Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Jászkunság, illetve néhány fővárosi lap hosszabb-rövidebb kiállítási hírrel, képillusztrációval igyekezett fenntartani a közönségben a művész iránti érdeklődést. így került a nyilvánosság elé Szirt Oszkár Női akt c. munkája,32 a Jászapátiban megrendezett kiállításról a Korcsolyázók és az Önarckép c. festménye.33 Majd egy hosszabb, név nélküli írást közölt a Néplap Szirt Oszkár Jászapáti kiállításáról. „Szombaton nyitották meg Vágó Pál jászapáti szülőházában a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Szirt Oszkár hagyatékából rendezett kiállítást. Ezen több mint húsz festményt és a művész hagyatékában lévő rajzokat, vázlatokat láthatja a jászapáti közönség. Szirt Oszkár ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai az első világháború frontjain vesztették életüket. Sorsa, életútja annál inkább tragikus, hiszen korai halálával egy úgyszólván még alig megkezdett művészi pálya szakadt félbe. A szemlélő előtt nem egy sajátos egyéniségű, hanem egy, a hatásokra nagyon fogékony tehetséges fiatal festő karaktere bontakozik ki. A béke utolsó esztendejében, 1914-ben kapta az első nagyobb elismeréseket munkásságáért, elnyerte az Alpár Ignác-díjat és olaszországi ösztöndíjat kapott, majd behívták katonának és 1915-ben a galíciai fronton elesett. A Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt, ez egyben meg is határozta a fiatal művész fejlődését. Nem utánozta mestere stílusát, különös tehetséggel ötvözte harmonikus egységbe élményeivel és a más irányból érő művészi hatásokkal. A szolnoki művészteleppel 1911-ben került kapcsolatba, 1914-ig, mint a főiskola ösztöndíjasa, vakációit Szolnokon töltötte a Fényes, Szlányi, Zombori vezette festőiskolában. Plein-air festészetének kibontakozására inspirálóan hatott Szolnok és környéke, híresebb szolnoki képei a Tiszaliget és a Magányos fák című alkotásai. Külön meg kell emlékeznünk rajzairól, amelyek - bár a francia előképek hatása igen érezhetőek rajtuk - finom modellálásukkal jelentős helyet foglalnak el életművében. ”34 Ide tartozik, de valami oknál fogva csak két évvel később jelent meg szintén Mudrony Ferencné Szirt Gizella közvetítésével a Gyorsírók Lapja érdekes, és a kis szaklap gyakorlatában szokatlan cikke Szirt Oszkár szolnoki emlékkiállításáról. Megtudjuk belőle, hogy a művész Mudrony Ferencné „tanárnő” bátyja volt, aki a „gyorsíróversenyeken évtizedeken át használatban volt szép gyorsírási oklevelet’’ tervezte. A név nélküli közleményt egy kiállításról készül fotó is kíséri, amely a kézzel aláírt szöveg szerint „Szirt Gizella felvétele". „Kevesen tudják a gyorsírók közül, hogy ki volt Szirt Oszkár? Festőművész, aki fiatalon, 26 éves korában az első világháború áldozata lett. Testvérbátyja volt dr. Mudrony Ferencné Szirt Gizella tanárnőnek. Ő tervezte a gyorsíróversenyeken évtizedeken át használatban volt szép gyorsírási oklevelet. Nemrég emlékkiállítást rendezett Szírt Oszkár műveiből Szolnokon, a Damjanich Múzeumban Kaposvári Gyula igazgató és Rideg Gábor műtörténész. Szirt Oszkár 1889-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányai után a képzőművészeti főiskolán Balló Ede és Ferenczy Károly voltak mesterei. Három éven át a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf, Szlányi Lajos és Zombory mellett festett. 1914-ben „Építők’’ és „Vajdahunyad vára” című képével elnyerte a legjobb városképet ábrázoló festménynek kiírt Alpár Ignác-díjat. Ugyanekkor olaszországi ösztöndíjat kapott, de már 32 Szolnok Megyei Néplap, 1963. január 6. 33 Jászkunság, IX/4. 34 N.N. nem utazhatott el, mert katonának kellett bevonulnia, és egy év múlva a galíciai harctéren életét vesztette. Ahhoz a magyar festőnemzedékhez tartozott, amelynek hivatása volt, hogy egyetlen ugrással hidalja át azt a majd félszázados szakadékot, amely elválasztotta a magyar piktúrát a modern európai festészet élvonalától. Szirt Oszkárban megvolt erre a tehetség. Ismerte Gauguin, Cézanne, Van Gogh, sőt Picasso és Chagall munkáit is. Legnagyobb hatással azonban mesterei, Ferenczy Károly és Fényes Adolf voltak rá. Ismertebb képei: Férfi ásóval, Búzakeresztek és a Tiszaliget című, amelyet Lyka Károly is közöl és méltat „Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig” című művében. Képünk a szolnoki Szirt-kiállítás egy részletét mutatja be. ”35 A következő esztendőben Tiszafüredre vándoroltatott kiállítás megnyitásáról a Szolnok Megyei Néplap munkatársa szintén név nélkül tudósít. „Vasárnap délelőtt nyitották meg Tiszafüreden az első világháborúban elesett, tragikus sorsú fiatal festőművész, Szirt Oszkár emlékkiállítását. A fiatal festő, mint főiskolai ösztöndíjas egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott, Aba-Novák Vilmos pályatársa volt. A kiállítás megnyitójára Tiszafüredre látogatott a művész Budapesten élő családja, amely a Damjanich Múzeum rendelkezésére bocsátotta a birtokában lévő Szirt Oszkár képeket. Ezek a kiállítás anyagának nagy részét alkotják. A képzőművészeti kiállítást a tiszafüredi Kossuth Múzeum két helyiségében rendezték meg. Külön meg kell emlékeznünk a helyi előkészítésről - elsősorban Vincze Imre múzeumvezető lelkes munkájáról. A lelkes kultúrmunkások a mostoha körülmények között is biztosították a kiállítás sikerét.”36 A tiszafüredi bemutatóval röviden a Magyar Nemzet,37 hosszabban az Új Élet foglalkozik. „A szolnoki Damjanich Múzeum rendezésében az elmúlt vasárnap nyílt meg Szirt Oszkár, az első világháborúban elesett nagy tehetségű festőművész emlékkiállítása, immár a harmadik a megye területén. A szolnoki múzeum igazgatósága e kiállításokkal kívánja megismertetni Szirt Oszkár hátrahagyott alkotásait, melyeknek jelentős része a szolnoki művésztelepen készült, ahol a fiatal művész az első világháborút megelőző négy évben dolgozott. A kiállítás anyaga pontosan két éve, 1962 októberében került először a közönség elé a szolnoki múzeumban, melynek igazgatója, Kaposvári Gyula bevezetőjében méltatta Szirt Oszkár művészetét, s elmondotta, hogy a művész után, aki 25 éves korában hősi halált halt Galíciában, százakra menő festmény és vázlat, ezernél több pompás rajz maradt, s családjának sikerült ezt az értékes művészi hagyatékot megőrizni. Megállapította, hogy az emlékkiállítás igazi művész ígéretes, de idő előtt lezárt életművét mutatja be. Azt is bejelentette, hogy az emlékkiállítás képeit és rajzait megismertetni igyekszik a megye más városaiban is. Ennek a programnak megvalósulása volt az elmúlt évi, Jászapátiban rendezett kiállítás s most a tiszafüredi múzeumi emlékkiállítás, melyet Rideg Gábor műtörténész rendezett és nyitott meg.- Nagy festők mestereihez: Fényes Adolfhoz, Szilágyi (sic!) Lajoshoz és Zombory Lajoshoz hasonló művész lehetett volna, ha nem pusztítja el fiatalon a világháború - mondotta. - Mint alkotásai tanúsítják, legtöbb képe már nem a lelkes tanítvány, sokkal inkább a maga útját kereső ifjú mester sikerült munkája. A kiállítás közönsége, köztük sok-sok fiatal, nagy érdeklődéssel szemlélte 35 N.N. 1965. Gyorsírók Lapja, XV/2. 36 N.N. 37 Magyar Nemzet, Napló. 1963. október 28. 256
