Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikó: A lírai és a geometrikus absztrakció találkozása Hamza D. Ákos képzőművészetében
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET építész, teoretikus; a XX. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyisége. Hatalmas életművet alkotott. Szerkesztett folyóiratot (L'Esprit Nouveau/Új Szellem), készített szobrokat, festett és aktív tagja volt a nemzetközi építészeti közéletnek, bútorait 1929-ben mutatta be a párizsi Őszi Szalonon. Épületeit erős szociális elkötelezettséggel alkotta meg. Ennek eredménye az 1926-ban megszövegezett kiáltványa, Az új építészet öt pontja. Briliáns szellemi teljesítménye a Modulor is, amit általános építészeti használatra szánt. Ennek lényege az emberi test arányainak alapul vétele a tervezésben. Korai éveiben, hogy megszabaduljon otthona provinciális légkörétől, beutazta Európát. 1907 körül Párizsba ment, ahol a vasbeton használatát elsőként ösztönző Auguste Perret irodájában kapott munkát. 1910. októbere és 1911. márciusa között Berlin közelében egy neves építésznek, Peter Behrens-nek dolgozott. Ez idő tájt találkozott Ludwig Mies van der Rohe-val és Walter Gropius-szal: mindkét személy nagy hatást gyakorolt későbbi munkásságára. 1911-ben a Balkánra utazott, bejárta Görögországot és Törökországot. Itt vázlatfüzetekbe rajzolta, amit látott, többek közt a Parthenont, amit fel is használt az Új építészet felé című könyvében. El Liszickij146 Eredeti nevén Lazar Markovics Liszickij Pocsinokban született 1890. november 23-án. Festő, grafikus és építész, az orosz avantgárd egyik legnagyobb hatású képviselője. Darmstadtban szerzett mérnöki diplomát, forradalmi plakátokat készített, és tanított Marc Chagall vityebszki iskolájában. 1919 után kidolgozta Proun-elméletét, amely az absztrakt festészet, szobrászat és építészet összehangolása, gyakorlatilag az orosz konstruktivizmus felismeréseinek egyeztetése a De Stijl törekvéseivel.147 Nagy hatással volt rá Kazimir Malevics és a szuprematizmus. Elvont kompozíciói tiszta geometrikus nyelvre épülnek. Képein nem illuzionista teret érzékelünk, hanem nyílt és nehézkedés nélküli légkört, amilyet repülőgépből láthat az utazó. El Liszickij a technikából merített ihletet, de mint az orosz avantgárd többi képviselője, az új találmányokat az új emberi társadalom szolgálatába kívánta állítani. Proun-nak nevezett vásznai valójában egy technikai esztétika paradigmái (ugyanez az esztétika ihlette azokban az években a francia Fernand Léger-t és Le Corbusier-t). A Proun szó tulajdonképpen a „projekt utverzsgyényijá novovo” kifejezés kezdőbetűiből nyert orosz betűszó, amely magyarul megközelítőleg a következőt jelenti: az új valóság megteremtésének terve, vagy pedig: terv az új igazolására. Mialatt Walter Gropius Weimarban megalkotta a Bauhaust, El (Lazar) Markovics Liszickij hasonló intézmény megszervezését kísérelte meg Proun név alatt Moszkvában. Miután el kellett hagynia Moszkvát, Németországban szervezett konstruktivista mozgalmat a magyar Moholy-Nagy Lászlóval, aki 1920-ban már konstruktivista eszmékkel telítve érkezett Berlinbe. A G-csoportot is ők ketten alakították meg, és nemcsak a holland De Stijl-el, hanem Mies van der Rohe-val, illetve más építészekkel is érintkezésbe léptek. El Liszickij 1941-ben hunyt el Moszkvában. Erejét a tüdőbaj és a munka őrölte fel. Moholy-Nagy László148 Az 1895-ben született Moholy-Nagy életműve nemcsak a magyar, de az egyetemes XX. századi művészetnek is része. Rendkívül sokoldalú 146 http://www.britannica.com/EBchecked/topic/343316/EI-Líssitzky 147 R. BAJKAY Éva 1979.85-90., 284., 285. 148 FITZ Péter (főszerk.) 2000/2. 814-816. és PASSUTH Krisztina 1975. 136-149. alkotó. Festészeti és grafikai munkásságával joggal vetekszik a fotográfia és a film területén végzett kísérletező tevékenysége, de díszlettervezéssel is foglalkozott. Pályája külföldön, Berlinben bontakozott ki, s csupán 27 éves, amikor Walter Gropius meghívja Weimarba a Bauhaus tanárának, ahol egy új szemléletű tárgyalkotó iskolát működtettek, többek között Paul Klee és Kandinszkij részvételével. 1937-ben a fasizmus miatt az iskola Amerikába költözött, ahol létrehozták az Új Bauhaust. Moholy-Nagy utolsó tíz évét Chicagóban töltötte, ott is halt meg. Művészetalkotó elveinek összefoglalását könyvekben is megjelentette. A bácsborsódi művész Kernstok Károlytól és Rippl-Rónai Józseftől tanulta a szakma alapjait. Bortnyik Sándor149 Az 1893-ban Marosvásárhelyen született művész Kernstok Károlytól és Rippl-Rónai Józseftől tanulta a szakma alapjait. Festményeivel egy időben plakátokat is tervezett, mindkét műfajban a konstruktivizmus szellemiségében alkotott. 1919 után Bécsben és Németországban dolgozott, közben aktívan részt vett a nemzetközi művészeti életben. 1925-ben tért haza Magyarországra. Munkásságában ekkor már a grafika vette át a vezető szerepet, Budapesten még reklámiskolát is nyitott. 1948-tól kezdődően két éven át tanított az Iparművészeti Főiskolán, 1949-től 1956-ig pedig a Képzőművészeti Főiskola főigazgatója volt. Emellett több szakmai folyóiratot is szerkesztett. 1976-ban hunyt el. Márffy Ödön150 Az 1878-ban született művész a párizsi Julian Akadémián tanult, itt ismerte meg a Vadak és Cézanne alkotásait, első kiállítása is Párizsban volt. Hazatérése után a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) tagja, majd az 1909-ben létrejött Nyolcakhoz csatlakozott. Korai periódusának konstruktív kísérleteit egy idő után háttérbe szorította színgazdag, harmóniát árasztó líraisága. 1921-től rendszeresen jelentkezett önálló tárlatokkal Budapesten. 1928-ban New Yorkban és Washingtonban is bemutatta képeit. Életművét főként női portrék és alakok, továbbá tájképek, csendéletek alkotják. Uitz Béla151 1887-ben született Temesvár Mehala nevű külvárosában, 1908-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1914-ben sikeres tárlattal mutatkozott be Pesten, ahol felfigyeltek rá. Kassák köréhez csatlakozott, elsősorban rajzokat készített. A Tett című folyóirat rendszeresen közölte műveit. A Tanácsköztársaság idején freskóterveket készített, majd emigrált, 1920-tól felváltva élt Bécsben és Moszkvában. Közben Párizsban is megfordult, ahol két alkalommal volt kiállítása. 1930-tól végleg a Szovjetunióban telepedett le, tanított, valamint épület- és kiállítás-dekorációkat tervezett. A magyar aktivista mozgalom egyik legmarkánsabb képviselője, Kassák elvi, eszmei harcostársa. Jackson Pollock152 Amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus, illetve tasizmus kiemelkedő alakja. 1912-ben született egy wyomingi kisvárosban szülei ötödik gyermekeként. Képzőművészetet 1925-től Los Angelesben, 149 FITZ Péter (főszerk.) 1999/1.311 -313. 150 http://www.hung-art.hu/frames.html7/magyar/iTi/marffy/index.html 151 KASSÁK Lajos 1972. 176-179., PASSUTH Krisztina 1975. 353-360., R. BAJKAY Éva 1979.177., 178., 192., 193. 152 http://www.britannica.com/EBchecked/topic/468051/Jackson-Pollock 328
