Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Révész László: Egy megoldatlan kérdéskör: Szempontok a honfoglaló magyarok és a helyben talált népesség kapcsolatának kutatásához
Révész László Egy megoldatlan kérdéskör: Szempontok a honfoglaló magyarok és a helyben talált népesség kapcsolatának kutatásához* A Kárpát-medence kora középkori történetének egyik legtöbbet vitatott, s napjainkig megoldandó kérdések sorozatát felvonultató időszaka a IX. század. (1. kép) A korszak egyik évszázados múltra visszatekintő, s a mai napig tisztázatlan kérdése az avar, illetve avar kori népesség továbbélésének, s a honfoglaló magyarokkal való érintkezésének a kérdése. E problémakör megoldására (erősen leegyszerűsítve) kétfajta kísérlet történt. Az egyik arra törekedett, hogy a honfoglaló magyar leletanyag megjelenését „lefelé húzza”, tehát a magyarság megjelenését az általánosan elfoszázad közepéig.* 1 (2. kép) A tipokronológián és a sírokban talált pénzek keltező értékének felhasználásán alapuló lelethorizontok kimutatására és értelmezésére törekvő megközelítési módja módszertani szempontból még akkor is helytállónak és előremutatónak tekinthető, ha munkájának részletei számos hibát tartalmaznak, s összességében elfogadhatatlanok.2 Hazai kutatásunk ez utóbbiakra (pl. az érmék keltező értékének túlértékelése, a hibás tipológiai besorolások, egyes tárgytípusok szűkebb és tágabb leletkörnyezetükből történő kiszakítása, az elfogadhatatlan keresztérvelések stb.) felhívta a figyelmet,3 magának a módszernek az q Karofíng-brodoíom hatéra KOfOUng-végeít 826—828~íg ma q e l Moróvíc haléra az avar voaoíIus fejedetemség hatéra a 9 szársad első harmadában Ljudevit vazallus fejedelemségének hatérc 9. század eSsŐ harmadában BotgórorszŐQ botára a 9. század másod! és harmada* Harmadában Dalmácia és Horvátország határo 7örtén»tí források 9 századi forrásokban emíKe« helységek valószínűleg 9. századi helynevek R£ÖiA AVARÖRUM HRING, a késői övárka? székhely feltételezett helye ANTíQOA' 9 századi avar-sztáv temető 9 századi szláv temető, over hagyornártn 9 századi haroííag régészeti lelőhely hording telet szláv környezetben 9 századi szláv telep 9 század» szláv temető vagy slrfetet szláv urnatemető halmos csoport bolgár régészeti lelőhely sPRA» ftorigrad "■-CSw«*«*"’1 n I/» CHOR VATI 1. A Kárpát-medence a IX. században (Béna 1984 nyomán) gadott 895 körüli dátumnál évtizedekkel korábbra tegye, egyes csoportjainak a beköltözését akár az írott források alapján a Kárpát-medencében történt első említésük idejére, 862 tájára feltételezve. Mechtild Schulze- Dörlamm a honfoglalás kori sírokban talált muszlim és nyugat-európai pénzek, valamint 27 általa kiválasztott tárgytípus eurázsiai párhuzamainak gyűjtése alapján igyekezett kimutatni a Kárpát-medence magyarok által történt birtokba vételének szakaszait a IX. század utolsó harmadától a X. * A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1 -2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 SCHULZE-DÖRRLAMM, Mechtild 1988.373-478. 2 M. Schulze-Dörrlamm munkájának átfogó értékeléséről, hazai és nemzetközi fogadtatásának áttekintéséről: LANGÓ Péter 2007.227-238. 3 KOVÁCS László 1988.168-172.; RÉVÉSZ László 1998.523.; uő 1999.281. 179
