtt korában szemmel tud verni, és hajlamos lesz a bűbájosságra.20 „Egy asszonynak foggal született a gyereke, és mindig nagyon sírt. Azt mondták neki az öregebbek, hogy táltos a fia, és el fogják lopni tőle a többi táltosok. Egy öregasszony nagyon megsajnálta, elment, és a gyereknek mind a három fogát kihúzta kénél. Utána nagyon sokszor el akarták lopni a táltosok, kétéves koráig nagyon sűrűn, de aztán egyre kevesebbszer, még végül elmaradtak.”21 Az ikrek születését is rendellenesnek vélték. Biológiai ismeretek híján mindezt azzal magyarázták, hogy az asszony páros gyümölcsöt evett, illetve a babák két különböző apától származnak. Ezért sokan nem is 14 SELMECZI László 1992.146. 15 TERJÉKI János gyűjtése, Jászjákóhalma - JMA: 200-79.20.; JÁSZKISÉR... 1982.56. - Rózsa Andrásné közlése 16 ORBAY Antal 1875.278. 17 TERJÉKI János gyűjtése, Jászjákóhalma - JMA: 200-79.15. 18 SZAPU Viola gyűjtése - JMA: 110-68.34. 19 KERTÉSZ Judit 1989.38. 20 JÁSZKISÉR.. .1982.- Szüle Andrásné közlése 21 KÁTAI Margit gyűjtése, Jászalsószentgyörgy - JMA: 184-79.18. 322
