Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár

TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Jászkunság, illetve néhány fővárosi lap hosszabb-rövidebb kiállítási hír­rel, képillusztrációval igyekezett fenntartani a közönségben a művész iránti érdeklődést. így került a nyilvánosság elé Szirt Oszkár Női akt c. munkája,32 a Jászapátiban megrendezett kiállításról a Korcsolyázók és az Önarckép c. festménye.33 Majd egy hosszabb, név nélküli írást közölt a Néplap Szirt Oszkár Jászapáti kiállításáról. „Szombaton nyitották meg Vágó Pál jászapáti szülőházában a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt Szirt Oszkár hagyatékából rendezett kiállítást. Ezen több mint húsz festményt és a művész hagyatékában lévő rajzokat, vázlatokat láthatja a jászapáti közönség. Szirt Oszkár ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek tagjai az első világ­háború frontjain vesztették életüket. Sorsa, életútja annál inkább tragikus, hiszen korai halálával egy úgyszólván még alig megkezdett művészi pálya szakadt félbe. A szemlélő előtt nem egy sajátos egyéniségű, hanem egy, a hatásokra nagyon fogékony tehetséges fiatal festő karaktere bontakozik ki. A béke utolsó esztendejében, 1914-ben kapta az első nagyobb elis­meréseket munkásságáért, elnyerte az Alpár Ignác-díjat és olaszországi ösztöndíjat kapott, majd behívták katonának és 1915-ben a galíciai fron­ton elesett. A Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt, ez egyben meg is határozta a fiatal művész fejlődését. Nem utánozta mestere stílu­sát, különös tehetséggel ötvözte harmonikus egységbe élményeivel és a más irányból érő művészi hatásokkal. A szolnoki művészteleppel 1911-ben került kapcsolatba, 1914-ig, mint a főiskola ösztöndíjasa, vakációit Szolnokon töltötte a Fényes, Szlányi, Zombori vezette festőiskolában. Plein-air festészetének kibontakozá­sára inspirálóan hatott Szolnok és környéke, híresebb szolnoki képei a Tiszaliget és a Magányos fák című alkotásai. Külön meg kell emlékeznünk rajzairól, amelyek - bár a francia előképek hatása igen érezhetőek rajtuk - finom modellálásukkal jelentős helyet fog­lalnak el életművében. ”34 Ide tartozik, de valami oknál fogva csak két évvel később jelent meg szintén Mudrony Ferencné Szirt Gizella közvetítésével a Gyorsírók Lap­ja érdekes, és a kis szaklap gyakorlatában szokatlan cikke Szirt Oszkár szolnoki emlékkiállításáról. Megtudjuk belőle, hogy a művész Mudrony Ferencné „tanárnő” bátyja volt, aki a „gyorsíróversenyeken évtizedeken át használatban volt szép gyorsírási oklevelet’’ tervezte. A név nélküli köz­leményt egy kiállításról készül fotó is kíséri, amely a kézzel aláírt szöveg szerint „Szirt Gizella felvétele". „Kevesen tudják a gyorsírók közül, hogy ki volt Szirt Oszkár? Festőmű­vész, aki fiatalon, 26 éves korában az első világháború áldozata lett. Test­vérbátyja volt dr. Mudrony Ferencné Szirt Gizella tanárnőnek. Ő tervezte a gyorsíróversenyeken évtizedeken át használatban volt szép gyorsírási oklevelet. Nemrég emlékkiállítást rendezett Szírt Oszkár műveiből Szolno­kon, a Damjanich Múzeumban Kaposvári Gyula igazgató és Rideg Gábor műtörténész. Szirt Oszkár 1889-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányai után a képzőművészeti főiskolán Balló Ede és Ferenczy Károly voltak mesterei. Három éven át a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf, Szlányi Lajos és Zombory mellett festett. 1914-ben „Építők’’ és „Vajdahunyad vára” című képével elnyerte a legjobb városképet ábrázoló festménynek kiírt Alpár Ignác-díjat. Ugyanekkor olaszországi ösztöndíjat kapott, de már 32 Szolnok Megyei Néplap, 1963. január 6. 33 Jászkunság, IX/4. 34 N.N. nem utazhatott el, mert katonának kellett bevonulnia, és egy év múlva a galíciai harctéren életét vesztette. Ahhoz a magyar festőnemzedékhez tartozott, amelynek hivatása volt, hogy egyetlen ugrással hidalja át azt a majd félszázados szakadékot, amely elválasztotta a magyar piktúrát a modern európai festészet élvonalától. Szirt Oszkárban megvolt erre a te­hetség. Ismerte Gauguin, Cézanne, Van Gogh, sőt Picasso és Chagall munkáit is. Legnagyobb hatással azonban mesterei, Ferenczy Károly és Fényes Adolf voltak rá. Ismertebb képei: Férfi ásóval, Búzakeresztek és a Tiszaliget című, amelyet Lyka Károly is közöl és méltat „Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig” című művében. Képünk a szolnoki Szirt-kiállítás egy részletét mutatja be. ”35 A következő esztendőben Tiszafüredre vándoroltatott kiállítás megnyitá­sáról a Szolnok Megyei Néplap munkatársa szintén név nélkül tudósít. „Vasárnap délelőtt nyitották meg Tiszafüreden az első világháborúban el­esett, tragikus sorsú fiatal festőművész, Szirt Oszkár emlékkiállítását. A fiatal festő, mint főiskolai ösztöndíjas egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott, Aba-Novák Vilmos pályatársa volt. A kiállítás megnyitójára Tiszafüredre látogatott a művész Budapesten élő családja, amely a Damjanich Múzeum rendelkezésére bocsátotta a birto­kában lévő Szirt Oszkár képeket. Ezek a kiállítás anyagának nagy részét alkotják. A képzőművészeti kiállítást a tiszafüredi Kossuth Múzeum két helyisé­gében rendezték meg. Külön meg kell emlékeznünk a helyi előkészítés­ről - elsősorban Vincze Imre múzeumvezető lelkes munkájáról. A lelkes kultúrmunkások a mostoha körülmények között is biztosították a kiállítás sikerét.”36 A tiszafüredi bemutatóval röviden a Magyar Nemzet,37 hosszabban az Új Élet foglalkozik. „A szolnoki Damjanich Múzeum rendezésében az elmúlt vasárnap nyílt meg Szirt Oszkár, az első világháborúban elesett nagy tehetségű festőművész emlékkiállítása, immár a harmadik a megye területén. A szolnoki múzeum igazgatósága e kiállításokkal kívánja megismertetni Szirt Oszkár hátraha­gyott alkotásait, melyeknek jelentős része a szolnoki művésztelepen készült, ahol a fiatal művész az első világháborút megelőző négy évben dolgozott. A kiállítás anyaga pontosan két éve, 1962 októberében került először a kö­zönség elé a szolnoki múzeumban, melynek igazgatója, Kaposvári Gyula bevezetőjében méltatta Szirt Oszkár művészetét, s elmondotta, hogy a mű­vész után, aki 25 éves korában hősi halált halt Galíciában, százakra menő festmény és vázlat, ezernél több pompás rajz maradt, s családjának sikerült ezt az értékes művészi hagyatékot megőrizni. Megállapította, hogy az em­lékkiállítás igazi művész ígéretes, de idő előtt lezárt életművét mutatja be. Azt is bejelentette, hogy az emlékkiállítás képeit és rajzait megismertetni igyekszik a megye más városaiban is. Ennek a programnak megvalósulása volt az elmúlt évi, Jászapátiban rendezett kiállítás s most a tiszafüredi mú­zeumi emlékkiállítás, melyet Rideg Gábor műtörténész rendezett és nyitott meg.- Nagy festők mestereihez: Fényes Adolfhoz, Szilágyi (sic!) Lajoshoz és Zombory Lajoshoz hasonló művész lehetett volna, ha nem pusztítja el fi­atalon a világháború - mondotta. - Mint alkotásai tanúsítják, legtöbb képe már nem a lelkes tanítvány, sokkal inkább a maga útját kereső ifjú mester sikerült munkája. A kiállítás közönsége, köztük sok-sok fiatal, nagy érdeklődéssel szemlélte 35 N.N. 1965. Gyorsírók Lapja, XV/2. 36 N.N. 37 Magyar Nemzet, Napló. 1963. október 28. 256

Next

/
Thumbnails
Contents