Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Bartha Júlia: Török elemek a magyar népi díszítőművészetben
BARTHA JÚLIA : TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR NÉPI DÍSZÍTŐMŰVÉSZETBEN 13. Magyar reneszánsz kerámia - ifj. Szabó Mihály, Karcag 14. Magyar reneszánsz kerámia - ifj. Szabó Mihály, Karcag (Damjanich János Múzeum, Szolnok. Ltsz. 80.1.3.) népművészet területén lenni szokott, az egyéniségeket követik a tanítványok, és mind a hozott díszítőstílt a maga ízlése szerint, de a tanult szimbólumrendszerben viszi tovább. A mezőtúri Badár Balázs tanítványaként a kunszentmártoni Bozsik Kálmán, majd a következő generációban Mezőtúron Kovács Karola és a kunszentmártoni Bozsik-hagyományok továbbéltetőjeként Mucsi Ferenc követi a mesterektől tanult díszítőstílust és hagyományokat. így beszámolhatunk arról, hogy a hódoltság kori hatás a szecesszió által újraértelmezve, a hagyományok XX. század végi felélénkülésével napjainkig folytatódik. Az említett példáimat szigorúan arról a területről hoztam, ami egykor a Török Birodalom része volt: Kelet- Magyarország, Nagykunság. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a török hódoltságot követően a magyar paraszti kultúrában lényeges változások következtek be. Az, amit ma paraszti műveltségnek nevezünk, a hódoltság idején alapozódott meg. Pontosabban az az alap, amire a XVIII. századi parasztpolgári stílus, a mai népművészet alapja megteremtődik, a török hódoltság idején alakult ki, magán viselve a törökkor hatásait, s beépülve a későbbi regionális stílusokba. A hódoltságot követő időszakra a reneszánsz irányzat nyomta rá a bélyegét. Jól látjuk a magyar reneszánsz kerámia példáján, hogy szinte egyenlőségjelet tehetünk a hódoltság kori török kerámia és a magyar 15. Magyar reneszánsz kerámia - ifj. Szabó Mihály, Karcag (Damjanich János Múzeum) 16. Váza - Bozsik Kálmán, Kunszentmárton 317
