Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Fodor István: Sámánizmus és a magyar régészet

TISICUM XXII - RÉGÉSZET. és szeghalmi botvégeket), továbbá nyílcsúcsokat találtak. Az íj és a nyíl ekkor még bizonyára sámáneszköz lehetett. Az egyéb mellékletek (öntő­minták, stb.) alapján ítélve ezek a sírok kovácsok temetkezései lehettek, akiket a népi hiedelem szakrális tulajdonságokkal ruházott fel.74 A sámánsírok régészeti módszerekkel való meghatározásának nehézsé­geiről nem csupán a fentebb tallózva idézett keleti példák tanúskodnak, hanem hazai leleteink is. Madaras László például a szintén bizonyítható­an sámánhitű avaroknál figyelt meg a fentiekhez hasonló jelenséget. Az egyik Vili. századi öcsödi női sírban a koponyatetőnél egy U alakú vas­pánt feküdt. Az ásató maga is arra gondolt, hogy e furcsa leletnek valami köze lehetett a hitvilághoz, talán a sámán fejfedőjéhez.75 Magam is úgy vélem, gyanúja jogos volt. Az U alakú vastárgy - rajta famaradványokkal (11. kép) - közvetlenül az elhunyt koponyája fölött helyezkedett el, az U két szárával a homlok felé.76 Sajnos a néprajzi anyagból közölt sámán­koronák és -sapkák közt nem találjuk az öcsödi lelet nagyjából is pontos párhuzamát.77 Igaz, köztük még csak megközelítően sincs egyetlen ilyen régi darab sem. Csak reménykedhetünk, hogy a jövőben majd az avar sírokban is találnak a régészek sámáneszközöket vagy a sámánok öltö­zékéhez tartozó tárgyakat, s akkor talán az öcsödi sír lelete is magyaráza­tot nyer. Mindenesetre azt elmondhatjuk, hogy az említett, sámánsírnak tartott temetkezések közé az öcsödi is nyugodtan besorolható. Dienes István figyelt fel a kiszombori temetőből származó töredékes bronz tarsolyzáró veretre, amelyről kiegészített rajzot készíttetett.78 (12. kép.) A csúcsos süveget viselő emberalakok, amelyeket e veret mintáz, imádkozó, rituális mozdulatba merevedve jelzik, hogy nem mindennapi emberek ők. Nem lehetetlen, hogy az egykori sámánok képét láthatjuk bennük. Amint fentebb láttuk, Magyarország kora középkori régészeti leletei kö­zött nagyon kevés olyan akad, amelyik meggyőzően igazolná, hogy bizo­nyos sírokban egykor sámánok temetkeztek. Néhány ilyen lelet azonban mégis akad. Az avar és magyar sírokból azonban olyan művészeti em­lékek kerültek napvilágra (pl. az életfa ábrázolásai), amelyek egyértelmű bizonyítékai e népek ősi sámánizmusának. A magyar nép hiedelmében megőrződött samanisztikus elemek arra intenek bennünket, hogy régé­szeinknek még sok tennivalója van ezen a területen, a leletanyag ilyen szempontú elemzése még csak éppen hogy elkezdődött. IRODALOM AGAPITOV, N. N. - HANGALOV, M. N. 2006. ArannTOB, H. H. - XaHranoB, M. H.: flocBameHue waMaHa. In: SZEM, T. Ju. (Ed.) 2006. 145-164. 2006a. faflaHMs, wepTBonpMHOweHMH (neneŐHbie m oöigecTBeHHbie). In: SZEM, T.Ju. (Ed.) 2006. 215-226. ARTAMONOV, M. (Ed.) 1974 The Dawn of Art (The Ermitage Collection). - flpeBHee ucKyccTBo. (CoőpaHue locyAapcTBeHHoro Dpiwmaxo.) Lenin­grad. BAKAY Kornél 74 MOLODIN, V. 1.1991,148. 75 MADARAS László 1999. 76 Uo. 38. 77 DIÓSZEGI Vilmos 1959a.; HOPPÁL Mihály 2005.207-210. 78 DIENES István 1970.26.; 1975.105. 1971. Scythian rattles in the Carpathian Basin and their Eastern connections. Budapest. BASZILOV, V. N. 1992. EacwnoB, B. H.: UJaMaHCTBO y HapoflOB CpeflHeii A3mm m Ka3axcraHa. MocKBa. BOBROVA, A. I. - MAKSZIMOVA, I. E. - TOROSCSINA, N. V. 2002. Boöpoßa, A. H. - MaoMOBa, H. E. - TopomMHa, H. B.: norpeöeHne c niaMaHCKUM KOMnnexcoM Beipeü Ha p. Tnm. In: Tpyflbi My3en apxeonornn m 3THorpa$MM Cnönpn mm. B. M. (hnopMHCKoro, tom I. Tomck. 106-139. CSINDINA, L. A. 1999. MMHflMHa, Jl. A.: TonoBHbie yöopu b xyAO)xecTBeHHOM Meianne xynaücxoro BpeMeHM. In: MexrflyHapoflHan xoH0epeHgMfl no nepBoöbiTHOMy McxyccTBy, tom 1. (PeA.: LUep, H. M.) KeMepoBO. 188-194. DEVLET, M. A. 1978. fl3BneT, M. A.: JlMHMHbi-MacxM m npoöneMa ApeBHMX xynbTypHbix CBR3eii. In: Apxeonoraa m aTHorpatJwn MoHronMM. (PeA- OxnaAHMKOB, A. I"l.) Hobocmömpck. 152-158. 1997. najiMMncecTbi - ApeBHna CMMBonMxa. In: AxTyanbHbie npoöneMbi ApeBHeü m cpeAHeBexoBOM mctopmm Cmömpm. (K 60-neTMK) Jl. A. Hmhamhom.) (PeA. Boöpoßa, A. M.) Tomck. 110-118. DIENES István 1956. Un cimetiére de Hongrois conquérants ä Bashalom. Acta ArchHung VII. 245-277. 1970. A honfoglalás kora. Budapest. 1972. A honfoglaló magyarok. Budapest. 1978. A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei. In: Régészeti barango­lások Magyarországon. (Szerk.: Szombathy Viktor) Budapest. 170-233. 1982. A sámánok társadalmi szerepe a nomád államokban. In: Vilá­gosság XXIII/5. sz. 296-299. 1985. A sámánok társadalmi szerepe a nomád államokban. In: Az őshazától a Kárpátokig. (Szerk. Szombathy Viktor) Budapest. 375-386. DIÓSZEGI Vilmos 1947. Sámán. In: MNyXLIII. 211-212. 1950. flMogerM B.: TyHryco-MaHHxrypcxoe 3epxajio luaMaHa. (MaTepwanbi k npeACTaßneHMio o Aywe y TyHryco- MaHMwypcKMX HapoAHOCTeü.) - Le mirror des chamans mandghous-tongous. Acta OrientHung 1. (1950) 359-383. 1958. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest. (2. kiadás: Budapest, 1988.) 1959. Az északkeleti szojotok sámánhitéhez. In: Ethn. LXX. 77-137. 1959a. A burját sámánkutatás megalapítója, Hangalov, M. N. In: Ethn. LXX. 453-459. 1960. Sámánok nyomában Szibéria földjén. Budapest. 1962. Sámánizmus. Budapest. 1971. A pogány magyarok hitvilága. Körösi Csorna Kiskönyvtár 4. Budapest. 2002. Halkuló sámándobok. Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei 1.1957-1958. Documentatio Ethnographica 18. (Szerk.: Sántha István) Budapest. 2005. Sámánizmus. In: Sámánok és kultúrák (Szerk.: Hoppál Mihály 198

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents