Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Fodor István: Sámánizmus és a magyar régészet
FODOR ISTVÁN: SÁMÁNIZMUS ÉS A MAGYAR RÉGÉSZET van: a mellüregben lakozó test-lélek vagy lélegzet-lélek, amely az emberi test halálával szintén elenyészik, valamint a fejben tanyázó árnyéklélek,41 amely a test halála után egy ideig még az élők közt marad, majd a túlvilágra költözik, de visszajáró lélekként nyugtalaníthatja az élőket.42 Az utóbbi időben számos olyan bizonyítékot sikerült felsorakoztatni, amelyek nem csupán megerősítik I. Paulson következtetését, hogy e lélekhit egykor általános volt Eurázsia északi övezetének őslakói körében, hanem arra is bizonyságot szolgáltatnak, hogy a kettős lélekhitet jóval nagyobb területen is tetten érhetjük. (Például a kirgizeknél és a régi kunoknál is.)43 44 45 46 47 Bizonyossá vált, hogy a helyesen értelmezett régészeti adatok alapján nem kételkedhetünk abban, hogy a régi népek temetkezési szokásai az ősi hitvilág olyan elemeire is fényt vethetnek, amelyek a néprajztudomány eszközeivel már rég nem vizsgálhatók. 3. Amint másutt is, a magyar régészek régóta törekednek arra, hogy olyan tárgyakat vagy jelenségeket találjanak az ásatásokon, amelyek egyértelműen a régi sámánizmussá! kapcsolhatók össze. Gyanúba is vettek különböző tárgyakat és jelenségeket, ám ezek mindegyike meglehetősen élénk vita tárgya lett, s nem talált még megközelítő egyetértésre sem. Egyik kollégánk angol nyelvű könyvében például az Ártándon talált szkíta kori leletek kapcsán a Kárpát-medencei csörgőket egyértelműen sámáneszközként mutatta be,44 nem tudván, hogy a nemzetközi szakirodalom zömmel azon az állásponton van, hogy a szkítáknál (s általában az iráni népek körében) nem volt samanizmus.45 Jóval nagyobb eséllyel kutathatunk egykori sámánok sírjai után a X. századi magyar temetőkben, amikor a keletről jött népesség még ősei szokása szerint temetkezett. Köztudomású, hogy a sámánok egyik legfontosabb feladata a gyógyítás volt. Minden bizonnyal az ő szakértelmüket igazolják a X. századi sírokban talált sebészi és jelképes koponyatrepa- nációk. Az egyik bashalmi sírban az elhunyt mellett trepanáló kést talál- tak.46 Nem kizárt, hogy e sír egy honfoglalás kori magyar táltos tetemét rejtette. Igaz ugyan, hogy a temetkezés semmi különleges vonást nem mutatott, az ekkor szokásos ún. részleges lovas temetkezés volt. Ez a jelenség azonban egyáltalában nem különleges (hogy ti. a sámánsír rítusa nem különbözik a temetőt használó közösség általános halottas szokásaitól), találunk rá másutt is példát. D. T. Janovics orosz kutató 1909-ben az Ob torkolatánál, Obdorszk (a mai Szalehard) mellett XVIII-XIX. századi osztják-nyenyec sírokat ásott ki, s a helyi őslakosok sokszor még tudták, hogy hová temettek sámánokat. Ezeknek a sámánsíroknak egy része azonban semmiben nem különbözött a többi temetkezéstől.47 41 Ez az elnevezés a finnugor korra megy vissza, Id. PAASONEN, H. 1909-1910. 42 DIENES István 1978. 43 FODOR István 2009a.; 2009b., 53-54. 44 BAKAY Kornél 1971. 45 PEREVODCSIKOVA, E. V. - RAJEVSZKIJ, D. Sz. 1981.50-51. 46 DIENES István 1956.250., 252. ÉVII. t. 9. 47 MURASKO, O. A. - KRENKE, N. A. 2001.30. 8. Kazahsztáni türk sírszobor bottal (In: Jeremenko-Kurmankulov-Bajar 2005.77.) 9. Szojot sámán sírja (Diószegi 1959.109.) 195
