Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Költő László–László Anett: Nyakláncok a kereki késő avar kori temetőből

TISICUM XXII. - RÉGÉSZET

A kereki 27. női sírban egy üvegből készült, háromtagú, aranyfóliás rúdgyöngy, a 34. gyereksírban szintén egy háromtagú, fehér színű rúd- gyöngy látott napvilágot. Párhuzamaik többek között Pitvaros-Víztározó 51. sírból,38 Sopronkőhida 111. sírból,39 Stúrovo/Párkány 9. és 13. sírokból,40 továbbá Visznek 2. sírból ismertek.41 A többtagú rúdgyöngyök a IX. században gyakoriak.42

A temető 63. és 137. női, valamint az 58. gyereksírjában néhány amphora alakú üveggyöngy is díszítette a nyakláncot. (11. kép) Habár számuk igen elenyészőnek mondható Kerekiben, ennek ellenére keltezés szempontjából fontosnak tartjuk kiemelni őket. A gyöngytípus maga a kései típusok közé tartozik.43 Az alattyáni temetőben nagy számban fordult elő ez a típus. Kovrig Ilona görög importnak tartja őket, míg Cilinská pannoniai késő római eredetet lát bennük.44 AIX. század első harmadában viselték őket leginkább, elterjedésük kizárólag Pannóniára, annak is a DNy-i részére tehető.45

Az üveggyöngyök mellett kis számban fémgyöngyök is megtalálhatók a temető gyöngyanyagában. A106. női sírban 2 db ezüstlemezből préselt, és 3 db bronzlemezből préselt gyöngy volt a nyakláncon. A 27. női sírban egy bronz csőgyöngy (lásd: 4. kép), a 28. női, az 54. férfi- és a 115. gyereksírban spirális bronzgyöngyök kerültek elő. A két félgömbből préselt gyöngyök ezüst és bronz változata az avar kor végéig kedvelt. Feltehetően az Észak-Pontusz vidékéről származnak. Az avar kor korai periódusában ritkák, a VII. század második fele/utolsó harmadától terjednek el nagyobb számban. Megjelenésüket és elterjedésüket a lemezgömbös fülbevalók divatjával kapcsolják össze.46 A temető mindössze 6 sírjában találunk ólomgyöngyöket.47 A férfisírokból szintén hiányzó gyöngytípusról van szó. Az ólomgyöngyök az amphora alakú gyöngyökkel együtt a kései időszakra keltezhetők, a nagyrészt dinnyemag és kölesgyöngyökből álló Vili. századi nyakláncokat szorítják ki a divatból.48 A13A sír nyakláncának üveggyöngyein az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén végeztek analitikai vizsgálatokat.49 Az elemösszetétel vizsgálatra 2 db barna alapanyag színű, opak50 szemes gyöngy (SZ6, SZ7) fehér opak betétekkel; 1 db barna, opak, nyomott gömb alakú gyöngy fehér, sárga és zöld színű betétekkel (B1); 1 db kék színű, áttetsző, nyomott gömb alakú gyöngy (NY2); 1 db zöld színű,

38 BENDE Lívia 1998.221.11. kép 16.

39 TÖRÖK Gyula 1975.23. tábla 14-15.

40 TOCIK, Anton 1968.92. XVI. 4-8.

41 TÖRÖK Gyula 1975.325.2. tábla 3.

42 SZŐKE Béla 1996.615.

43 PÁSZTOR Adrien 1996/b 47.

44 KOVRIG Ilona 1963.113.; CILINSKÁ, Zlata 1975.87.

45 SZŐKE Béla Miklós 1996.615.

46 CS. SÓSÁgnes-SALAMON Ágnes 1995.41-5.; PÁSZTOR Adrien 1997.196.

47 65., 80., 104/A, 120., női sír, 48. gyereksír, 31. bizonytalan nemű sír.

48 SZŐKE Béla Miklós 2002.69.

49 A vizsgálatokat Jobin-Yvon Horiba XGT 5000 röntgen fluoreszcens mikroszkóppal végezték. A mérési paraméterek a következők voltak: RhKa sugárforrás; 30kV gerjesztő feszültség, 100 pm sugárnyaláb átmérő, a mérési idő 600 mp minden mérési pontban. A félkvantitatív analízisek a következő elemekből történtek: Na, K, Mg, Ca, AI, Si, P, S, Sr, Ti, Mn, Fe, Cu, Zn, Sn, Sb és Pb. A mérési eredmények az egyes elemek oxidjainak tömeg %-ában vannak megadva.

50 A típusok elnevezését, valamint az alapüveg (mátrix) megnevezéseit a Fórizs István és Pásztor Adrien által ajánlott nevezéktan alapján szerepeltetjük.

FÓRIZS István-PÁSZTOR Adrien-NAGY Géza-TÓTH Mária 2000.321., 323.

áttetsző, lecsiszolt hasáb alakú gyöngy (T1); 1 db fekete, opak, lecsiszolt hasáb alakú gyöngy (C1); 1 db fekete opak alapanyagú, nyomott gömb alakú gyöngy kék opak betéttel (NY1); valamint 1 db színtelen, áttetsző és 1 db zöld színű, opak, dinnyemag alakú gyöngy (D1, D16) lett kiválasztva (12. kép).

A vizsgálat eredményei:

1. Az üveggyöngyök alapüveg típusának elkülönítésére a Teresa STAWIARSKA51, és WEDEPOHL52 által felállított kritériumrendszert alkalmazták. A K20 vs. MgO diagramon (13. kép - Alapüveg ábra/a) három csoport különül el. A D1, D16, C1, NY1, NY2, és T1 gyöngyök alacsony káliumtartalma (<1 %) arra utal, hogy alapüvegjük szódával készült (római típusú üveg), amit a minták magas Na20 tartalma (7-20%) is megerősíteni látszik. Ez alól talán csak a D16 gyöngy jelent némi kivételt, ahol a Na20 tartalom csak 3-4%-ot mutat. Kiugróan magas káliumtartalommal rendelkeznek a szemes gyöngyök (SZ6, SZ7), ahol az előző csoport tagjaihoz viszonyítva akár három nagyságrenddel is magasabb az alapüveg K20 tartalma (1,7-2,5%). Ez az érték a kissé magasabb MgO tartalommal (~1 %), együtt arra utal, hogy ezeknek a gyöngyöknek az alapüvegét növényi hamuval készítették (mezopotámiai üveg típus). Ezt a feltevést a két minta aránylag magas CaO tartalma is alátámasztja, ami inkább jellemző a sótűrő növényi hamuval készített alapüvegekre, mint a szódával készítettekre. A B1 típusú gyöngy külön csoportot alkot. Káliumtartalma (1 -1,5%) magasabb ugyan az első csoporténál, de meg sem közelíti azt a mennyiséget, ami a szemes gyöngyök alapüvegére jellemző. Mindazonáltal az alacsonyabb Nap és a magasabb foszfor, valamint CaO tartalom arra utal, hogy ennek a mintának az alapüvegében is komoly szerepet játszhatott a növényi hamu.

2. A gyöngyök színező elemek szerinti jobb elkülönítésére Cu vs. Pb diagramok készültek (13. kép - Alapüveg ábra/b).

A T1 üveggyöngy esetében a csaknem 1% körüli réztartalom lehet a leginkább felelős a minta jellegzetes zöld színéért. Ezt a teljesen oxidált állapotú réz (Cu2+) okozza, amit valószínűleg mesterséges adagolás útján juttattak az alapüvegbe. A minta -0,5%-nyi vasat is tartalmaz, de ez nagy valószínűség szerint természetes szennyezés. A minta ólomtartalma a legmagasabb (20-25%) valamennyi vizsgált gyöngy között.

Az NY2 minta nem tartalmaz jelentős mennyiségben semmilyen jellegzetes színező elemet az ólmot leszámítva, melynek koncentrációja 1,3- 1,8% közötti. A Fe és Cu igen alacsony mennyiségét figyelembe véve a gyöngy áttetsző kékes színe természetes eredetű szennyeződés következménye lehet.

A D1 -es minta átható opak mélyzöld színe minden valószínűség szerint a jelentős (4%-körüli) Cu-koncentráció következménye, ami mesterséges színezőanyag lehet.

A B1-es minta esetében tapasztalható a T1 mintához hasonló magas ólomkoncentráció, emellett jelentős mennyiségű (2-4%-nyi) Cu is megtalálható a gyöngyben. A gyöngy okkervörös színét nagy valószínűség szerint a jelentős mennyiségben jelen levő - reduktív közegben képződött - Cu20 kristályok adják.

Az NY2 és C1 gyöngyök alapüvegének opak fekete színét valószínűleg jelentékeny vastartalmúk okozza (NY2: 4-5%; C1: 1-2%), amely lehet mesterséges színezés eredménye. Ugyanakkor az NY2-ben kimutatott jelentős -0,8% Mn-tartalom arra utal, hogy a lelet betemetődése után

51 STAWIARSKA, Teresa 1984.

52 WEDEPOHL, Kari Heinz 1993.1 -38.

156