Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Révész László: Egy megoldatlan kérdéskör: Szempontok a honfoglaló magyarok és a helyben talált népesség kapcsolatának kutatásához
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET Körös Maros Die ältesten ungarischen Grab- und Einzelfunde inn Karpatenbecken 2. AIX. század második felére keltezhető magyar temetők M. Schulze-Dörrlamm szerint (Schulze-Dörrlamm 1988. nyomán) alkalmazása azonban csak a kívánatosnál jóval lassabban nyert polgárjogot a korszak hagyatékának a feldolgozásában. Mesterházy Károly a IX. századi érméket és a közvetlen keleti párhuzamokkal rendelkező öv- és lószerszámvereteket tartalmazó sírok alapján számolt a 895 előtti beköltözés lehetőségével, igaz, csak korlátozott mértékben: véleménye szerint a Felső-Tisza-vidéket Árpád magyarjainak megérkezése előtt már birtokukba vették (mintegy elővéd szerepet betöltve) a kabarok.4 Hipotézisét azonban mind a tipokronológia,5 mind a numizmatika irányából bírálatok érték.6 Újabban Szőke Béla Miklós érvelt a magyarok 862 körüli megjelenése mellett, okfejtésének részleteit azonban még nem tette közzé.7 A kutatások jelen állása mellett tehát azt mondhatjuk, hogy egyes magyar 4 MESTERHÁZY Károly 1989-90.245-247. 5 RÉVÉSZ László 1996.131-132. 6 KOVÁCS László 2011.90-98. 7 Szőke Béla Miklós „Az avar kor vége a Kárpát-medencében - és ami utána következik” c. előadása. Elhangzott az „Avar kori régészeti kutatások (helyzetkép)” c. konferencián, ELTE BTK Régészettudományi Intézete, Budapest, 2013.12.13-án. csoportok 895 előtti beköltözése elméletileg nem zárható ugyan ki, de a rendelkezésre álló leletanyag alapján ez egyelőre régészeti érvekkel nem támasztható alá. Főképpen azért nem, mert nem ismerjük a magyarság etelközi temetőit (legfeljebb e térség egyes „magyargyanús”, zömében szórvány leleteit), s így nincs mihez viszonyítanunk a Kárpát-medence legkorábbinak vélt magyar lelethorizontját.8 A másik megoldás képviselői a Kárpát-medence avar, szláv és más népességének tömeges továbbélésével, az újonnan jött és a helyben talált lakosság egymás mellett élésével, majd területenként eltérő intenzitású összeolvadásával számolnak. Ez a nézet sem nélkülözi azonban a nehézségeket és a vitatott kérdéseket. Jelen tanulmány ezek feloldására aligha vállalkozhat, néhány megfontolásra javasolt szempont felvetésére azonban igen. Kovács László egyik megjelenés előtt álló dolgozatában számba vette a Kárpát-medence területén azokat a IX. században induló temetőket, 8 A IX. századi magyarsággal kapcsolatba hozott leletanyag legutóbbi összefoglalása: TÜRK Attila 2010.261-306. 180
