Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Régészet - Cseh János: Gepida település régészeti nyomai Kengyel–Kiss-tanya mellett – 1990. Függelék: a gót nyelv házra vonatkozó szavainak köréből

CSEH JÁNOS: GEPIDA TELEPÜLÉS RÉGÉSZETI NYOMAI KENGYEL-KISS-TANYA MELLETT - 1990.

FÜGGELÉK: A GÓT-GEPIDA NYELV HÁZRA VONATKOZÓ SZAVAINAK KÖRÉBŐL

elpusztul a ház; anakumbjan in rázná - asztalhoz telepedik/telepszik, ül, helyet foglal az asztalnál, sing. nőm.: razn (ház) acc.: razn (házat) gén.: raznis (házé) dat.: rázná (háznak) voc.: razn! (ház!) plur. nőm.: rázná (házak) acc.: rázná (házakat) gén.: razne (házaké) dat.: ráznám (házaknak)

20. salithwa (?) - genus: nőnem (erős ragozás); szótő: o; jelentése: szállás (német die Herberge, görög Kaxábpa stb.), szálláshely, lakás, lak(ó)hely; ennélfogva talán nem nem annyira tárgyias, mint a többi ház jelentésű szó, úgyhogy nem is időzünk tovább mellette. Előfordulás: 4 (Jn 14,2; Mk 14,14 plur. nőm.; Jn 14,23; Fii 22 plur. acc.). Szókapcsolatok: salithwa/ salithwos wisan - szállás van vhol; in garda salithwa wisan - a házban szállás van, a ház szállásként használható; salithwa gataujan - szállást készít, csinál, üt, ver, emel, épít; manwjan salithwa/salithwos - szállást készít, csinál, berendez (Id. a megelőzőt!).

sing. nőm.: salithwa (szállás) acc.: salithwa (szállást) gén.: salithwos (szállásé) dat.: salithwai (szállásnak) voc.: salithwa! (szállás!) plur. nőm.: salithwos (szállások) acc.: salithwos (szállásokat) gén.: salithwo (szállásoké) dat.: salithwom (szállásoknak)

21. sauls - genus (nőnem, erős ragozás); szótő: i; jelentése: oszlop, cölöp, támasz (német die Säule és görög cröÁog), támaszfa, támaszték, kvázi fügőleges építőelem, szép magyar szóval ágas(fa); az archeológiában, itt is elsősorban a település kutatásban nyomai, maradványai/reliktumai igencsak fontos, információk sorát hordozó jelenség csoport; a ház- szerkezet hozzávetőleges rekonstruálásához járulhat hozzá; ásott, kivájt oszlopgödrök/-lyukak és a bennük megfigyelhető dolgok formájában, dokumentálása révén (Id. még ans). Előfordulás: 2 (Timi 3,15 sing. nőm.; Gál 2,9 plur. nőm.). Az egyik szöveghelyből: thugkjan/thuggkjan sauls/ sauleis wisan - oszlop(ok)nak (cölöpnek) tekint vmit (azaz pl. házépítéshez alkalmas, megfelelő fának).

sing. nőm.: sauls (oszlop) acc.: saul (oszlopot) gén.: saulais (oszlopé) dat.: saulai (oszlopnak) voc.: saul(s)! (oszlop!) plur. nőm.: sauleis (oszlopok) acc.: saulins (oszlopokat) gén.: saule (oszlopoké) dat.: saulim (oszlopoknak) 22

22. thaho - genus: nőnem (gyenge ragozás); szótő: n; jelentése: agyag, gyúradék, „sár”, képlékeny massza (német der Lehm és görög fontos, ezekben az évszázadokban is általánosan használt építőanyag a fölszínen álló, ún. fölmenő fal/falazat számára, soványított formában a

faváz betapasztására, „sározására”; archeológiái maradványa a (barnás) patics, rajta lenyomatokkal és falsík részletekkel, szerteszéjjel szóródva a kunyhó maradványok körül; Id. még visszamenőleg ahana (pelyva), flahta (fonadék) és raus (nád) szócikkeknél olvasható megjegyzéseket. Előfordulás: hapax legomenon-ként 1 (Rom 9,21 sing. gén.). Innen van: haban waldufni thahons - hatalma van az agyagon, tud bánni vele, jártas az azzal való/összefüggő dolgokban, sing. nőm.: thaho (agyag) acc.: thahon (agyagot) gén.: thahons (agyagé) dat.: thahon (agyagnak) voc.: thaho(n)! (agyag!) plur. nőm.: thahons (agyagok) acc.: thahons (agyagokat) gén.: thahono (agyagoké) dat.: thahonom (agyagoknak)

23. waddjus (-waddjus, három különböző szóösszetételben hagyomá- nyozódott, pl. válaszfal) - genus: femininum ill. masculinum (erős ragozás); radix: u; jelentése: fal, falazat, falazás (német die Mauer és görög -); a kifejezés eredetére, etimológiájára vonatkozó, kvázi szófejtő literatúra, szakirodalom határozott, meggyőzően álló kijelentése/véleménye, hogy itt egészen konkrétan az ősi, a legtradicionálisabb változatok közé tartozó, vesszőfonatos-sártapasztásos falazatról beszélhetünk, kell hogy beszéljünk; a megállapítás, a gót nagyszótárak alapján, terjedelmes adatsorokkal támasztható alá a különféle germán nyelvek világából; következésképpen a főnévnek igen-igen szoros kapcsolata van a régészettel (vö. a fönti címszavakkal!). Előfordulás: 5 (Tim2 2,19 sing, nőm.; Lk 6,48; Lk 6,49 és Lk 14,29 sing. acc.; Ef 2,20 sing. dat.). A sematizált szókapcsolatok: waddjus standan - a fal áll/emelkedik; anatimrjan ana waddjau - ráépít(kezik) a falra; timrjan inuh waddju - falazat nélkül (tehát valami más módon) építkezik; gasatjan waddju ana - vmire alapozza, helyezi a falat, vmin falaz, falat húz; waddju gatairan - el-/szét-/lebontja, lerontja stb. a falat.

sing. nőm.: waddjus (fal) acc.: waddju (falat) gén.: waddjaus (falé) dat.: waddjau (falnak) voc.: waddju(s)! (fal!) plur. nőm.: waddjus (falak) acc.: waddjuns (falakat) gén.: waddjiwe (falaké) dat.: waddjum (falaknak)

24. wandus - genus: hímnem (erős ragozás); szógyök: u; jelentése: vesz- sző, hajtás (német die Rute és görög -), ág, gally; a falfonadék elkészítéséhez, a nád mellett; ez a szó is, miként az imént tárgyalt waddjus, ugyancsak az irodalom megállapítása nyomán, összefüggést árul el a sövényféle, fonatos munkákat előállító/készítő háziipari kézműves tevékenységgel - ezen keresztül jutunk el ismételten a házépítés világába. Előfordulás: 1 (Kor2 11,25 plur. dat.). Itt helyénvaló szókapcsolat nem hozható. (A vonatkozó gót szótár megad egy szinoním gepida roda szót, amely az egyetlen ilyen jellegű kifejezés a házépítéssel összefüggésbe hozhatóan.)

sing. nőm.: wandus (vessző) acc.: wandu (vesszőt)

109