Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Cseh János: Gepida település régészeti nyomai Kengyel–Kiss-tanya mellett – 1990. Függelék: a gót nyelv házra vonatkozó szavainak köréből
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET 15. haurds - genus: nőnem (erős ragozás); szótő: i; jelentése: ajtó, fonott, (vessző)fonatos ajtó, kapu (német die geflochtene Tür és görög 0úpa - a gót szótár megad egy latin clatra, orum, n./clatri, orum, m.: kvázi rácsozat jelentést, mintegy kiegészítésként). Eme nőmén apellativum úgy-ahogy hasonértelmű a daur és dauro szavakkal; ha értelmezése helyes, úgy a népvándorlás kori keleti germán kunyhóépítmények nyílászáró szerkezetének, alkalmatosságának egy jól el is képzelhető, praktikus fajtájával állunk itt szemben. Előfordulás: 5 (Kori 16,9 sing. nőm.; Kol 4,3 sing. acc.; Mt 6,6 sing. dat.; Kor2 2,12 sing. dat. és az Ószövetségből Neh 7,1 plur. acc.). Sematikus szókapcsolatok: galukan haurdai - becsukja/-zárja az ajtót; haurds usluknan - ajtó vagy kapu (ki)nyílik, (ki)tárul; at haurdai uslukan - ajtót nyit (?); uslukan haurd - nyitja, tárja (kinyitja/kitárja) az ajtót vagy a kaput; gasatjan haurdins - fölszereli, helyére teszi az ajtót, az ajtószárnyakat. sing. nőm.: haurds (ajtó) acc.: haurd (ajtót) gén.: haurdais (ajtóé) dat.: haurdai (ajtónak) voc.: haurd(s) (ajtó!) plur. nőm.: haurdeis (ajtók) acc.: haurdins (ajtókat) gén.: haurde (ajtóké) dat.: haurdim (ajtóknak) 16. hrot - genus: semlegesnem (erős ragozás); szógyök: a; jelentése: először is egyszerűen tető, valamint tetőzet, háztető, fedél (német das Dach, az egész házzal együtt das Haus és görög oxéyn stb.), az épület héjazata, vminek a teteje; értelemszerű, hogy ezalatt az épület szerkezetnek (mai kifejezéssel könnyűszerkezetnek) az ágasfák stb., a szelemen és alkalmanként a fölmenő falazat által tartott, az igénytelenebb földkunyhóknál nyeregforma (ritkásabban talán félnyeregtető és sátorforma) fedél-/ tetőszékét értsük. (Régészeti nyoma gyakorlatilag alig van - talán egy esetben szenesült fű/széna csomók a padlóra zuhanva, Id. még az ans alatt megjegyzetteket is.) Előfordulás: 6 (Mt 8,8; Lk 7,6 és Mk 2,4 sing. acc.; Lk 5,19 és Lk 17,31 sing. dat.; Mt 10,27 plur. dat.). A köznapi beszéd idevágó mozaikkockái: uf hrot inngaggan - belép/-megy a házba (vki hajlékába lép); merjan ana hrot - nem témakörünkbe vágó; ussteigan ana hrot - fölkapaszkodik/-mászik/-megy a háztetőre (mondjuk mert javítandó); wisan ana hrot - a ház tetején tartózkodik, van; andhuljan hrot - megbontja, szétbontja stb. a tetőt (eme utóbbiak egy életkép, ház körüli tennivalók nyelvi emlékének szép kis blokkja). sing. nőm.: hrot (tető) acc.: hrot (tetőt) gén.: hrotis (tetőé) dat.: hrota (tetőnek) voc.: hrot! (tető!) plur. nőm.: hrota (tetők) acc.: hrota (tetőket) gén.: hrote (tetőké) dat.: hrotam (tetőknek) 17 * * * * 17. hús (-hús, egyetlenegy szóösszetételben, éspedig gudhus, azaz isten háza, egyház, templom jelentésben, adatolható) - genus: semlegesnem (erős ragozás); szótő: a; jelentése: ház, lakóház, -építmény, -épület, kunyhó, hajlék (német das Haus és görög -); a germán nyelvek, idiómák egyik, állíthatjuk alapvető, ősi szava a szóban forgó telepjelenségre; rokonértelmű főnevek a bauains, gards, gatimrjo, hrot és razn, mely meglehetősen „testes” csoportként aposztrofálható, tekintetbe véve a gót-gepida lingva állományát. Előfordulás: 1 (Jn 18,20 sing. dat.). Településrégészet, településnyelvészet szemszögéből szókapcsolatot nem lehetséges hozni, sing. nőm.: hús (ház) acc. hús (házat) gén.: husis (házé) dat.: húsa (háznak) voc. husi (ház!) plur. nőm.: húsa (házak) acc.: húsa (házakat) gén.: huse (házaké) dat.: husam (házaknak) 18. raus - genus: semlegesnem (erős ragozás); szótő: a; jelentése: nád, nádszál (német das Rohr és görög icákpoi;); a régészeti jelekből ítélve telepépítmények emelésénél a fa (törzsek, vesszők) és agyag (sár) mellett valójában szinte a harmadik anyagféleség; nagyon ritkán elszenesedett darabként kerül a kutató kezébe, gyakrabban negatív lenyomata révén a kiégett agyagtapasztásban (utal rá az erezetesség, bizonyos méretkategóriával társulva); a tetőfedésnek is kitűnő építőanyaga lehetett. Előfordulás: 5 (Mt 11,7; Mt 27,48; Lk 7,24; Mk 15,36 sing. acc., valamint Mk 15,19 sing. dat.). A régészettel ill. azzal a körrel, amit most szem előtt tartunk, összefüggő szókapcsolat nincsen. sing. nőm.: raus (nád) acc.: raus (nádat) gén.: rausis (nádé) dat.: rausa (nádnak) voc.: raus! (nád!) plur. nőm.: rausa (nádak) acc.: rausa (nádakat) gén.: rause (nádaké) dat.: rausam (nádaknak) 19. razn - genus: semlegesnem (erős ragozás); szótő: a; jelentése: ház, lakóház (német das Haus és görög óta; stb.), kunyhó, építmény, épület; szinonimáit Id. a föntebbi címszavaknál. A sok-sok tucatnyi (közel száz) előfordulású és gyaníthatóan/föltehetően szélesebb jelentéshatárok között mozgó, azaz tágabb értelműnek tartható gards után - miként az alább következőkből látható - a második leggyakoribban föltűnő szó a Biblia- fordításban bármiféle, épített emberi lakást illetően. A szöveghelyek: 13 (Lk 15,25 sing. nőm. acc?; Mk 11,17 sing. nőm.; Mt 7,24; Mt 7,26; Lk 6,48; Lk 6,49; Lk 15,8 és Mk 11,17 sing. acc.; Lk 6,49 sing, gén.; Mt 7,25; Lk 6,48; Lk 7,37 és Lk 17,31 sing. dat.). Szókapcsolatok sorozata: razn haitan - a ház neveztetik/hívatik (vminek); gatimrjan razn - építi, fölépíti, megépíti a házat (ana airthai: a földre, azaz a földfelszínre); bistagqjan bi rázná - beleütközik, nekidől, nekicsapódik/-ütközik, hozzácsapódik/- ütközik stb. a házba, háznak ill. házhoz; usbaugjan razn - kisöpri/kisöprö- geti, kitakarítja, mintegy rendbe hozza a házat; (qimands) attiuhan nehw razn - közeledik, közelebb jön a házhoz, afelé/hozzá közelít; wisan kasa is in rázná - holmija, egy és mása (dolgai) a házban van; manna timrjands razn - házépítő mester, iparos, vagyis ács; gadriusan razn - összedől, összeomlik, ledől, leomlik (omolva halomba dől) a ház, kvázi elpusztul, tönkremegy, romba dől, rommá-romossá lesz/válik; wairthan uswalteins raznis mikila - egészen, nagyon, rendkívüli módon, szerfölött, teljesen 108
