Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Költő László–László Anett: Nyakláncok a kereki késő avar kori temetőből

KÖLTŐ LÁSZLÓ-LÁSZLÓ ANETT: NYAKLÁNCOK A KEREKI KÉSŐ AVAR KORI TEMETŐBŐL

gyöngymennyiség igen jelentősnek mondható, ha azt vesszük, hogy pl. a 788 síros Szekszárd-Bogyiszlói úti temetőben mindössze 621 db gyöngy látott napvilágot,14 az 534 síros székkutasi temetőben pedig 1.369 db.15 A kereki gyöngyök nagy része üveggyöngy, melyből a legtöbb (1.722 db) a gömbfélék csoportjába tartozik. Ide sorolhatóak a nyomott gömb, illetve gömb alakúak, továbbá a kölesgyöngyök. Gyakori még a hengeres típus (475 db), a dinnyemag (347 db) és az atipikus (52 db). Ritka a kúpféle (30 db), az iker gömbféle (7 db), valamint az amphora (5 db). Az üveggyöngyök mellett különböző fémgyöngyök (ezüst, bronz és ólom), illetve néhány csontgyöngy, egy-egy kalcedon és karneol is előfordult. A106. női sírban egy vörös színűre festett, nagyméretű, nyomott gömb alakú agyaggyöngy volt. (9. kép) Agyaggyöngy ismert a regölyi 28. és 71. sírokból,16 valamint Székkutas-Kápolnadűlő 553. sírból.17 A következőkben a temető egyes, markánsabb gyöngytípusait fajta, szín, díszítés és kronológiai szempontok szerint tárgyaljuk, melyhez elsősorban Pásztor Adrien kutatásait vettük alapul.

Kizárólag szemes gyöngyökből álló, korai típusú nyaklánc nincs a temetőben. Jellemző a nagyrészt dinnyemag gyöngysorok között elvétve felbukkanó néhány szemes gyöngy. Általában 2^í dudoros szem és hurokfolyatott díszítés jellemzi őket. Alapszínük barna, vörös vagy fehér, a hurokfolyatás pedig sárga, fehér, illetve világoszöld. A temetőben mindössze 4 női sírban (13/A, 106., 111., 120.) képviseltette magát ez a gyöngytípus, (lásd: 9. és 10. kép)

Kovrig Ilona a bizánci éremleletes sírok alapján a szemes és hullámvonaldíszes gyöngyöket a VII. század első felére keltezte.18 A 4-5 fehér szemes és fehér hurokfolyatásos példányok a legkedveltebb gyöngytípusok közé tartoztak az avar korban, megjelenésük a szentendrei, a táci, valamint a jutási sírok alapján a VI. század vége és a VII. század első fele közé tehető.19 Pásztor Adrien szerint sokáig használatban voltak a vörös alapú, fehér szemes, illetve sárga hurokfolyatott díszű gyöngyök,20 melyek a kereki 13/A és a 106. sírokból is ismertek, (lásd: 9. és 10. kép) A szemes gyöngyök hosszú ideig tartó népszerűsége mögött valószínűleg a nekik tulajdonított rontáselhárító szerep állhat. A gyöngytípust ugyan már a kelták is ismerték, azonban színes változataikat az avarok honosították meg a Kárpát-medencében.21 A színes szemes gyöngyök általában a kísérőleleteik alapján keltezhetők.22

A temető gyakori gyöngytípusai közé sorolható a kölesgyöngy, melynek sárga, fekete, zöld és barna színű változatát kedvelték leginkább a kereki avarok. Ez a gyöngytípus összesen 39 sírban lelhető fel: női, férfi- és gyereksírokban egyaránt.23 Előfordul kizárólag kölesgyöngyökből álló nyaklánc (87. és 112. női, 42. férfi, valamint 121. gyereksír), általában azonban a vegyes és a dinnyemag gyöngyök kísérőgyöngyeiként vannak

megsemmisült.

14 PÁSZTOR Adrien 2001.115-116.

15 PÁSZTOR Adrien 2003.331., 333.

16 KISS Gábor 1984.146.

17 PÁSZTOR Adrien 2003.342.

18 KOVRIG Ilona 1963.113.

19 PÁSZTOR Adrien 1996/b 46.

20 PÁSZTOR Adrien 1995.79.

21 PÁSZTOR Adrien 1996/b 48.

22 PÁSZTOR Adrien 1996/b 48.

23 27., 28., 45., 50., 53., 55., 62., 63., 65., 80., 87., 89., 90., 104/A, 111., 112.,

117., 118., 120., 122., 127., 133., 137., 141., 150. női sír, 41., 42., 52., 84. férfisír, 37., 48., 58., 97., 100., 115., 116., 121., 135. gyereksír és 31. bizonytalan nemű sír.

jelen. Kovrig Ilona a lecsiszolt sarkú karneolokkal és a kubooktaéderes üveggyöngyökkel együtt a sárga és a fekete kölesgyöngyöket a közép avar korra helyezi.24 Lecsiszolt sarkú karneol került elő a 135. gyereksírból. A vegyes összetételű nyakláncok divatja a VII. század második fele.25 Pásztor Adrien szerint a sötétbarna és fekete színű köles méretű gyöngyök már a kora avar korban is megjelennek. Ezek a darabok késő antik hagyományra vezethetők vissza, és a germán, gepida és alemann hagyatékban is megtaláljuk őket. A Vili. századi avar gyöngyviseletben azonban a sötétebb színárnyalatú - kék, sötétzöld, barna, szürke, fekete - dinnyemag gyöngyök alkotta nyakláncokon csökken a kölesgyöngyök száma.26 A kölesgyöngyök alapvetően az egész avar korban megvannak.27 A legtöbb sírban előforduló gyöngytípus a dinnyemag. A temető 41 sírjában tűnik fel, női, férfi- és gyereksírokban egyaránt.28 A fekete és sötétzöld, opak példányok dominálnak, de jelen vannak az áttetsző, világosabb színű és a színtelen példányok is. A kereki dinnyemag gyöngyök közül néhány furatában bronz, illetve rézcsövecske volt. Az üveg dinnyemag alakú gyöngyök előképei már a római kori Pannónia területén és az alföldi szarmatáknál is tetten érhetők.29 Először a kisméretű példányok bukkannak fel a VII. század végi avar gyöngysorokon,30 melyek közül a világoszöld darabok keltezhetők időben legkorábbra.31 A nagyobb méretű fekete dinnyemagok a Vili. századra datálhatok.32 A13/A és a 133. női sírokban a profilált peremű típus is előfordult, mely a Vili. század elején, továbbá a Vili. század végén és a IX. század elején volt divatban.33 A temetőben szintén igen gyakori gyöngytípusnak számít a hengeres alakú, fekete, sötétbarna vagy zöld színű, sárga vagy fehér hurok/vonal- folyatott, illetve spirálisan feltekert mintájú, esetenként sárga pettyekkel/ dudorokkal díszített üveggyöngy, mely a temető 19 sírjában igen nagy számban volt jelen.34 Ez a típus a kereki férfisírokból teljesen hiányzott. A gyöngyfajta maga a késő avar kori temetők kései sírjaiban és az avar kor végi temetőkben gyakori.35

A kúpos és csonkakúpos gyöngyök a kereki temető kizárólag női és gyereksírjaiban fordultak elő (9. kép), összesen 9 sírban.36 Színűk legtöbbször sötétzöld és fekete, opak, de az áttetsző, világos színű darabok is fellelhetők. Néhány darabot csigavonalban ráfolyatott díszítés borít. Az egyszerű és a rátétdíszes változat a késő avar kori vegyes összetételű gyöngysorokon ritka.37

24 KOVRIG Ilona 1963.143.; CILINSKÁ, Zlata 1975.86.

25 KOVRIG Ilona 1975.165.; GARAM Éva 1995.290.

26 PÁSZTOR Adrien 2003.346.

27 KOVRIG Ilona 1963.112., 143., 175.; PÁSZTOR Adrien 1995.73.; PÁSZTOR Adrien 2003.346.

28 13/A, 26., 27., 28., 32., 38., 45., 50., 53., 55., 59., 62., 63., 64., 65., 67., 89., 104/A, 111., 120., 127., 133., 141., 150. női sír, 52., 83., 107., 131. férfisír,

34., 37., 40., 46., 48.,, 58., 86., 97., 100., 115., 116., 135. gyereksír és 31. bizonytalan nemű sír.

29 KOVRIG Ilona 1963.164.

30 PÁSZTOR Adrien 1996/b 49.

31 KOVRIG Ilona 1963.164.; PÁSZTOR Adrien 1995.77.

32 S.PERÉMI Ágota 2002. 85.

33 PÁSZTOR Adrien 2003.348.

34 18., 27., 28., 50., 53., 55., 62., 63., 104/A, 106., 111., 127., 137. női sír, 34.,

46., 48., 86., 115. gyereksír és 31. bizonytalan nemű sír.

35 SZŐKE Béla 1996.614.

36 45., 62., 90., 104/A, 106., 111. női sír, 48., 115., 116. gyereksír.

37 PÁSZTOR Adrien 2003.346.

155