Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Néprajz - Bartha Júlia: Török elemek a magyar népi díszítőművészetben
TISICUM XXII. - NÉPRAJZ reneszánsz kerámia motívum- és színvilága közé. A szolnoki vár ásatása során előkerült kerámia és a magyar reneszánsz kerámia összehasonlító vizsgálata ezt jól példázza. A népi hímzések kialakulásának irányát úgy írhatnánk le, hogy a perzsaanatóliai török díszítő elemek selymeken, szőnyegeken, brokátanyagokon az oszmán törökök közvetítésével jutnak el Európába. A közvetítésben mi, magyarok magunk is részt veszünk, hiszen királyaink, főúri családjaink szívesen vásároltak keleti kelmét, s olykor a nyugati országok felé is szívesen ajándékozták. A törökös jegyeket hordozó, a török stílusban született úrihímzés a protestáns templomok úrasztali térítői által jut a nép körébe, s válik a népi hímzés kialakulásának forrásává. Teljes pompájában a XVIII. században virágzik ki. A kunhímzés, a kunsági kisbunda szűcshímzése és a cifraszűrök virágban virág aszajmintái (eleje) - bár helyi stílus jellemzi mindet - kiválóan megőrizték a török textilek által közvetített motívumkincset, amit időről-időre megújítottak. A XIX. század végi nagy fellángolás, a népművészet megújítására való törekvés sokat lendített ezen. A népművészetet időről időre megújítani akaró specialisták, népművészek, újabban népi iparművészek mind hozzájárulnak ehhez, hiszen mindnyájuk törekvése az, hogy a hagyomány újjáéledjen, a helyi stílusok virágzásnak induljanak. Már rég nem tudják, hogy a hagyományosnak ítélt stílus jó háromszáz évvel ezelőtt került a magyar műveltségbe, és olyan módon beépült a magyar kultúrába, hogy törökös eredetét csak a kutatás tudja kimutatni. IRODALOM BARTHA Júlia 1997. Fogyó hold. Tanulmányok a török népi kultúráról. Debrecen. 2002. A Kunság népi kultúrájának keleti elemei. Debrecen. 2010. Népviselet a Nagykunságon. Karcag. BATHÓ Edit 2003. A jász viselet. Jászberény. DOMANOVSZKY György 1981. A magyar nép díszítőművészete. Budapest. GÁBORJÁN Alice 1940. Oszmán török elemek a magyar hímzésben. Budapest. 1979. A magyar szűr eredetének kérdéséhez. Budapest. GERELYES Ibolya 2011. Törökkor Magyarországon (1526-1699). Török kézművesség. www.turkinfo.hu/tanulmany index php. (a letöltés ideje: 2011. szept. 29.) GYÖRFFY István 1926. A magyar szűr. In: Néprajzi Értesítő 1926.29-30. 1930. Cifraszűr. Karcag. HORVÁTH Henrik 1936. Hódoltság és felszabadítás a művészettörténetben. In. Tanulmányok Budapest múltjából V. Budapest. 216-217. HÓMAN Bálint-SZEKFŰ Gyula 1935. Magyar történet. Budapest. KOVÁCS Gyöngyi 1984. Török kerámia Szolnokon. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 30-31. Szolnok. MALONYAY Dezső 1907. A magyar nép művészete. Budapest. MIKES Kelemen, zágoni 1861. Törökországi levelei. (Közzétette: TOLDY Ferenc) Budapest PAPP Izabella 2004. Görög kereskedők a Jászkunságban. A Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Levéltár Közleményei 6. Szolnok. TAKÁCS Sándor 1903. A dunai hajózás a XIV. és a XVII. században. In: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1903. (VII. évfolyam) THALY Kálmán 1879. A régi magyar hímző-művészetről. In: Archaeologiai Értesítő 1879., 344-350. VELICS Antal-KAMMERER Ernő 1886-90. Magyarországi török kincstári defterek l-ll. Budapest. 318
