Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Kókai Magdolna: Az emberélet fordulóihoz fűződő hiedelmek a Jászságban (születés, házasság, halál)
Kókai Magdolna Az emberélet fordulóihoz fűződő hiedelmek a Jászságban (születés, házasság, halál) Jelen tanulmányomban az emberélet fordulóihoz fűződő hiedelmekhez próbálok néhány adatot szolgáltatni saját gyűjtésem, a Jász Múzeum adattára és egyéb szakirodalom felhasználásával. Az ember élete a hiedelemrendszerben betöltött szerepét tekintve bizonyos ciklikusságot mutató folyamat. E ciklikusság két végpontja és egyben legfontosabb meghatározója a születés és a halál, mely az egyén számára a közösség tagjává válást, illetve a közösségből való kiválást jelenti. Az ember élete során e két meghatározó eseményén kívül is kerül - a hiedelmek szempontjából - átmeneti állapotokba, mint pl. az életkorváltásoknál, az új korcsoportba, új közösségbe vagy a közösség egy új csoportjába kerülése kapcsán. Mivel a fordulópontokon az egyén rendkívüli állapotba jut, ezért pl. ideiglenesen kiemelkedhet a közösségből, egyfajta specialista lehet, így alkalmassá válhat bizonyos mágikus eljárások végzésére.1 I. Születés Az emberi élet első nagy szüksége a születés. A terhesség veszélyes időszak volt mind az anya, mind a magzat szempontjából, ezért számos óvó, védő mágikus eljárással, betartandó tiltásokkal próbálták befolyásolni az anya és elsősorban a születendő gyermek egészségét, pozitív tulajdonságait. Ezeket a hiedelmeket a nő részben belenövés útján sajátította el, részben a helyi közösség figyelmeztette azok betartására. A lakodalmon végzett mágikus cselekvések Már a lakodalom alkalmával végeztek számos, olyan analógián alapuló termékenységi varázslatot, mely a bő gyermekáldást célozta. Gémes Balázs ezeket az eljárásokat a népességszabályozás pozitív beavatkozási módozatai közé sorolja.2 Nézzünk néhány példát! A menyasszony széke alá tojást tettek, mondván hogy „megtojt a menyasszony, majd lesz mán gyerek”. Egy másik adat szerint a kapun belépő menyecske elé az anyós búzaszemet szórt, hogy úgy szaporodjanak, mint a hulló búzaszem. A lakodalom elmúltával - ugyancsak az anyós - szép piros almákat öntött az újasszony kötényébe, hogy ugyanolyan egészséges utódai szülessenek.3 Ha májat találtak a lakodalmi ételben,a menyasszonynak adták, hogy szép fekete szemű gyereke legyen.4 A menyasszony kéménylyukba nézetése is ezt célozta. A lakodalom befejeztével a vőfély végső szavai is az ifjú pár termékenységének elősegítését célozták: „Turbékoljanak ők galambok módjára, s szaporodjanak is jövő ilyen tájra...”5 1 Magyar Néprajz VII. 1990.628-629. 2 GÉMES Balázs 1987.10. 3 T.BERECZKI Ibolya 1999.28. 4 TERJÉKI János gyűjtése - JMA: 200-79.14. 5 KISBÓDI Gáspár gyűjtése - JMA: 810-2001.24. Az újszülött nemének mágikus úton történő befolyásolására a következő eljárást tanácsolták az ifjú párnak: „Ha fiút akartak, a nászéjszakán kos- tökzacskót kellett a férfi nemi szervére kötni. Ha mégis lány lett, akkor azt mondták, hogy jól esett és elrepedt. ”6 A terhességhez és szüléshez kapcsolódó hiedelmek Az állapotos nőnek a születendő gyerek negatív tulajdonságainak elkerülése, illetve a pozitív tulajdonságok elősegítése érdekében számos tiltást, mágikus cselekvést kellett betartani, melyet részben belenövés útján sajátított el, részben a helyi közösség figyelmeztette azok betartására. A hiedelmek egyik része az analógiás vagy érintkezési mágia körébe tartozik.7 Ilyenek pl., hogy az állapotos nő ne lopjon tököt, mert kopasz gyereke lesz, ne egyen páros gyümölcsöt, mert ikrei születnek, ne csodáljon meg torz dolgot, mert arra fog hasonlítani a gyerek, ne bújjon be a kemencébe tapasztani és ne nézzen be halottas ház ablakán, mert néma lesz az újszülött. Ne titkolja el az asszony a terhességet, mert a gyerek nehezen fog megtanulni beszélni. Nem szabad a kemence szájánál tüzet nézni, a jószág nyúzásánál jelen lenni, nyúzott bőrt nézni, mert a baba veres arcú lesz. Nem szabad az anyának keresztelni, mert halva születik a gyerek. Nem lehet lisztet szitálni, mert fehér hajú lesz, tilos vödörből inni, mert nagyszájú lesz, ne hagyjon az asszony mosatlan edényt, mert szeplős lesz a baba. Nézzünk néhány analógiás mágiára vonatkozó konkrét történetet. „Eccer behoztak Zaránkrú egy tanyasi asszonyt, ennek ikerszülése vót. Az egyik maradt csak meg. Aszonta nekem, mikor meglett a baba:- Bözsike néni, van-e a babának haja?-Nincs ennek Gizikém! - mondtam. - Biztos tököt lopott vele! Egyszer kimegy a bába a szobából. Azt mondja:- Hát magának mán megmondom! A szomszéd embernek szép sütnivaló tökje vót, loptam belőle.- Ejnye Gizikém, nem jó’ csináta - mondtam. - Petrezselymet keltett vóna lopni, akkor nagyhajú babája tett vóna! Szegény nem tudott hova lenni, olyan bánata lett”8 A másik történet szerint: „Vót egy terhes asszony, oszt valakinek a kocsiján ment, az meg olyan vörös, szeplős vót, meg a haja is vörös vót, és az ő babája is vörös lett. Aszonta azé, mer azt nagyon megnézte... Az állapotos nőket még a hatóság is megpróbálta óvni a torz dolgok látványától. Ezt bizonyítja egy XVIII. századból származó jászkun főkapitányi rendelet is, mely: „a viselés nők képzelőtehetségének magzataik 6 TERJÉKI János gyűjtése-JMA: 200-79.14 7 KERTÉSZ Judit 1989.22. 8 Adatközlő: Tóthné Manyák Erzsébet, sz.: 1913. Lakhely: Jászárokszállás, rám. kát. 9 Adatközlő: Móczár Sándorné Jakus Jusztina, sz.: 1906. Jászárokszállás, rám. kát. 321
